A fejes káposzta fajtaválasztása

A fejes káposzta hajtatása régóta elterjedt Kárpátalján. Napjainkban már nemcsak az ukrán lakosságú körzetekben – Magyarkomját (Veliki Komjati), Alsókaraszló (Zariccsja) – termesztik nagy területen a fejes káposztát, de a tiszántúli térségben is egyre több gazda foglalkozik e növénnyel. Mivel a hidegtűrő növények közé tartozik, azoknak a gazdáknak is van lehetőségük a korai hajtatásra, akiknek a fóliasátrából hiányzik a fűtési rendszer. Nem véletlen tehát, hogy egyre több gazda foglalkozik a fejes káposztával, kihasználva a korai, fűtés nélküli termesztésre kínálkozó lehetőséget. Mint általában minden zöldségfélénél, így a fejes káposzta esetében is számos fajta közül választhatunk. Az alábbiakban a fajtaválasztás szempontjairól lesz szó.

A termesztendő növény megválasztásakor ismernünk kell a fejes káposztára jellemző fontosabb fajtatulajdonságokat, hogy el tudjunk igazodni az egyre növekvő kínálatban.

A fejeskáposztafajtákat tenyészidejük, avagy az ültetéstől a szedésig eltelt napok száma alapján három csoportra oszthatjuk:

• rövid tenyészidejűek: 48–90 nap;

• közepes tenyészidejűek: 90–120 nap;

• hosszú tenyészidejűek: 120–160 nap.

Hajtatásra mindenképp a rövid tenyészidejű hibrid fajtákat válasszuk, amelyek az ültetéstől számított 48–55 nap után már szedhetők.

Alaktanilag fontos fajtabélyeg a növekedési erély, mert ez később, a kiültetéskor hatással van a tenyészterületre. A fejes káposzta tenyészterülete fóliasátorban a korai fajták esetében 35x30 cm, a későbbi (pl. 10 nappal) ültetésű fajtáknál 40x30 cm legyen. A túlságosan ritka ültetés korai és szép növényeket biztosít, de keveset, a túl nagy sűrűség viszont a tenyészidőt megnyújtva okoz majd bevételkiesést a gazdának.

A levelek nagysága, száma, alakja közvetlenül hat a fej nagyságára és formájára. A fejes káposztán megkülönböztetjük a külső, a fejet borító és a fejet alkotó leveleket, amelyek egymástól színben és számban eltérőek, egymáshoz viszonyított arányuk fajtacsoportonként változó. A levelek színe lehet különböző árnyalatú, zöld vagy lila, ezt a viaszréteg vastagsága is befolyásolja. A korai fajtáknál gyakori, hogy a fejet borító levelek a fejesedés után sem világosodnak ki, sőt a belső levelek sem fehérek.

Fontos fajtabélyeg-hordozó a fej alakja, nagysága, tömöttsége. A fej legtöbbször gömb vagy lapított gömb alakú. Tömege a hajtatott fajtáknál 0,5–1,5 kg-os. A fej tömöttsége egyrészt fajtabélyeg, másrészt a környezeti tényezők befolyásolják.

A biológiai tulajdonságok közül a hőtűrés, a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség, a tárolhatóság, az egyszerre érés és a repedési hajlam említendők.

A fajták hőtűrése nem egyforma, itt részben a tavaszi palántakori lehűléseket, az őszi fagyok tűrését és a növény viselkedését kell vizsgálni. A melegtűrés a hajtatott fajták fólia alatti fejesedő-képességével és a nyári időszak tűrésével függ össze.

A betegségekkel szembeni ellenálló-képesség a legfontosabb biológiai értékmérő tulajdonság. A vetőmagot előállító cégek egyre több olyan fajtát helyeznek forgalomba, amelyek ellenállnak az egyes vírusoknak, az alternáriának, a xantomonásznak, a fuzáriumos betegségeknek, de vannak peronoszpóra-, és tripsztoleráns fajták is.

A repedési hajlam az egyenetlen vízellátás és túlérés esetén okoz nagy károkat a gazdáknak, ugyanis a felrepedt káposzta nagyban veszít a piaci értékéből.

Népszerűbb fejes káposzta-fajták:

Jetma F1. Az egyik legkorábbi hajtatásra alkalmas fajta. Kompakt növekedésű, alsó levelei kicsik, tenyészideje 53 nap, a fejek mérete 0,8–1,5 kg, a fej színe üde világoszöld, nem hajlamos idő előtti repedésre, ültetése fóliában február közepétől ajánlott.

Pandion F1. Nagyon korai, 53–58 nap tenyészidejű, 1–1,5 kg átlagtömegű, frisspiaci értékesítésre való káposzta. Jó hidegtűrő, repedésre nem hajlamos. A fejek hamar tömörödnek, ezért már kisebb méretben is kivághatók. Alakja gömb. A fuzáriummal szemben ellenálló.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza