Interjú Berki Mariannával
„... hittek és hisznek az Alapítványban és az általa kínált lehetőségekben”
Sikeres évet zárt az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ. Évről évre növekszik a pályázók és a nyertes pályázatok száma, annak ellenére, hogy az Alapítvány működését az ukrán állam igyekszik megnehezíteni. Berki Marianna irodaigazgatóval az Alapítvány munkájáról, a szülőföldön való boldogulásról beszélgettünk.
– 2016-tól minden éven egyre nagyobb az érdeklődés az Alapítvány pályázatai iránt. Az elmúlt évben tovább nőtt a pályázók száma az előző évekhez képest? Milyen területeken lehetett idén támogatási összeget nyerni?
– Az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programot 2016-ban indította a magyar állam és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), azzal a céllal, hogy megerősítsék a már működő vállalkozásokat, valamint újabb mikro- és kisvállalkozások, továbbá egyéni vállalkozások elindítására ösztönözzék a helyieket. A gazdaságfejlesztési terv fő prioritása a kárpátaljai magyarság szülőföldön való megtartása, a régió gazdaságának a fellendítése, a különböző gazdasági ágazatokban (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, feldolgozóipar, építőipar, élelmiszeripar, vendéglátás stb.) működő cégek és egyéni vállalkozók erős hálózatának megteremtése és bizonyos fokú egzisztenciális jólét kialakítása.
Közel három éve létezik az Alapítvány. Működésének köszönhetően több mint 5500 sikeres kisösszegű gazdaságfejlesztési, 18 000 földnevesítési és 6 mezőgazdasági célú földterületek bérlésének elősegítése céljából meghirdetett pályázatot bírálhatott el. Eddig több mint 16 600 pályázó részesült támogatásban, összesen több mint 12,5 milliárd forint értékben.
A több mint 5500 nyertes és támogatásban részesült projekt számos munkahelyet, korszerű technológiával felszerelt gazdaságot és vállalkozást jelent. Az anyaországi támogatásokból megvalósulhatott számos gazdaság, vállalkozás gépparkjának és eszközeinek cseréje, turisztikai szálláshelyek fellendülése.
2019. április 8-án nyílt meg az Alapítvány negyedik pályázati köre. Három fő kategóriában került meghirdetésre kisléptékű gazdaságfejlesztési pályázat: vállalkozásfejlesztés, turisztika és mezőgazdaság területén. Összesen 3762 pályázat érkezett az Alapítvány elektronikus rendszerébe: turizmus területen 242, vállalkozásfejlesztés területen 1759, a mezőgazdaság területén pedig 1761 projektterv.
Míg 2016-ban turisztikában 177-en, vállalkozásfejlesztésben 556-an, 2017-ben vállalkozásfejlesztésben 1559-en, addig a mostani pályázati körben turisztikában 242, vállalkozásfejlesztésben pedig 1759-en küldték be elektronikus úton projektjeiket, ami azt bizonyítja, hogy a kárpátaljai magyar lakosság nagyon elszánt, és próbál élni a magyar kormány által biztosított pályázati és gazdaságfejlesztési lehetőségekkel.
– Magyar Levente államtitkár nyár közepén arról beszélt, hogy folytatódnak az eddigi gazdaságélénkítő támogatások, valamint nagyobb beruházásokra irányuló gazdaságfejlesztési programok meghirdetése is várható. A 2020-as évben lesznek változások a pályázatokat illetően, terveznek új pályázatokat kiírni?
– 2017-ben azon vállalkozások részére is megnyílt a pályázási lehetőség, amelyek nagyobb léptékű munkahelyteremtő beruházások megvalósítása révén integrátor szerepet képesek majd betölteni a mezőgazdaság és az ipar területén. A pályázati felhívásra 113 pályázat érkezett be 20 milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel. Az Egán Ede Alapítvány lefolytatta a beérkezett nagyberuházási pályázatok értékelését, és megállapította, hogy a pályázók jelentős része külső szempontok miatt nem tudott megfelelni a meghatározott finanszírozási feltételeknek. Ezért az a döntés született, hogy a pályázati konstrukció módosításával a korábban beérkezett érvényes pályázatot beadók egy újabb körben adhatnak be tervdokumentációt. Az új konstrukció keretében 2019-ben 31 pályázó nyújtotta be projektdokumentációját. A pályázatok vizsgálata és értékelése folyamatban van.
– 2018 nyarán az SZBU eljárást indított az Alapítvánnyal szemben. Idén nyáron önt is behívták meghallgatásra. Mondhatjuk, hogy „árnyékra vetődtek”, fölöslegesen kutakodva az Alapítvány körül? Hol tart jelenleg ez az ügy?
– Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azért indított nyomozást a jótékonysági alapítvány ellen, mert megalapozottnak véli a gyanút, hogy az a vállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatások leple alatt törvénytelen, szeparatizmust gerjesztő tevékenységgel, így államellenes, Ukrajna területi egysége elleni, az ország határai megváltoztatására alkalmas tevékenységek finanszírozásával foglalkozik.
Az anyaországi vállalkozásfejlesztési támogatások célja a nehéz gazdasági körülmények között élő külhoni magyarok szülőföldön maradásának és boldogulásának segítése. Azonban az ukrajnai nemzetbiztonsági szakszolgálat erről másképp vélekedik. Az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány nyilatkozatban ítélte el, hogy szeparatizmus gyanújával bűnvádi eljárást indítottak ellenünk.
2019 májusában engem is beidéztek kihallgatásra.
Néhány hónapja az irodában is megjelentek az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) munkatársai, bírósági határozat alapján hozzáférést kaptak az anyagokhoz, engedélyezték számukra, hogy elvegyék a dokumentumaink másolatait.
A vizsgálat nem zárult le, viszont semmilyen bizonyítékkal nem tudják alátámasztani a felhozott vádakat. Az Alapítvány csak hivatalos, a törvényeknek megfelelő tevékenységet végez.
A folyamatosan zajló SZBU-vizsgálatok ellenére az Alapítvány számára továbbra is prioritást élvez a pályázati kiírások megjelentetése, a döntések meghozatala, a nyertesekkel való szerződéskötés, illetve a pályázati források kiutalása.
– 2016-tól működik az Alapítvány, és a kezdetektől az a célja, hogy segítse az itthon maradást. Leggyakrabban a fiatal, 25–35 éves generáció dönt úgy, hogy külföldre költözik, vagy ott vállal munkát. Mennyire sikerül őket itthon tartani, sok fiatal vállalkozó pályázik?
– Igen, ez így van. Sajnos az ukrán állam nem tud megfelelő alternatívát és jövőképet biztosítani a fiataloknak, akik ezért úgy döntenek, hogy más országokban próbálnak meg érvényesülni. Statisztikát a pályázók életkoráról nem vezetünk, de nagyon sok a fiatal és elszánt vállalkozó, aki itthon kíván boldogulni.
Induláskor nagyon bíztunk abban valamennyien, hogy sikeres lesz a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégia, bíztunk az emberek vállalkozószellemében. Magyarországnak nemcsak a gazdasági támogatásért jár köszönet, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy közösségként maradjunk meg ezen a vidéken, hanem azért is, mert olyan jelzéseket küld folyamatosan, amelyek alapján biztosak lehetünk benne: közösen tervezhetjük tovább a jövőnket.
Köszönet illeti a pályázókat is, mivel hittek és hisznek az Alapítványban és az általa kínált lehetőségekben. A beruházások támogatása mindig többszörös hasznot hoz, hiszen a gazdaságok, vállalkozások versenyképesebbé válnak, új beszállítók jelennek meg, új munkahelyek teremtődnek. Ez hozzájárul a térség és az ország gazdasági mutatóinak növekedéséhez.
Valamennyi fejlesztés magas technológiai színvonalon megy végbe, ami kiemelt fontosságú tényként kezelendő. Amikor az eredményekre kívánunk rávilágítani, akkor azt a kérdést is érdemes feltenni: mi lett volna, ha nem történnek meg ezek a beruházások, gazdaságélénkítő támogatások, milyen lenne a kárpátaljai magyar emberek perspektívája, hiszen az ukrán állam nemhogy segítené és megkönnyítené a vállalkozók sorsát, egyenesen olyan jogi és gazdasági környezetet teremt számukra, mely nagyban gátolja és korlátozza működésüket, fejlődésüket. Az állami támogatások és dotációk hiányáról nem is beszélve.
Ezek a pályázati támogatások nemcsak annyit jelentenek, hogy egy fejlesztés létrejöhet, hanem itt egy komplex hatásról beszélünk, mely sok áttételt hoz magával. Hiszen létrejön egy beruházás, abból fogyasztás, jövedelem és adóbevétel keletkezik. Amennyiben mikrovállalkozásokat támogatunk, ezáltal legalább még 2-3 családot támogatunk vállalkozásonként. Ezek a családok feltehetőleg nem döntenek úgy, hogy elhagyják a szülőföldjüket, és megtartják a magyar közösségeket.
– Ha szóba kerülnek az Egán Ede-pályázatok, sokan azonnal a mezőgazdasági fejlesztésekre gondolunk (traktor, termelőeszközök, fóliasátrak). Tény, hogy a mezőgazdaság a legnépszerűbb vállalkozásforma vidékünkön, az Alapítvány azonban minden reális tervet támogat. Milyen formabontó ötletek nyertek támogatást a közelmúltban?
– Azt kell mondanom, hogy a vállalkozásfejlesztés keretében benyújtott pályáztok számszerűleg nem sokkal maradnak el a mezőgazdasági projektektől, melyek nagyon sokszínűek és heterogének.
A legnépszerűbb eszközök az autószervizekben, vendéglátói egységekben használt berendezések, készülékek, kellékek. Nagyon sok a női pályázó, akik inkább a szépségiparban tevékenykednek, és ahhoz kapcsolódó eszközökre kérnek az Alapítványtól részfinanszírozást.
Formabontó ötletnek mondható egy beregszászi afrikaiharcsa-tenyésztő vállalkozó. Több eszközre nyert támogatást, melyekkel elindíthatta és megvalósíthatta elképzelését. A tenyésztett állatokat a régióban működő éttermeknél értékesíti.
Az Alapítvány támogatásának segítségével az Ungvári járásban, Bátfa községben létrejött egy mini sajtüzem. Mivel a termékek nem nagyüzemi előállítás által készülnek, és garantált az azonnali felvásárlás, a sajt tartósítószer-mentes és bioélelmiszerként kerül forgalomba.
A Fab-Saw Kft. 2010. december 24-én jött létre Kárpátalján, közös vállalkozásként a Felina-Hungária Kft.-vel. A vállalat fő tevékenységi köre a melltartók gyártása volt, amit bérmunkában végzett. A készárut Magyarországra exportálták, az értékesítés pedig Németországban történt. Ez a tevékenység 2015 augusztusáig folyt. Mivel az orosz piacon a forgalmazás és értékesítés drasztikusan visszaesett, a Felina-Hungária Kft. kivonult Ukrajnából, aminek következtében a Fab-Saw Kft. megrendelés és munka nélkül maradt. Kis idő elteltével sikerült megállapodást kötniük egy helyi ukrán céggel a „Sander”-rel, melynek paplanokat kezdtek varrni bérmunkában, a folyamat jelenleg is tart. A magyar kormány támogatásával 18 különböző típusú varrógép beszerzése történt meg az elmúlt időszakban. Az eszközpark kapacitásának bővítése azt eredményezte, hogy hatékonyabbá vált az üzem működése, és minőségben is javultak az előállított termékek, továbbá ezáltal 17 főnek teremtettek munkahelyet.
Tóth János
