Még tart a küzdelem a magyar kistérségekért és a Beregszászi járásért

Április végére fejeződhet be a ma gyakorta kistérségekként emlegetett egyesült területi közösségek (OTH) rendszerének kialakítása Kárpátalján, ezután megalakulhatnak az új járások, s június végére le kell zárulnia a közigazgatási reformnak – vázolta a következő hetek és hónapok belpolitikai menetrendjét Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ügyvezető alelnöke.

Az alelnök lapunknak elmondta, a kormány által kidolgozott „útiterv” szerint április végére fejezik be a kistérségek megalakítását Ukrajnában. Így várhatóan még több mint egy hónapig tart majd a bizonytalanság azzal kapcsolatban is, hogy milyen összetételű kistérségek alakulhatnak meg Kárpátalján. A létrehozandó OTH-król a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció által a kormány elé terjesztett legutóbbi tervezetben 64 kistérség szerepel, ám a hivatalnak és a kormánynak is van még rá lehetősége, hogy újabb változtatásokat hajtsanak végre, miután a vonatkozó jogszabály módosításával a Kárpátaljai Megyei Tanácsot gyakorlatilag kizárták a döntéshozatalból – emlékeztetett a magyar politikus.

Miután lezárul a kistérségek kialakítása, a következő feladat a járásrendszer módosítása lesz. Ez a KMKSZ számára is fontos mozzanat, mutatott rá Barta József, hiszen a kárpátaljai magyarság számára sem mindegy, hogy hány – és főként milyen – járás jön létre a megyében.

„A kijevi elképzelések szerint a jelenlegi 13 járás helyett mindössze négyet hoznának létre Ungvár, Munkács, Huszt és Técső központtal. Mi viszont ragaszkodnánk hozzá, hogy legyen Beregszász központú járás is. Erre a felvetésre a fővárosban egyelőre nem reagáltak. Úgy tudjuk, ellenzik a javaslatot, tehát a küzdelmet a Beregszászi járásért még meg kell vívnunk” – vázolta a pillanatnyi helyzetet a kárpátaljai magyar politikus.

A tervek szerint a közigazgatási reformnak június végéig le kellene zárulnia. Ekkorra kellene megszületniük azoknak a jogszabályoknak is, amelyek meghatározzák a megyék, a járások és a kistérségek új jogköreit és kompetenciáit. Annak is ekkorra kell eldőlnie, hogy a kormányzat milyen pénzügyi forrásokat rendel a kistérségekre, járásokra és megyékre bízott feladatokhoz.

A reform végrehajtásához a parlamentnek időközben módosítania kell az Alkotmányt. Az alaptörvény megváltoztatása hosszú és bonyolult folyamat, így a kormányzatot máris szorítja az idő, mutatott rá Barta József. Szerinte mindez elsősorban azért fontos, mert július végén ki kell írni a helyhatósági választásokat, ha a jelenlegi hatalom azt akarja, hogy azokra a törvényeknek megfelelően október végén valóban sor kerüljön.

„A mi feladatunk ebben az országos folyamatban, hogy a lehetőségekhez mérten maximálisan érvényesítsük a magyarság érdekeit. Az első és legfontosabb cél, hogy a kistérségek kialakításánál maradéktalanul vegyék figyelembe a nemzetiségi szempontot, s a magyarok minél nagyobb arányban tömörülhessenek olyan területi közösségekbe, amelyekben többséget alkotnak. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy erre minden esély megvan” – jelezte a megyei tanács és a KMKSZ alelnöke.

Elmondta, az Ungvári járásban ilyen magyar többségű kistérség lehet a homoki, a szürtei, a csapi és a nagydobronyi, bár még kérdéses, hogy a kormány „rábólint-e” a szürtei és a homoki OTH létrehozására.

A Beregszászi járásban létrejöhet a 15 önkormányzatot egyesítő Beregszász központú kistérség, valamint megalakulhatnak a Mezőkaszony, a Bátyú, és – ez az utóbbi hetek fejleménye – a Nagybereg és a Nagybégány központú kistérségek, amelyek a jelenlegi felosztás szerint szintén magyar többségűek lennének.

A Nagyszőlősi járásban a jövőben a Tiszapéterfalva és a Tiszaújlak központú kistérségekben szervezheti az életét többségben a helyi magyarság. Ezenkívül sikerült elérni, hogy a Huszti járásban létrejöhessen a Visk központú kistérség, amelynek lakossága jelentős részben szintén magyar lenne.

Barta József ugyanakkor ismételten emlékeztetett, hogy ez a magyarság számára kedvező településstruktúra még nem végleges, azt a kormánynak kell jóváhagynia, s a Beregszászi járás létrehozásáért is meg kell még küzdeniük a magyar érdekvédelmi szervezeteknek. Hozzátette ugyanakkor, az sem lenne tragédia a magyarság számára, ha végül elmaradna a Beregszászi járás létrehozása, hiszen a jelenlegi elképzelések szerint a járások jogköreit jelentősen megnyirbálnák.

„Ezzel együtt történelmi, etnikai s minden egyéb lehetséges szempontból is indokolt és jogos igény részünkről a Beregszászi központú járás létrehozása. Emellett Beregszász a járásközpontokkal szemben támasztott minden követelménynek megfelel” – hangsúlyozta a megyei önkormányzat első alelnöke.

„Nem vagyunk egyedül ebben a harcban, tehát nem csak Kárpátalja magyarsága kéri a Beregszászi járás létrehozását. A Kárpátaljai Megyei Tanács egyhangúlag szavazta meg a beadványt, melyben kérjük a kormánytól a Beregszász központú közigazgatási egységet” – mutatott rá befejezésül Barta József.

(zzz)