Az elváltak névváltoztatásáról

2020. március 10., 14:52 , 996. szám

„Kétszer voltam már férjnél, s most, hogy másodszor is válok, szeretném újra felvenni a lánykori nevem, de úgy hallom, a hivatalban akadékoskodnak. Hogyan bizonyítsam be nekik, hogy mi volt a vezetéknevem, mielőtt először férjhez mentem volna?”

– Az ukrán jogszabályok valóban lehetővé teszik a házasságkötés előtti vezetéknév újbóli felvételét. Azonban a vonatkozó jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen, mi tekintendő házasság előtti vezetéknévnek. Első pillantásra egyértelműnek tűnhet, hogy arról a névről van szó, amelyet az elvált személy a házasságkötését megelőzően viselt, ám ez lehet a „lánykori”, azaz születésekor kapott név és az előző házasság alkalmával felvett, vagyis az előző férj vezetékneve is. Tekintve azonban, hogy a névváltoztatás kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok között szerepel a kérelmező születési bizonyítványa, arra a következtetésre juthatunk, hogy mégiscsak a „lánykori” névre gondolhattak a jogalkotók, amikor a törvényt írták.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a Polgári perrendtartási törvénykönyv 235. cikkelye értelmében a bíróságnak a házasság felbontásáról rendelkező határozata ki kell, hogy mondja: annak a házastársnak, aki házasságkötéskor megváltoztatta a vezetéknevét, lehetősége van a névcserére. Ebben a rendelkezésben azonban nem rögzítik, hogy melyik vezetéknévről van szó, azaz bátran kérvényezhetjük a „lánykori” név felvételét is.

Sőt! Tudvalévő, hogy a válókereset benyújtásakor a bíróság a keresetbe foglalt igényekről határoz. Amennyiben tehát a kereset kérelmezi a névváltoztatást, konkrétan a lánykori név visszavételét a váló házastárs számára, a bíróság erről is rendelkezni fog. A bíróság határozata Ukrajna egész területén, minden hivatal által kötelezően végrehajtandó. Ha az anyakönyvi hivatal munkatársai nem értenek egyet vele, maguknak kell fellebbezniük ellene.

Összefoglalva, az ön igénye, hogy ismét szülei nevét viselhesse, nem ütközik jogszabályba, teljesen jogos.

hk