Adósság behajtása bíróság útján

2020. május 4., 10:36 , 1004. szám

„Tavaly nyár óta tartozik nekem az egyik helyi kisvállalat. Nem fizet a leszállított terményért, pedig szabályos szerződést is kötöttünk. Mivel jól ismerem a tulajdonost, sokáig szemet hunytam a dolog fölött, pedig lett volna hová tenni a pénzt. Most, hogy magunk is megszorultunk, elhatároztam, hogy behajtom a tartozást. Mit gondol, érdemes bírósághoz fordulni? Hogyan írjam meg a keresetet?”

– Hogy érdemes-e a bírósághoz fordulni, azt csak a tartozó kisvállalattal kötött szerződés ismeretében lehetne eldönteni. Ezért is volna szerencsés, ha ügyvédet fogadna, aki segítene eldönteni, hogy célszerű-e perre menni, illetve a keresetlevelet is összeállíthatná, ha a per mellett döntenek.

Ettől függetlenül a Polgári perrendtartási törvénykönyv 3. cikkelyének 1. pontja értelmében bárkinek jogában áll keresettel fordulni a bírósághoz, aki úgy érzi, hogy sérültek a jogai vagy az érdekei. A keresetet benyújthatja személyesen, illetve az erre felhatalmazott személy, az ügyvédje által is.

Az általános szabály szerint a polgárok három éven belül fordulhatnak keresettel a bírósághoz ügyükben. A három évet az azt követő naptól számítják, hogy az adott személy tudomást szerzett – vagy tudomást kellett szereznie – a jogait ért sérelemről, illetve a jogait sértő személyről (lásd a Polgári törvénykönyv 257. cikkelyét, valamint a 261. cikkely 1. pontját!).

Mindenekelőtt tisztázza, hogy a joghatósági szabályok értelmében melyik bíróságnak kell benyújtani a keresetet. Ez azért fontos, mivel ha a bíróság úgy dönt, hogy nem illetékes az adott ügyben, akkor nem fogadja be a keresetet, s így a polgárnak egy újabb bíróságon kell próbálkoznia egy újabb keresettel.

Ezután fogalmazza meg a kereset tárgyát, s amennyiben a kereset vagyoni követelést tartalmaz, meg kell határoznia annak pontos összegét is. A kereset összege nem egyéb, mint annak a tulajdonnak a pénzben kifejezett értéke, vagy az az összeg, amelyet a felperes, vagyis a kereset benyújtója követel az alperestől (vagyis az adóstól).

Be kell fizetnie a bírósági illetéket és az ügye eljárásba vételével kapcsolatos információs és műszaki támogatás költségeit.

Állítsa össze a keresetet a jogszabályi követelményeknek megfelelően, s csatoljon hozzá minden szükséges dokumentumot.

A keresetlevélnek a következő információkat kell tartalmaznia:

– a pontos megnevezése annak a bíróságnak, amelyhez a keresetet be kívánja nyújtani;

– a felperesnek a vezeték-, kereszt- és apai (ha van) neve;

– amennyiben jogi képviselőt fogad, aki az ön nevében benyújtja a bíróságon a keresetet, meg kell adni az ügyvéd teljes nevét is;

– a felperes bejelentett lakó-, illetve tartózkodási helye, címe, beleértve az irányítószámot, telefonszámait is (ha a felperes nevében képviselője jár el, annak elérhetőségeit is meg kell adni);

– az alperes neve, állandó lakhelyének vagy tartózkodási helyének címe;

– a kereset tárgya, összege;

– tüntesse fel a dokumentum címét is, vagyis jelezni kell, hogy keresetről (Позовна заява) van szó;

– a továbbiakban meg kell fogalmazni a kereset tárgyát, illetve írásba kell foglalni azokat a körülményeket, amelyeken a követelés alapul;

– fel kell sorolni azokat a bizonyítékokat is (dokumentumok, tárgyi bizonyítékok, tanúvallomások stb.), amelyek e körülményeket alátámasztják;

– meg kell fogalmaznia az alperessel szemben támasztott követeléseit, vagyis mindazt, amit el kíván érni, amennyiben a bíróság a perben önnek ad igazat;

– a kereset részeként kell megadnia az ahhoz csatolt dokumentumok jegyzékét;

– fontos, hogy ne felejtse el aláírni a keresetet, valamint feltüntetni az aláírás dátumát.

Amennyiben a kereset nem felel meg a fentebb vázolt követelmények valamelyikének, a bíróság az önnek postai úton megküldött határozatában tájékoztatni fogja a hiányosságokról, egyben megadva azok kiküszöbölésének határidejét, amely esetben kész befogadni a keresetet (vagyis, amennyiben a jelzett határidőig kiküszöböli a hiányosságokat, a bíróság úgy fogja tekinteni, hogy ön a kereset első iktatásának vagy postára adásának időpontjában nyújtotta azt be – ennek akkor lehet jelentősége, ha a bíróságnak arról kell döntenie, hogy betartotta-e ön az elévülési időt, vagy sem).

Jó tudni, hogy a keresetet személyesen is benyújthatja a bíróságon, de postán is elküldheti tértivevényes levélként. Ha levélként adja fel keresetét, őrizze meg a postán erről kapott igazolást, amely a későbbiekben bizonyíthatja, hogy valóban elküldte a dokumentumot. Ne feledje, hogy ilyenkor a kereset benyújtásának dátuma a postára adás dátumának felel meg (amit a postai bélyegző igazol), s nem az a nap, amelyen a levél beérkezik a bíróságra.

Ha személyesen nyújtja be keresetét, azt munkaidőben kell megtennie, annál a bírósági tisztviselőnél, aki a bejövő dokumentumokat kezeli és iktatja. Mielőtt benyújtaná, készítsen egy másolatot a dokumentumról, s kérje meg a bírósági tisztviselőt, hogy bélyegezze azt le, feltüntetve rajta az átvétel dátumát és az iktatási számot. Egyébként a bíróság is kiadhat igazolást a kereset beérkezéséről.

hk