Helyhatósági választások kérdőjelekkel

Egyelőre úgy tűnik, hogy Ukrajnában október 25-én megtartják a helyhatósági választásokat – hacsak a koronavírus-járvány közbe nem szól. Azt azonban egyelőre senki nem tudja megmondani, pontosan milyen szabályok szerint választhatunk majd.

Januárban ugyan életbelépett a Választási törvénykönyv, azonban a kormányzó Nép Szolgája párt politikusai a napokban immár a sokadik elképzeléssel álltak elő arra vonatkozólag, hogyan képzelik a jogszabály átalakítását. A legutóbbi idevágó hírek csak azért tűnnek némileg valószínűbbeknek a korábbiaknál, mert legkésőbb július közepén mindenképpen ki kell írni a választásokat, ehhez viszont heteken belül a parlament elé kellene terjeszteni a választási törvény esetleges átalakítására vonatkozó módosító indítványt. Vagyis most már nemcsak a politikai ellenfelek, hanem az idő is színvallásra kényszeríti a „nép szolgáit”.

A polgármesterek „szabad kezet” kapnának

A vesti.ua a Nép Szolgája frakcióvezetőjére, David Arahamijára és annak helyettesére, Olekszandr Kornyijenkóra hivatkozva arról ír, hogy az egyik lényeges változás a polgármester-jelöltek indulását lenne hivatott megkönnyíteni, amennyiben a pillanatnyi elképzelés szerint önjelöltként, vagy akár saját pártjuk jelöltjeként is indulhatnának a választásokon. Ez elsősorban a már hivatalban lévő és sikeres városvezetők esetében jelent komoly előnyt, hiszen ők önmagukban is elég népszerűek és erősek ahhoz, hogy megtartsák hivatalukat, így csak jól járhatnak, ha a jogszabályok többé nem kényszerítik rá őket, hogy az új választásokhoz a régi, hitelét vesztett pártjuk helyett új támogató pártot keressenek az éppen népszerű országos politikai erők között.

Lényegesen „olcsóbbá” is válik számukra az indulás, hiszen a település minden 90 ezer választója után négy minimálbérnek megfelelő hrivnyát kell majd letenniük kaució gyanánt, s nem 10 ezer hrivnyát, mint az az eredeti elképzelésben szerepelt. Ennek a változtatásnak jó és rossz oldala egyaránt lenne. Egyfelől lényegesen több arra méltó és alkalmas ember indulhatna a választásokon. Másfelől viszont lehetővé válna, hogy az abban érdekeltek több úgynevezett „technikai jelöltet” indítsanak el a választók megtévesztésére.

Mi változik a pártok számára?

A kormánypárt részéről az eddigieknél „demokratikusabb” választási feltételeket ígértek a helyi politikai erők számára. Állításuk szerint az ellenzék szorgalmazta a regionális politikai pártok választási részvételének korlátozását, ám ők ezzel ellentétesen döntöttek. Ezt látszik alátámasztani Volodimir Zelenszkij elnök egy minapi megnyilatkozása is, amennyiben azt találta mondani, „nem hagyjuk, hogy a kis pártokat megfosszák a saját régiójuk megváltoztatásához való joguktól”. Ezzel nyilván azt szándékozott kinyilatkoztatni az államfő, hogy a helyi elitek szabadon létrehozhatják a saját pártjaikat, illetve indulhatnak azokkal a helyhatósági választásokon.

Emlékezhetünk rá, tavaly a Nép Szolgája még igen elutasító volt a regionális elitekkel és politikai szervezeteikkel szemben. A 2019. nyári előrehozott parlamenti választásokon elért fényes győzelem mámorában elképzelhetetlennek tartották, hogy azokkal a regionális politikai erőkkel fogjanak össze, amelyeket a korrupció és a bűnös személyi összefonódások megtestesítőinek kiáltottak ki. Azóta viszont sokat változott a világ, elsősorban ami a kormánypárt támogatottságának alakulását illeti. Nyilván arra is ráébredt időközben Zelenszkij környezete, hogy a helyhatósági választásokat más szabályok szerint játsszák.

Amint Ruszlan Bortnik politológus kifejtette, várhatóan régiónként több politikai projekttel is számolni kell. Indulásuk nyilván negatívan hat majd a Nép Szolgája választási eredményeire, de még nagyobb csapást jelenthet az ellenzék számára. Ezt bizonyára úgy kell értenünk, hogy amennyiben a helyi eliteknek a választásokon való induláshoz keresniük kellene az országos pártok kegyét, az lehetővé tenné, hogy az ellenzék a helyhatósági választások apropóján becsatornázza szervezeteibe a kormányzattal elégedetlen regionális erőket. Azzal viszont, hogy a kis pártok szabad kezet kapnak, ezt a veszélyt sikerülhet elhárítani Zelenszkijéknek. Más kérdés, hogy ma aligha tudná bárki megjósolni, miként hathat ez a nagy szabadság a politikai erőviszonyok alakulására a megyékben.

Egyre népszerűbb vélekedés a szakértők körében (elsősorban persze az ellenzéki táborban), hogy a járvány és a gazdasági válság általános politikai válságot eredményezhet, amelynek eredményeként őszre megérhet a helyzet az előrehozott parlamenti választások kiírására. Amennyiben azonban a parlamenti választásokat a helyhatósági választásokkal egy időben rendeznék meg, az előbbi olyannyira rányomná a bélyegét az utóbbiakra, amit pillanatnyilag még modellezni is nehéz volna.

(zzz)