KMKSZ: Reméljük, hogy az ukrán–magyar tárgyalások újra erőre kapnak
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) május 19-én kiadott nyilatkozatában több rendkívül fontos kérdést érint: a közigazgatási reform végrehajtása kapcsán a Visk és Veléte egyesülésével létrehozandó kistérség, valamint a Beregszász központú térség kialakításának ügyét; a Beregszászban található egykori laktanya újraindítását célzó tervet; a Vérke-parti várost elkerülő út megépítéséről szóló költségvetést módosító dokumentum, az új magyar–ukrán határátkelők megnyitása lehetőségének, valamint a határforgalom mihamarabbi újraindításának kérdését.
A TV21 Ungvár stábjának Brenzovics László, a KMKSZ elnöke nyilatkozott: „Az ukrán parlamentben korábban önkéntes egyesülésekről volt szó, most a közigazgatási reform ügyét áttették a kormány hatáskörébe, amely a hatályos ukrán alkotmány szerint is alkotmányellenes – hiszen erről a Legfelső Tanácsnak kellene döntenie.” A kormány egy ehhez kapcsolódó kérdésben nem támogatta a megyei tanács és a helyi közösség javaslatát, így Visk és Veléte településeket a Huszti kistérséghez kívánják csatolni. „Ez felháborító, hiszen szembemegy mind a helyi emberek, mind a megyei közgyűlés határozatával. Emiatt csak támogatni tudom a viskiek és a veléteiek fellépését, s követeljük azt, hogy állítsák helyre a rendet, és adják meg a jogot Visknek és Velétének, hogy közösen építsék a jövőt” – húzta alá a politikus.
„Porosenko regnálása alatt a magyarellenes kampány csúcsán ötlötték ki, hogy Beregszászba katonaalakulatot kell visszatelepíteni. Az ország, amely a NATO-hoz törekszik csatlakozni, keleti és déli részein konfliktusok vannak, éppen a NATO határától 3 kilométerre, az egyetlen viszonylagosan magyar többségű városba kívánnak katonaezredeket telepíteni – miközben Munkácson és Nagyszőlősön kihasználatlan laktanyák állnak. Ennek részben van egy magyarellenes vonala, részben viszont értelmetlennek látjuk” – fogalmazott a KMKSZ elnöke a nyilatkozatban kifejezett tiltakozás okát magyarázva.
A nyilatkozatban a KMKSZ üdvözli, hogy esély van a Beregszászt elkerülő út megépítésére, ugyanis az illetékesek aláírták a költségvetést módosító tervdokumentációt. Ennek kapcsán Brenzovics László elmondta, hogy ez mutatja meg, mekkora előnyöket nyújthatna a térségnek és az országnak is egy jó magyar–ukrán viszony, hiszen Magyarország több évvel ezelőtt, még Volodimir Hrojszman egykori ukrán miniszterelnök látogatásának alkalmával tett ígéretet az elkerülő út megépítéséhez szükséges hitel biztosítására. „Magyarország kész arra, hogy ezt a hitelt folyósítsa, sőt megvan hozzá mind az ukrán kormány, mind az ukrán parlament jóváhagyása. Ez egy 50 millió euró összegű beruházás Kárpátaljára, amely nagyon fontos logisztikai jelentőséggel bír, hiszen tehermentesítve lenne a Beregszászon áthaladó forgalom, emellett lehetővé tenné, hogy az Asztély–Beregsurány határátkelő teherforgalmat is fogadjon” – mutatott rá.
„A határátkelők kérdésében harminc éve nem történt látványos fejlődés. Volodimir Zelenszkij legutóbbi kárpátaljai látogatása során bejelentette, hogy két új határátkelőt fognak nyitni, ugyanakkor nem esett szó arról, hogy ezek hol lesznek. Később a kormányzó pontosított, hogy Beregdaróc–Beregdéda térségében az M3-as autópálya folytatását fogják megépíteni. Arról azonban, hogy mi lesz a Tisza-híddal, nem volt szó – pedig valószínűleg Zelenszkij is azért ment a csapi határátkelőhöz, hogy megnézze a híd állapotát” – mondta a KMKSZ elnöke, hozzátéve, hogy mindenképpen örvendetes lenne, ha az említett változások megtörténnének, ugyanis ezek jelentenék azt a minőségi előrelépést, amely mindenkinek az érdeke. „Reméljük, hogy ezek a bejelentések ahhoz fognak vezetni, hogy az ukrán–magyar tárgyalások, amelyek ezekben a kérdésekben folytak, újra erőre kapnak, és végül a probléma megoldódik. Erre minden lehetőség megvan, csupán akarat kell hozzá” – szögezte le Brenzovics László.
Csuha Alexandra / TV21 Ungvár
