Száz éve lettünk idegenek a saját hazánkban
Szalókán a zuhogó eső sem tudta eloltani nemzeti összetartozásunk tüzét
A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség felhívására az ungvári járási Szalóka központjában lévő szabadtéri színpadnál gyűltek össze az Árpád-kori község mai lakói, hogy magyar idő szerint pontban 20 óra 20 perckor meggyújthassák a magyar nemzet összetartozását jelképező őrtüzet. Ettől a zuhogó eső sem tántorította el a legelszántabb szalókaiakat. A színpadról Halászné Kovács Mária, a helyi kultúrház vezetője köszöntötte a megjelenteket, emlékeztetve mindenkit arra, hogy 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában írták alá a trianoni békediktátumot. Az igazságtalan diktátum a magyar nemzet történetének máig legnagyobb tragédiája. 2010-ben a Magyar Országgyűlés nagy többséggel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, erre is emlékezünk a centenáriumon, és reméljük, egykor Szalókán élt magyar őseink büszkék lennének ránk, a mai megemlékezésünk miatt – fogalmazott a kultúrház vezetője.
A helyi gyerekek hazafias verseket szavaltak és magyarságunkban megerősítő dalokat énekeltek a szabadtéri színpadon. Majd levetítették a község magyarországi testvérvárosának televíziója számára készült összetartozás napi műsort. A püspökladányi tv műsorának elején Biró Sándor, Szalóka polgármestere beszélt arról a traumáról, melyet Szalóka lakóinak át kellett élniük 1920-ban. Majd a helyi műkedvelő együttesek műsora, Fekete Erzsébet tanárnő és Bátori József megyei képviselő, a helyi egyház gondnokának gondolatai következtek.
Az egykor a térség fő közlekedési útvonalának számító Tisza folyó partjára épült település ma is szögesdróttal van elválasztva az éltető Tiszától. A kedvező helyre, egy Tisza-parti magaslatra, fokra települt községből a világtól elzárt zsákfalut csinált Trianon, amely ma is színmagyar község, de Kárpátalja más településeihez hasonlóan az 1919-es román katonai megszállást követően négy különböző országhoz tartozott az elmúlt 100 évben. A száz évvel ezelőtti gyászos esemény miatt lettek a szalókiak is – minden kárpátaljai sorstársukkal együtt – idegenek a saját hazájukban.
dózsa
