Koronavírus: Már napi tízezer fertőzöttet vizionálnak

Szeptember 5-én újabb negatív rekordot döntött a járvány, egyetlen nap alatt 2836 esetben nyert megerősítést a koronavírus-fertőzés. Kedden 57-en vesztették életüket a koronavírus szövődményei következtében, ami szintén „antirekord”. A jelek szerint azonban a számok senkit nem hatnak meg Ukrajnában, holott egyre több szakember figyelmeztet: könnyen elszabadulhat a betegség, aminek beláthatatlanok lehetnek a következményei.

Még mindig nem hiszünk a vírusban

Talán nem is várhatunk egyebet a kételkedésnél, ha a Rejting Szociológiai Csoport legutóbbi felmérése értelmében az ukránok többsége (58%) még mindig nem tekinti fenyegető veszélynek a koronavírus-fertőzést. Csupán a megkérdezettek 40%-a vélekedik másként. A válaszadóknak mindössze a 14%-a tartja a járványt nagyon fenyegetőnek, 26% szerint pedig valószínűleg fenyegető a betegség. Ugyanakkor 24%-nak meggyőződése, hogy a koronavírus egyáltalán nem fenyegeti őket, míg 34% hajlamos azt hinni, hogy a járvány valószínűleg nem fenyegető. A megkérdezettek 2%-a nem tudott válaszolni a kérdésre.

A korábbi ukrajnai felmérések hasonló eredményeket mutattak. Az egyik kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 33%-a szerint a járványt kitalálták, a koronavírus jelentette veszélyt pedig eltúlozzák.

Még több vörös zóna

Az Ukrán Környezetvédelmi és Vészhelyzeti Állami Bizottság szeptember 3-i rendkívüli ülésén ismét frissítette az ország régióinak járványügyi besorolását a Covid–19 terjedése alapján. Alapvetően ez a besorolás határozza meg, milyen korlátozó intézkedések lesznek érvényben az adott régióban a következő két hétben.

Ezek szerint hétfőn nulla órától a vörös zónába került: Ivano-Frankivszk megyében Ivano-Frankivszk, Kalus, Kolomija, valamint a Horodenkai, Tiszmenicjai és Koszivi járások; Odessza megyében Beljajivka, Izmail és a Bolhradi járás; Rivne megyében Dubno, valamint a Kosztopili járás; Ternopil megyében Ternopil, Berezsani és Csortkiv, valamint a Berezsani, Bucsacsi, Huszjatini, Monasztiri, Terebovljani, Ternopili és Csortkivi járások; Harkiv megyében a Velikij Burluki járás; Csernyivci megyében Csernyivci, továbbá a Vizsnicjai, Hlibokai, Zasztavnai, Kicmani, Novoszelicjai és Sztorozsineci járások; Csernyihiv megyében a Bobrovicjai járás.

Kárpátalján a narancssárga övezetbe sorolták Ungvárt, Munkácsot és Csapot, valamint az Ungvári, Ökörmezői, Munkácsi, Nagyszőlősi és Técsői járásokat. A sárga övezetbe kerültek Beregszász és Huszt városok, ezenkívül a Beregszászi, Nagybereznai, Volóci, Ilosvai, Perecsenyi, Rahói, Huszti és Szolyvai járások.

A városok elutasítják a vörös zónát

Az emberek és a hatóságok sehol nem örülnek a vörös zónába sorolásnak, mert az gyakorlatilag leállítja az életet az adott régióban vagy településen. Elsőként Ivano-Frankivszk és Ternopil fordult a bírósághoz, hogy nyilvánítsa törvénytelennek a kormány által elrendelt besorolást, illetve az azzal együtt járó karanténintézkedéseket, s a hírek szerint Kalus és Kolomija is csatlakozott hozzájuk. A települések addig sem tartják be maradéktalanul a járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések jelentős részét, így a legfertőzöttebb nyugat-ukrajnai régiókban alig történik valami a járvány megfékezésére.

Várjuk az apokalipszist

A Glavred idézi Vagyim Arisztov járványügyi szakembert, aki szerint a járvány csúcsán akár napi 10 ezer beteget is regisztrálhatnak Ukrajnában. Szerinte az esetszám jelenleg tapasztalható növekedése egyfelől annak tudható be, hogy a vírus egyre újabb embercsoportokat és régiókat ér el, másfelől a helyzet súlyosbodása ellenére lazult a fegyelem a megelőző intézkedések betartása terén. A vírus gyorsabb terjedését segíti elő a csökkenő hőmérséklet és a növekvő nedvesség is.

Eközben arról szólnak a hírek, hogy bizonyos régiókban lassan megtelnek a kórházak. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter múlt pénteken a parlamentben kijelentette, hogy a koronavírusos betegek kezelésére kijelölt kórházak megfelelő kapacitással rendelkeznek, egy sajtótájékoztatón pedig úgy fogalmazott, hogy a „koronavírusos” kórházi férőhelyek fele sem foglalt jelenleg. A strana.ua viszont összeállításában felteszi a kérdést, mi a helyzet azokkal a betegekkel, akiknek még nem erősítették meg PCR-teszttel a fertőzöttségét? A portál egy Kijev megyei háziorvos esetét mutatja be, aki szeptember 5-én hiába telefonálgatott egész nap, nem tudta elhelyezni kétoldali tüdőgyulladásban szenvedő betegét, mert nem volt hely azokban az intézményekben, amelyekben a fertőzésgyanús eseteket fogadják. Mint írják, jelenleg 5-6 napot, de néha két hetet is várni kell a teszteredményekre, addigra pedig a beteg állapota kritikusra fordulhat, arról nem is szólva, hogy megfertőzheti a környezetét. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács weboldalán közölt adat szerint a fertőzésgyanús esetek száma meghaladja a 195 ezret, vagyis lényegesen magasabb, mint a megerősítést nyert eseteké (a hétfői állapot szerint 135 894).

Az ágy nem segít

A régiókban általában eltérő a helyzet, de például Vinnicja megyében a napokban közölték, hogy további mintegy 200 kórházi ágyra lenne szükség. Ezt a problémát sikerült megoldania a kormányzatnak, csakhogy a kórházak telítettsége a városban így is 70% feletti maradt, vagyis hamarosan újabb betegágyakra lehet szükség. Némelyik régióban állítólag úgy próbálnak javítani a helyzeten, hogy „takarékoskodnak” a betegágyakkal, tehát csak az igazán súlyos eseteket veszik fel, a járvány leküzdésének azonban nem éppen ez a legbiztosabb módja.

Szvjatoszlav Protasz volt országos közegészségügyi főorvos ugyanakkor megjegyzi, a kórházi ágyak száma csupán az egyik oldala a problémának. Mindegy ugyanis, hány kórházi ágyunk van, ha kevés az orvos. Szerinte ilyen erővel a hullaházi férőhelyeket is figyelembe lehetne venni. Rámutat: Kínában a járvány idején 1500 lakosra jutott egy epidemiológus, Ukrajnában egyetlen szakorvosnak 150 ezer lakost kellene ellátnia. Ráadásul az orvoshiányt lényegesen nehezebb belátható időn belül megoldani, mint a kórházi férőhelyekét vagy a lélegeztető készülékekét.

(zzz)