Költségvetés: Két tűz között

2020. december 7., 14:07 , 1035. szám

A kormány múlt héten végre befejezte a 2021. évi költségvetés tervezetének átalakítását. Múlt csütörtökön a dokumentumot jóváhagyta a miniszteri kabinet, majd haladéktalanul megküldték a parlamentnek. A büdzsé kidolgozói a lehetetlent kísérlik meg, amikor egyszerre igyekeznek eleget tenni a parlament és az IMF óhajainak – vonható le a következtetés a strana. ua elemzéséből.

Elvárások és valóság

Olvasóink is emlékezhetnek rá, a képviselők megsemmisítő bírálatnak vetették alá a jövő évi büdzsé tervezetét, s csak azzal a feltétellel szavazták meg első olvasatban, hogy a kormány alaposan átdolgozza a dokumentumot, mielőtt az második olvasatban ismét a honatyák elé kerülne. Nem tetszett a költségvetés a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) sem. A hitelintézet főleg az államháztartás jövőre tervezett hiányával volt elégedetlen, amelyet az ukrán kormány a GDP 6%-ában határozott meg. Állítólag ennek a magas hiánymutatónak tudható be többek között, hogy egyre késik az Ukrajnának megígért hitel második, 1,5 milliárd dolláros részletének folyósítása.

Azóta tudjuk, a költségvetés átdolgozott változatában a hiányt 5,5%-ra csökkentették, vagyis nem szemléletváltásról, hanem csak egy az IMF-nek tett gesztusról van szó. Ez sem volt egyszerű. Egyfelől 21 milliárd hrivnyával növelték a büdzsé tervezett bevételeit, másfelől némileg – alig hárommilliárddal – megkurtították a kiadásokat.

Hogy miből szándékozik előteremteni a kormány további hrivnyamilliárdokat, amikor már az eredeti, az egy trilliót valamivel meghaladó bevételi célt is irreálisnak tartotta a legtöbb honi közgazdász, azt egyelőre senki sem sejti. Különösen aggasztó, mutatnak rá a hozzáértők, hogy a büdzsé nem vagy alig veszi figyelembe a forgalmi adóból és az egyéb adófajtákból származó bevételeknek a gazdasági világválság következtében megjósolható visszaesését, sőt a kormány összességében tovább növelte az adókból és illetékekből remélt bevételek hányadát.

Az IMF hiánycsökkentő javaslatai a kormány által sokat reklámozott minimálbér emelési tervet is érinthetik. Eredetileg úgy volt, hogy 2021. január 1-jétől 6 000 hrivnyára emelik a minimálbért, majd 2021. július 1-jétől 6 500 hrivnyára. A legújabb elképzelés szerint viszont a béremelés második szakaszát júliusról decemberre halasztanák, vagyis az elkövetkező esztendőben alig jelentkezne az intézkedés kiadásnövelő hatása.

Szakértők úgy látják, a minimálbér emelése rámutat a költségvetés tervezésének egyik jellemző hiányosságára: miközben elhalasztották az emelés második szakaszát, nem vették figyelembe, hogy ennek következtében csökkenni fognak a személyi jövedelemadóból származó bevételek. Arról nem is szólva, hogy miközben a nyáron kidolgozott költségvetés még az ukrán GDP 4,6%-os növekedésével számolt 2021-ben, tekintettel a koronavírus-járvány második hullámának hatására a Világbank jelenleg már csak 1,5%-os bővülést jósol Ukrajnának.

A következmények beláthatatlanok. Míg idén novemberben ürült ki az államkincstár – részben a koronavírus és a nyomában fellépő gazdasági válság, részben az IMF-hitel elmaradása, részben a belső államkötvények kihelyezési tervének meghiúsulása miatt –, jövőre ez a pénzhiányos állapot lényegesen korábban, akár már októberben vagy szeptemberben bekövetkezhet.

A lakosságon takarékoskodnának

A minimálbér növelésének elhalasztása távolról sem az egyetlen formája a lakosságon való takarékoskodásnak. A kormány figyelmen kívül hagyta a parlamentnek azt a javaslatát, hogy rendezze végre a létminimumot, azaz emelje a jelenlegi, irreálisan alacsony 2 200 hrivnyáról kb. 4 500 hrivnyára a munkaképes személyek esetében. Emellett csökkentenék a Szociális Minisztérium kiadásait. Az ideinél 8,5 milliárd hrivnyával kevesebbet szánnak a nyugdíjalap hiányának finanszírozására, miközben a hiány évről évre nő, amiként az alap tartozása is.

Majd négymilliárddal kevesebb jutna oktatásra. A leginkább – 2,9 milliárddal – a helyi oktatási szubvenciókat nyirbálnák meg. Ismeretes, a miniszteri kabinet már korábban felfüggesztette azt a 2019. évi rendeletet, amely a pedagógusok bérének rendezését irányozza elő, bár ezzel párhuzamosan jelentős fizetésemelést helyezett kilátásba a tanároknak 2021-re. Az elemzők számára ugyanakkor egyelőre nem világos, milyen forrásból fedeznék a pedagógusok esetleges béremelésével járó pluszkiadásokat.

Megkopasztanák az önkormányzatokat is

Előre megjósolható volt, hogy a kormány a helyi költségvetésektől igyekszik majd forrásokat elvonni az ország működtetéséhez. Úgy tűnik, 4,9 milliárd hrivnyával közel a felére szándékoznak csökkenteni az úgynevezett regionális fejlesztési alap forrásait, amelyekből helyi projektek finanszírozhatók. Eközben a költségvetésben megjelent a régiók társadalmi-gazdasági fejlesztése kiadási tétel, amelyre hatmilliárdot szánnának. Ma már az egész ország tudja, ezeket a pénzeket képviselői programok finanszírozására fordítják, ezzel szerezve meg a kellő számú szavazatot a költségvetés elfogadásához. Az önkormányzatok szerint a „szavazatvásárlásra” szánt pénzeket inkább a regionális fejlesztési alapba kellene átcsoportosítani.

A kormány felfüggesztené azt a rendelkezést, amelynek alapján az üzemanyagok forgalmi adójának egy része jelenleg a helyi költségvetésekbe folyik be. Ehelyett átutalnák számukra az útépítési és -karbantartási szubvenció 35%-át. Az Ukrajnai Városok Egyesületének véleménye szerint azonban ez a forrás nem lenne elégséges a kieső bevételek pótlására. Arról nem is szólva, hogy míg a forgalmi adóból befolyó pénzek gyakorlatilag automatikusan és egyenletesen csordogálnak, a szubvenció kiutalásáról a kormány dönt belátása szerint, vagyis kiszámíthatatlan, hogy mikor juthatnának hozzá az önkormányzatok.

Magától nem sajnálja a pénzt a hatalom

Így 247 millióval 2,5 milliárd hrivnyára nőne a Legfelső Tanács költségvetése, 79,3 millióval kapna többet a kormány, 15,6 millióval az Állami Bírósági Adminisztráció, 800 millióval a Belügyminisztérium, 121,7 millióval a Védelmi Minisztérium, 500 millióval a Külügyminisztérium, 550 millióval az Állami Űrügynökség.

Mintegy kétmilliárddal fordítanának többet jövőre a Legfőbb Ügyészi Hivatalra, 143,2 millióval növelnék a kormányzati kórház, a Feofania kiadásait, amelyek így elérnék az 1,15 milliárd hrivnyát.

Közel négymilliárd hrivnyával növelnék az egészségügy finanszírozását, amely meghaladná a 159 milliárdot. Ezzel együtt az eredetileg tervezettnél 60 millióval kevesebb jutna a járványok elleni küzdelemre, s 400 millióval kevesebbet fordítanának a polgárok külföldi gyógykezelésére, miközben ennyivel többet költenének a hazai transzplantációra. Szakértők keveslik az egészségügyi kiadásokra szánt forrásokat, már csak azért is, hiszen nem érik el a GDP 5%-át, amit az egészségügyi garanciákról szóló törvény ír elő.

A jelek szerint a jövő évi büdzsét a megszorítások, a takarékosság költségvetésének szánják, a takarékosság azonban főként a szociális szférát érinti, a bürokráciát alig. Az sem világos, jövőre milyen forrásokból szándékozik megvédeni a kormány a gazdaságot a koronavírus okozta válság hatásaitól, illetve miből finanszírozzák majd a helyreállítást, ha elmúlt a járvány.

(ntk)