Amikor már nehezen ismerjük fel szeretteinket

Demencia

A demencia latin eredetű szó, mely értelem nélküli állapotot jelent, orvosi használatban azonban a szellemi képességek hanyatlásával, csökkenésével azonos. Sajnos egyre több ember számára ismerős jelenség, amikor nagymama vagy nagypapa csak néz maga elé, ebédidőben vacsorát kér, s például követeli a zajongó vadállat eltávolítását az ágya alól. Ilyenkor nem csupán a beteg, de környezete is szenved. Elképesztően nehéz feldolgozni, hogy szeretett családtagunk már sosem lesz a régi, mert agyát egy betegség támadta meg, melynek következtében értelme hamarabb leépül. Tehetünk mindezek ellen valamit? Hol tart az orvostudomány ezzel kapcsolatban? – merülnek fel bennünk a kérdések. 

Először is fontos leszögeznünk, hogy a demencia nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom. Ismert fajtái a vaszkuláris demencia, a Lewy-testes demencia, a frontotemporális demencia és az áldemencia. Legismertebb és egyben leggyakoribb fajtája azonban kétségkívül az Alzheimer-kór, amely fokozatosan elpusztítja az agysejteket. Világszerte súlyos nép­egészségügyi probléma a demencia. Európában több mint kétmillió ember szenved tőle, s ez a szám egyre növekvő tendenciát mutat. A jelenlegi vírushelyzetben jó hír, hogy nem egy fertőző betegségről van szó, s a fiatal generációt szinte nem is érinti. Jellemzően 65 éves kor után kezd kialakulni, ekkor még csak enyhe tünetek figyelhetők meg, azonban a kialakulási arány 5 évente kétszeresére nő, így 90 éves korra 30-35% a demensek aránya.

Mitől alakulhat ki Alzheimer-kór? A kutatók megegyeznek abban, hogy gyakori a betegség kialakulása, ha valakinek elsőfokú rokona szenvedett ilyen betegségben. A kezdeti tünetek közé sorolható a feledékenység, a tájékozódás romlása. Később gondot okoz például a gyakran használt szavak felelevenítése, ilyenkor a betegek inkább körülírják a fogalmat. A betegség kialakulásának hátterében sokszor az agyi működést károsító történés (pl. szélütés) vagy krónikus betegség (magas vérnyomás, elhízás) áll. De állhatnak a demencia hátterében a káros szenvedélyek is.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Bár konkrét ellenszerét nem ismerjük a betegségnek, sokat tehetünk a megelőzés érdekében. Ajánlott például a mozgásban, sportban gazdag életmód. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokban serkenti a vérkeringést, de az agy vérellátására is jó hatással van. Megelőző tevékenységként szolgálhatnak az agytréningek is, mint például sakkozás, rejtvényfejtés, olvasás. Fontos a kapcsolattartás, beszélgetés a barátokkal, a közös programok.

Gyógyítható a betegség? Időről időre folynak a kutatások a demencia ellenszerével kapcsolatban, de igazán nagy áttörés eddig nem született. Ausztrál kutatók szerint egy kezeléssel aktiválni lehet az agyban lévő asp38gamma nevű természetes enzimet, amely módosítani tud egy fehérjét úgy, hogy az megakadályozza az Alzheimer-kór tüneteinek kialakulását. „Amikor elkezdtük kidolgozni ezt a génterápiát, arra számítottunk, hogy megállítja a demencia előrehaladását, de arra nem számítottunk, hogy nem csupán megállítja, hanem teljesen visszafordítja a kezelés kezdetén már fennálló emlékezetromlást” – mondta Lars Ittner ausztrál kutató.

Ápolás: otthon vagy kórházban? A demens betegek ápolása komoly feladatokat ró egy családra. Itt nem csupán gyógyszerek pontos adagolásáról van szó, vagy sebek bekötözéséről. Szinte minden percben oda kell figyelni a beteg családtagra. Előfordulhat, hogy bekapcsolja a gáztűzhelyet, és elfelejti. Így akár komolyabb tűz is keletkezhet. Gyakori eset, hogy ha az idős betegek még járóképesek, elkóborolnak otthonról. A szerető családi gondoskodást szinte semmi sem pótolja. Persze eljöhet az idő, amikor már nem tudnak a családtagok megfelelő ápolást biztosítani, mindazonáltal jó, hogy nem tartunk ott, ahol Hollandia, ahol eutanáziát is alkalmaznak demens betegeken.

T. J.