Szankciók, avagy búcsú a demokráciától

Az elmúlt napokban újabb jelentős lépéssel távolodott Ukrajna a demokráciától: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozata alapján pénzügyi és gazdasági szankciókat vezetett be három ellenzéki tévécsatorna, a NewsOne, a 112 Ukrajina és a ZIK, több hozzájuk kapcsolódó műsorszolgáltató cég, továbbá a tulajdonosuk, Tarasz Kozak, az Ellenzéki Platform – Az Életért párt parlamenti képviselője ellen.

Az elnök lecsapott

„Soha életemben nem zártam be egyetlen tévécsatornát sem. Én személy szerint a szólásszabadság mellett állok, és önök ezt jól tudják. Soha életemben nem fogok bezárni egyetlen csatornát sem – nincs rá jogom, nincs felhatalmazásom” – jelentette ki az elnök még 2019 szeptemberében újságírói kérdésre válaszolva.

Február 2-án este aztán nagyot fordult a világ: az elnök az RNBO határozata alapján egyszerre három ellenzéki tévécsatornát hallgattatott el azáltal, hogy szankciókat vezetett be velük szemben. Szinte az egész országot váratlanul érte a lépés, pedig Ukrajnában – s különösen az elnök környezetéből – általában minden kiszivárog.

Az RNBO határozatát titokban készítették elő, s villámgyorsan hajtották végre abban a pillanatban, amikor szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök maximálisan meggyengült a belső konfliktusok, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus el­ítélése miatt – számolt be Telegram-csatornáján a történtekről még a televíziók betiltásának éjszakáján Szerhij Lescsenko volt parlamenti képviselő.

„Az egész civilizált világnak a Putyin-rezsim elleni konszolidációja pillanatában nehezebb lesz esetleges válaszintézkedéseket foganatosítania Ukrajnával szemben. A döntést befolyásolta az is, hogy megtörtént a kapcsolatfelvétel Joe Biden új adminisztrációjával, miután Tony Blinken külügyminiszter felhívta Dmitro Kuleba külügyminisztert” – mutatott rá Lescsenko.

Betiltással felérő szankciók

A szankciók a kábeltelevíziós szolgáltatók általi terjesztés és a sugárzás tilalmán kívül előírják egyebek mellett az érintettek vonatkozásában a pénzeszközök blokkolását, a tőke Ukrajnából történő kivonásának megakadályozását, a gazdasági és pénzügyi kötelezettségek teljesítésének felfüggesztését, az engedélyeik törlését vagy felfüggesztését, a technológiák, szellemi tulajdonjogok átadásának tilalmát, méghozzá öt évre. Ezek az intézkedések összességükben egyenértékűek a tévécsatornák betiltásával.

A csatornák műsorának sugárzása, illetve terjesztésük a kábeltévés hálózatokon keresztül jobbára még azon az éjszakán megszűnt. A szankciókkal sújtott televíziók ekkor közös stúdióban készült rendkívüli műsorral jelentkeztek a világhálón. A hatalom megpróbálta elérni a YouTube videomegosztónál a közvetítés letiltását, ám lapzártánkig nem jártak sikerrel.

Hivatalos magyarázkodás

A elnök döntése a csatornák, műsorszolgáltatóik és tulajdonosuk elleni szankciókról átlátható, motivált és tényszerű – kommentálta a lépést Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója.

„Ezeket a tévécsatornákat nagyon aktívan és gyakran nyíltan használják a külföldi propaganda ukrajnai eszközeiként” – közölte.

Hozzátette: elegendő súlyos bizonyíték áll rendelkezésre az említett televíziós műsorszolgáltatók finanszírozásának furcsa módjairól.

„A szankciók nehéz döntések. Ukrajna határozottan támogatja a szólásszabadságot. Nem (támogat viszont) egy agresszor ország által finanszírozott propagandát, amely aláássa Ukrajna (törekvéseit) az európai és euroatlanti integráció felé vezető úton” – idézi az MTI Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Twitteren közzétett bejegyzését.

Az egyetlen szépséghibája a fenti nyilatkozatoknak, hogy nem ismerhettük meg a bizonyítékokat, amelyek indokolttá tették a szankciók alkalmazását.

„Hibrid háború folyik Ukrajna ellen, ennek része az információs terület is. Rendszeresen ellenlépéseket kell tennünk ezzel szemben az állam érdekeinek védelme érdekében. A szankciók bevezetése ennek egy fontos és következetes eleme. Tekintettel azokra az adatokra, amelyek a biztonsági szolgálat birtokába kerültek a televíziós és rádiós műsorszolgáltatás területére vonatkozó jogszabályok számos megsértéséről (az érintett televíziók által), és amelyeket a televíziós és rádiós műsorszolgáltatást felügyelő nemzeti tanács is rögzített, az SZBU megalapozott ajánlásokat nyújtott be az RNBO-nak a megfelelő döntés meghozatalához” – fejtette ki Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke, ám ő sem szolgált bizonyítékokkal.

Az Ukrajinszka Pravda szerint az RNBO arra alapozza álláspontját, hogy a képviselő önállóan nem finanszírozhatta a csatornák működését. Vagyis Kozak csak egy stróman, a csatornák feletti ellenőrzést valójában mások gyakorolják, s azokat Oroszország használja fel információs háborújában. A portál kormányzati forrásai szerint az ellenzéki politikus üzleti tevékenysége során együttműködik, kereskedik a Donyec-medence megszállóival. Mindenekelőtt szén- és egyéb áruk szállítási sémáiról hallani. Megemlítik a források Kozak oroszországi kapcsolatait, és azt is felróják neki, hogy megnyilvánulásaiban állítólag „igazolta az agressziót”. Ugyanakkor még a jobboldali beállítottságú, az ellenzék „oroszbarát” szárnyát rendszeresen bíráló Ukrajinszka Pravda is elismeri, hogy sem Kozakot, sem a tévécsatornákat hivatalosan nem gyanúsították meg semmivel, s olyan bírósági döntések sem ismertek, amelyek bűnösnek mondanák ki őket terrorizmusban vagy más bűncselekményekben.

„Út a személyi diktatúra kialakításához”

A három érintett tévécsatorna nyilatkozatában „politikai megtorlásnak” nevezte az államfő és az RNBO eljárását. Szerintük a hatóságok „csak azokat a kényelmes csatornákat hagyták az éterben, amelyek »korábban nem látott sikerekről« hazudnak majd Ukrajna népének”.

Ezenkívül a szóban forgó csatornákat összefogó Novini médiaholding részéről bejelentették, hogy a tévécsatornák harcolni fognak a sugárzáshoz való jogukért, és továbbra is igazat fognak mondani az ukránoknak.

„A sokmilliós közönség bíróság nélküli megfosztása ukrán tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáféréstől, újságírók és médiaszakemberek százainak eltiltása a szakmájuk gyakorlásától nem más, mint a szólásszabadság elleni támadás” – kommentálta a történteket Szerhij Tomilenko, az Ukrán Újságírók Nemzeti Szövetségének elnöke.

Kiemelte, az Ukrajnában nyilvántartott média ukrán tulajdonosainak politikai hovatartozása nem bűncselekmény.

„Három, a hatalomhoz nem lojális tévécsatorna blokkolása és egy ellenzéki képviselő elleni szankciók tárgyalás és vizsgálat nélkül – a (ukrán) függetlenség egész története során még soha nem történt ilyen példa nélküli támadás a demokrácia és a szólásszabadság ellen. Ez Ukrajna Alkotmányának és törvényeinek közvetlen megsértése, valamint út a személyi diktatúra kialakításához az országban” – kommentálta a történteket a közösségi médiában Jurij Bojko parlamenti képviselő, az OPZZS elnöke.

Óvatos nacionalisták

A nacionalista ellenzék és médiája egyfelől igyekezett csökkenteni a történtek jelentőségét, másfelől viszont támogatta a szankciók bevezetését. Sőt, Petro Porosenko volt államfő, aki elnöksége alatt nem szánta rá magát, hogy szembeszálljon az „oroszbarát” ellenzékkel, még kérdőre is vonta Zelenszkijt, amiért késlekedett a szankciók bevezetésével.

Érdekes ugyanakkor, hogy újságírói kérdésre válaszolva az exelnök kifejtette: „Porosenko (elnökként) még a bonyolult politikai problémák megoldása során is betartotta a jogállamiságot, az pedig egyenesen tiltja az ukrán magánszemélyekkel és jogi személyekkel szembeni szankciókat, a terrorizmus finanszírozásában való érintettség kivételével. A döntések jogi tisztasága szintén fontos, ha nem is az ukrán bíróságok, de az Európai Bíróság számára mindenképpen.”

A legtöbben lényegesen hangosabb éljenezésre számítottak az ellenzék nemzeti szárnya részéről a szankciók bevezetése kapcsán. A meglehetősen visszafogott reakciót többen azzal magyarázzák, hogy senki, maga Porosenko sem lehet bizonyos benne, hogy az ő tévécsatornái nem jutnak előbb-utóbb hasonló sorsra.

Következmények

A három csatorna bezárása ellen tulajdonosuk fellebbezett a Legfelső Bíróságnál, az elemzők többsége szerint azonban nem érdemes vérmes reményeket fűzni ahhoz, hogy bármelyik ukrajnai taláros testület hatályon kívül meri helyezni az RNBO és az elnök határozatát.

Ezzel párhuzamosan az OPZZS február 4-i kongresszusán megerősítette, hogy kezdeményezik az alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) megindítását Volodimir Zelenszkij ellen a három tévécsatorna és párttársuk ellen bevezetett szankciók miatt. „Ezt a demokrácia, a szólásszabadság elleni támadásnak és a diktatúra megteremtésére tett kísérletnek tekintjük ” – áll a kongresszusi állásfoglalás szövegében.

(ntk)