Folytatódik a decentralizáció: megyék, régiók, ipari parkok?

Tíz régióra oszthatja az országot a hatalom – írja a vesti.ua Olekszij Csernisov közösség- és területfejlesztési miniszter minapi, az lb.ua-nak adott interjújára hivatkozva. Összeállításában a portál annak járt utána, mi célt szolgálhatnak az új régiók.

A tíz makrorégió

Csernisov az interjúban arról beszélt, hogy tárcája kidolgozta az ország felosztását „funkcionális területtípusokra”. Ezek amolyan makrorégiók lennének a miniszter szerint. „Például az egyik zóna a Kárpátok hegyvidéki területei. Ez máris több olyan megye, amelyeket fejlesztenünk kell” – mondta.

Összesen tíz funkcionális területtípust, avagy makrorégiót határoztak meg:

1) az Ukrán-Kárpátok hegyvidéki területei;

2) az azovi–fekete-tengeri makrorégió;

3) a határ menti régiók (nyugati határ);

4) kedvezőtlen adottságú határ menti területek (keleti határ);

5) Ukrajna ideiglenesen megszállt területei;

6) természetvédelmi területek (Smaragd övezet);

7) városi agglomerációk;

8) gazdaságfejlesztési központok;

9) monofunkciós régi iparvárosok;

10) kedvezőtlen adottságú vidéki területek.

Mi lesz a megyékkel?

Csernisov szerint az elképzelés lényege, hogy a finanszírozás ne a megyékre irányuljon, ahogyan eddig történt, hanem bizonyos területekre. „Hiszen egy régióban lehetnek városok és falvak is, amelyeknek fejlesztési stratégiája teljesen eltérő megközelítést igényel” – idézi a tárcavezetőt a Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium sajtószolgálata.

A miniszter szerint az elképzelés még a kidolgozás stádiumában van, de azt ígérte, hogy Ukrajna történetében először ténylegesen finanszírozni szándékoznak a regionális fejlesztési stratégia intézkedési terveit. A finanszírozás oroszlánrésze az Állami Régiófejlesztési Alapból származna, amelynek kerete a jelenlegi 1% helyett 2022-ben a GDP 2%-át, 2023-ban pedig a 3%-át tenné ki. A költségvetési pénzek leosztása a tervek szerint a megyéken és a makrorégiókon keresztül egyszerre történne, vagyis a megyék finanszírozása sem szűnne meg teljesen.

Érdekes, jegyzi meg a vesti.ua, hogy a minisztérium szóban forgó, március 10-i közleménye e témáról már a következő napon eltűnt, bár az annak alapján íródott hírek máig elérhetők a hírportálokon.

Előnyök és hátrányok

Csernisov azt állítja, az elképzelés gazdasági előnyökkel járna a megyék lakossága számára, lehetővé tenné a régiók fejlesztését. Először fordulna elő, mutat rá, hogy a finanszírozás határai nem esnek egybe a megyehatárokkal.

Az EU ugyan a legsikeresebb ukrajnai reformok egyikének tekinti a decentralizációt, ám az valójában számos problémát idézett elő. Az egyik, hogy a létrehozott kistérségek polgármesterei versengenek egymással a központi költségvetésből származó pénzekért. Ebből egyelőre csak a legalsóbb szinteken adódnak konfliktusok, de mi lesz, ha a megyék és a makrorégiók között is „osztani kezdik” a költségvetési forrásokat?

Olekszandr Kondratenko politológus szerint a megyei elitek közötti érdekellentéteket szül, ha azokat a forrásokat, amelyek mostanáig a megyén keresztül értek célba, eztán valamely váratlanul megjelenő nagyobb régió közvetítésével „kézbesítik”. A szakértő ugyanakkor megjegyzi, hogy egyelőre nem ismertek az elképzelés részletei, ezért nem zárható ki, hogy a makrorégiók a konfliktusokat kezelni képes megyei prefektusok rendszerével kiegészítve működőképes egészet fognak alkotni.

Kétségeinek ad hangot a tervvel kapcsolatban Ivan Furszenko, a Helyi Önkormányzati Testületek Összukrajnai Szövetségének helyettes vezetője. Mint rámutat, a felülről létrehozott kistérségek kb. 10%-a olyan problémákkal küzd jelenleg, amelyeket önállóan képtelen megoldani. Ha az új finanszírozási rendszer célja kiküszöbölni a közigazgatási reformnak ezt a hiányosságát, máris jelezni kell, hogy az arra alkalmatlannak tűnik. Vajon, teszi fel a kérdést Furszenko, a falusi területek fejlesztése terén miként fog együttműködni a Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Gazdaságfejlesztési, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztérium, amelynek szintén a feladatai közé tartozik a vidékfejlesztés? Furszenko attól tart, hogy az elképzelés hátterében a miniszterek közötti vetélkedés húzódhat meg: aki aktívabbnak mutatkozik, látványosabb tervekkel áll elő, az a sikeresebb. A vetélkedés azonban nem kedvez az együttműködésnek.

Megtörni a megyéket?

Olekszandr Hmelevszkij független szakértő azon a véleményen van, hogy a közösség- és területfejlesztési tárca olyan új finanszírozási forrásokat kíván teremteni, amelyek megkerülnék a megyéket. Kirill Molcsanov politológus nem zárja ki, hogy a cél a helyi elitek ellenőrzés alá vonása. Miután a kormánypárt tavaly számos régióban elveszítette a helyhatósági választásokat, a javasolt új finanszírozási rendszer lehetővé tenné, hogy Kijev kordában tartsa a renitens megyék vezetését. Ugyanis oly módon lehetne alakítani a finanszírozást, hogy a pénz java ne a helyi elitek irányította megyéknek, hanem a makrorégióknak jusson – mutat rá a szakértő. Ez egyben a decentralizáció felülvizsgálatát is jelentené szerinte.

A tíz makrorégió tulajdonképpen visszatérés a nagy megyék létrehozásának elképzeléséhez, amelyet korábban elvetettek – nem utolsósorban a helyi elitek ellenállása miatt. Valójában a kormányzat szempontjából a makrorégiók elképzelése még kedvezőbb is, mint a nagy megyéké, hiszen a nagy megyékben is létrehoztak volna helyi önkormányzatokat, amelyek adott esetben szembeszállhatnak a fővárossal, a makrorégiók szintjén azonban tanácsok híján semmi sem korlátozná a hatalom akaratát.

Makrorégiók helyett ipari parkok?

A vesti.ua nem zárja ki, az említett közlemény azért tűnt el váratlanul a tárca honlapjáról, mert odafent belátták, nehéz lenne leküzdeni a megyék ellenállását – beleértve a kormánypárt által irányítottakét is. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor megjelent egy másik lehetőség a megyék „betörésére”: nemrég módosították az ipari parkokról szóló törvényt. Az ipari parkok lényegében szintén olyan területek-régiók, amelyek adott esetben a megyehatárokon túlnyúlva is működhetnek, és közvetlenül – tehát a megye megkerülésével – a költségvetésből finanszírozhatók, vagyis alkalmasak a helyi elitek befolyásának csökkentésére, az ipari parkok területén működő önkormányzatok lojalitásának biztosítására.               

(ntk)