Suhevics után Bandera – divat lett a stadionátnevezés Ukrajnában

Alighogy elült a botrány Ternopilban, amely azért tört ki úgy 2-3 héttel ezelőtt, mert a városi Tanács Roman Suhevicsről, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) főparancsnokáról nevezte el a helyi stadiont, az ukrán nacionalisták újabb kezdeményezéssel álltak elő. Március 16-i ülésén a Lemberg (Lviv) Megyei Tanács felhívással fordult a kormányhoz, valamint az Ifjúsági és Sport Minisztériumhoz, kezdeményezve, hogy a lembergi futballstadiont, a Lviv Arénát nevezzék el Sztepan Banderáról, az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) vezetőjéről.

A sajtóbeszámolók szerint a névadási javaslatról közel kéttucat további, különböző kormányszervekhez intézett felhívással, folyamodvánnyal együtt határozott a tanács. Ezt a „csomagot” az önkormányzat 84 képviselőjéből 51 szavazta meg.

A névadás „meghatározó szerepet játszana a nemzettudat alakításában, és elősegítené a fiatalok hazafias nevelését” – olvasható többek között a dokumentumban.

A kezdeményező Szolomija Riboticka, az Európai Szolidaritás párt képviselője elmondta, a felhívással egyebek mellett támogatni szerették volna Ternopil önkormányzatát.

Az elképzelés, hogy a lembergi stadiont Banderáról nevezzék el, nem új, emlékeztet a strana.ua. Kilenc évvel ezelőtt is szóba került ez a lehetőség, amikor a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra megépült a létesítmény, akkor azonban nem támogatták a javaslatot. Azóta sok víz lefolyt az ukrajnai folyókon, s most a megye nacionalista többségű önkormányzata elérkezettnek látta az időt, hogy cselekedjék. Cselekedtek volna ők minden bizonnyal önállóan is, azaz szívesen elnevezték volna a stadiont Banderáról „saját hatáskörben”, csakhogy a létesítmény költségvetési forrásokból épült az „átkos” Janukovics-érában, s így nem a város, nem is a megye, hanem az állam kezelésében van.

A Bandera-stadion esetleges megjelenésének gondolata távolról sem tett mindenkit maradéktalanul boldoggá. Ugyan mi értelme tovább hergelni a lengyeleket és az izraelieket? – tették fel a jogosnak tűnő kérdést a világhálón a mérsékeltebbek. Különösen annak a Lengyelországnak a froclizását tartották értelmetlennek, amely hovatovább Ukrajna egyetlen szövetségese a szomszédos államok közül.

Az „oroszbarát” ellenzék részéről viszont mindjárt útjára bocsátották az újabb összeesküvés-elméletet. Ezek szerint nem véletlen, hogy Porosenko pártja kezdeményezte a névadást. Az exelnök ugyanis arra törekszik egyfelől, hogy feszültté tegye a viszonyt Varsó és Kijev között, másfelől csapdába csalja Zelenszkij elnököt. Ha az államfő ezek után eleget tesz a megyei tanács kérésének, szavazótáborának orosz ajkú része nacionalistának kiáltja ki, ha viszont nemet mond, Porosenko és pártja nyilvánítja oroszbérencnek, aki nem tiszteli a nemzeti hősöket.

Többen feltették a kérdést: valóban nincs egyéb dolga a Lemberg Megyei Tanácsnak a koronavírus-járvány és a gazdasági válság közepette, mint hogy a névadáson törje a fejét? Ráadásul a stadion finanszírozása nem megoldott, a létesítményre ugyancsak ráférne már a felújítás.

Maksz Buzsanszkij, a kormányzó Nép Szolgája párt sokak által amolyan „beépített ellenségnek” tartott parlamenti képviselője a közösségi médiában kajánul megjegyzi, ha a stadiont Banderáról nevezik el, bátran felállíthatják rajta a vezér szobrát, akár a pálya közepén is, hiszen zavarni már úgy sem fog. Ezzel arra utalt a honatya, hogy az UEFA irányelvei értelmében aligha lehetne nemzetközi mérkőzéseket rendezni a stadionban, ha azt Lengyelország és Izrael ellenezné. Pedig a lembergi az egyik kedvelt és „szerencsés” hazai pályája az ukrán válogatottnak.

(hk)