Babits Mihály: A gólyakalifa

Könyvajánló

Ha most fel kellene sorolni Babits Mihály néhány regényét, nem igazán jutnának eszünkbe címek. Nem csoda, hiszen inkább verseiről ismerjük a Nyugat első nemzedékének nagy alakját. Azonban ha írásra került a sor, akkor sem adta alább a mester. Ennek ékes példája A gólyakalifa című regénye, melynek már a címe is sejtelmes, hát még a mögöttes tartalom. Álom és valóság szövevénye ez a regény freudi filozófiával megfűszerezve. Biztosan éreztük már egyes történések kapcsán, hogy mintha valamikor megtörtént volna velünk ez a dolog, ezt hívják déjà vu érzésnek. Gyakran előfordul az is, hogy egy álomból rémlenek a valóságban megtörtént események. Babits regényével talán közelebb visz bennünket a skizofrénia lélekjelenségének megértéséhez is.

A gólyakalifa Babits Mihály első regénye, melyet több mint hússzor adtak ki első megjelenése óta, film is készült belőle, később pedig színre is vitték. A regény elsőként a Nyugatban jelent meg 1913-ban, könyv alakjában pedig csak három évvel később, 1916-ban adták ki. Már a címadás is előre sejteti, nem szokványos regényről van szó. A regény címe az arab tündérmesére utal (Ezeregyéjszaka), a kalifára, aki hol emberalakban, hol gólyaformában él, az átmenetet pedig a „mutabor” (meg fogok változni) szó kimondásával tudja megteremteni. A bonyodalom akkor történik, amikor a kalifa gólyává változva képtelen visszaemlékezni a varázsszóra, így véglegesen a gólya formájában marad. Babits regényének főhőse is kettős életet él. Tábory Elemér látszólag boldog mintagyerek, akinek minden lehetősége megvan a gondtalan életre. Életét azonban beárnyékolják furcsa álmai, melyekben egy asztalosinas megvetett életét éli. Elemérnek nem egy varázsszót kell kimondania, csupán el kell aludnia ahhoz, hogy egy másik életbe csöppenjen. Kutatni kezdi életének kettősségét, könyveket olvas a személyiségmegoszlásról. Elemér álombéli rossz életét új impulzusokkal véli elfeledni, azonban nem sok sikerrel jár, az álmok újra jelentkeznek. Babits olyan zseniálisan kevergeti a szálakat, hogy szinte magunk sem tudjuk már, álmot vagy valóságot olvasunk. Egyre nyomasztóbban hat, hogy egy emberben lakik két ekkora különbözőség. A feloldás pedig meg fog történni, s ekkor azt is megértjük majd, miért nevezik detektívregénynek is ezt az alkotást.              

TJ