A vagyon lefoglalásáról büntetőeljárás során

„A rendőrség eljárást indított a szövetkezetünk ellen állítólagos könyvelési szabálytalanságok miatt. Néhány nappal később »letartóztatták« a szövetkezet minden vagyonát, zárolták a számláinkat. Így nem tudunk hozzáférni a pénzünkhöz, nem kaphatnak fizetést a munkatársaink. Kérem, magyarázza el, mi ez a letartóztatás, és mit lehet tenni ellene?”

– Sajnos, Ukrajnában a vagyon lefoglalása/zárolása (арешт майна) a büntetőeljárás során nagyon „népszerű”, vagyis gyakran alkalmazott intézkedés a bűnüldöző szervek részéről. A legtöbb esetben a vagyon elleni bűncselekmények kivizsgálásakor, valamint a gazdálkodási vagy hivatali tevékenység során elkövetett visszaélések felderítésekor alkalmazzák. A hatóságok ezzel igyekeznek korlátozni az érintett cég, magánszemély vagy tisztviselő tevékenységét a bírósági szakasz előtti vizsgálat idejére, s bizonyos esetekben a bírósági eljárás alatt is. Az eljárás alá vont jogi személy vagyonának, számláinak lefoglalása szinte kivétel nélkül minden esetben működési problémákhoz vezet. Előfordult már, hogy a vagyon lefoglalására – törvénysértő módon –  éppen azért került sor, hogy ellehetetlenítsék egy adott cég működését.

A vagyon lefoglalásának mint intézkedésnek az a lényege, hogy a vizsgálóbíró vagy az ügyet tárgyaló bíróság határozatával ideiglenesen megfosztja a tulajdonost a vagyon elidegenítésének, a vagyonnal való rendelkezésnek és/vagy a használatának a jogától.

A Büntető törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) 170. cikkelyének 2. pontja szerint ez az intézkedés a következő célokból alkalmazható:

1. Tárgyi bizonyítékok megőrzése érdekében. Ilyenkor a lefoglalás bármely magán- vagy jogi személy vagyona esetében elrendelhető, ha okkal feltételezhető, hogy az tárgyi bizonyítéknak minősül a Btk. 98. cikkelyében foglalt meghatározás szerint. Vagyis a szóban forgó vagyontárgynak, esetleg dokumentumnak magán kell viselnie a bűncselekmény nyomait, olyan információkat kell tartalmaznia, amelyek bizonyítékként használhatók fel a büntetőeljárás során stb. Ez a vagyon lefoglalásának leggyakoribb oka.

2. Speciális elkobzás biztosítására. Ebben az esetben a lefoglalandó vagyontárgy meghatározó jellemzője a törvényalkotó szempontjából nem az, hogy egy bizonyos személy tulajdonát képezi, hanem a bűncselekmény elkövetésével való közvetlen kapcsolat (például a bűncselekmény útján szerzett pénz vagy egyéb érték lefoglalása későbbi elkobzásuk céljából).

3. A vagyon elkobzása mint a büntetés egy fajtája, vagy jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedés. A lefoglalásnak ebben az esetben az az alapja, hogy megalapozottan feltételezhető, a bíróság által kiszabott büntetés vagyonelkobzás lesz.

4. Polgári jogi igény érvényesítésére irányuló kereset biztosítására. A büntetőeljárás során benyújtott polgári jogi kereset célja a bűncselekmény sértettjének kártalanítása. A vagyon lefoglalásának fontos kritériuma ebben az esetben a lefoglalandó vagyon értékének és a bűncselekményből származó kár mértékének arányossága.

Sajnos, a rendőrök és a bírák gyakran igen tágan értelmezik ezt a cikkelyt. Annak ellenére, hogy a 173. cikkely 2. pontjának 6. alpontja szerint a bírónak kötelessége mérlegelni azt is, milyen következményekkel jár a lefoglalás az érintett számára. Így fel kell készülni arra, hogy szinte bármit és bármikor lefoglalhatnak. A lefoglalt javak felszabadítása viszont rendszerint nem egyszerű.

A vagyon lefoglalását az ügyész vagy az ügyben eljáró nyomozó kezdeményezheti az ügyésszel való előzetes egyeztetés alapján a vizsgálóbírónál vagy a helyileg illetékes bíróságon. Lehetősége van erre annak is, aki polgári jogi igényt kíván érvényesíteni a vagyon tulajdonosával szemben. A formai követelmények betartása mellett a kérelmezőnek alá kell támasztania a lefoglalás szükségességét, indokoltságát, ellenkező esetben a bíró elutasíthatja a kérelmet. (Lásd a Btk. 171. cikkelyét!)

A törvényes eljárásnak megfelelően lefoglalhatók ingó és ingatlan vagyontárgyak, pénzeszközök bármilyen pénznemben, készpénzben vagy nem készpénzes formában, beleértve a bankszámlákon tartott vagy bankokban, más pénzintézetekben letétbe helyezett pénzeszközöket, értékpapírokat stb.

A vagyon nem foglalható le, ha jóhiszemű vevő tulajdonában van, egyedül tárgyi bizonyíték megőrzése érdekében van erre lehetőség. A vagyontárgy használatának tilalma vagy korlátozása csak akkor alkalmazható, ha valami arra utal, hogy ellenkező esetben lehetséges a vagyon elrejtése, károsodása, károsítása, megsemmisítése, elidegenítése stb. Tilos a lakóház használatát megtiltani olyan személyeknek, akik jogosan lakják azt. (A Btk. 170. cikkelye részletesen tárgyalja, mely vagyontárgyak, pénzeszközök, egyéb értékek lefoglalása, s milyen esetekben tilos.)

A büntetőeljárás keretében lefoglalt vagyontárgyak, értékek felszabadítása két úton lehetséges: a gyanúsított, vádlott, illetve az a személy, aki vagyona által érintett az ügyben, fellebbezéssel élhet a vizsgálóbírónak (a bíróságnak) a vagyon lefoglalására vonatkozó határozata ellen, ezenkívül kérvényezhetik a vizsgálóbírónál (bíróságnál) a lefoglalás feloldását.

Ha a vizsgálóbíróhoz (a bírósághoz) folyamodunk a lefoglalt vagyon felszabadítása iránti kérelemmel, annak az az előnye, hogy szükség esetén több ízben is fordulhatunk ezen a módon az első fokon illetékes bírósághoz. Kérelmet a gyanúsított/vádlott, továbbá az a személy nyújthat be, aki vagyona által érintett az ügyben (illetve a felsoroltak jogi képviselői, ha nem voltak jelen azon a bírósági ülésen, amelyen a bíró lefoglalta a vagyont). Ezenfelül a vizsgálóbíró a bírósági szakasz előtti eljárás során vagy a bíróság a tárgyalás alatt szintén dönthet a lefoglalt vagyon felszabadításáról, ha a kérelmezők bizonyítják, hogy a lefoglalás okafogyottá vált. (Lásd a Btk. 174. cikkelyét!) A lényeg, hogy minden esetben a vagyon felszabadítását kérelmezőnek kell bizonyítania a lefoglalás törvénytelenségét, indokolatlanságát vagy okafogyottá válását.

A folyamodványt a benyújtásától számított három napon belül meg kell vizsgálnia a bírónak, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezt a határidőt nem mindig tartják be.

Amennyiben a vállalat igazgatója vagy más illetékes vezetője ellen indult eljárás, érdemes figyelembe venni, hogy a cég mint jogi személy önálló szubjektumnak minősül, s vagyonának lefoglalására csak abban az esetben van mód, ha közvetlenül vele szemben alkalmaznak vagyonelkobzással járó büntetőjogi intézkedéseket.

Összefoglalva, ha el kívánják érni a lefoglalt vagyon felszabadítását, önöknek vagy arról kell meggyőzniük a vizsgálóbírót, esetleg a bíróságot, hogy a vagyon lefoglalására már nincs szükség, vagy arról, hogy eleve alaptalanul, törvénytelenül lett elrendelve.       

hk