A Fejér-ház Munkácson

Munkács városának nevét, meglehet, hogy 15 millió magyar ember hallotta már. Nem is csoda, mivel ismertségének masszív alapjai vannak. A Kárpát-medencébe Verecke útján térő magyarok ezen a vidéken alakították ki a legelső szállásterületüket. Itt védte a várát és hazáját a hős Zrínyi Ilona. Itt élt és alkotott Lehoczky Tivadar.

Egy sokat megélt, nagy múltú városhoz megannyi patinás épület tartozik. Ilyen az 1667-ben emelt Rákóczi-kastély, más néven Fejér-ház.  Az építése Rákóczi György nevéhez köthető. Egykor a Rákóczi-család egyik fő rezidenciája volt.

1703 júniusában II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem Lengyelországból hazafelé tartva elfoglalta a Fejér-házat. Ekkor keveredett először harcba a Hercule Montecuccoli vezette labancokkal. A gyéren felfegyverzett kurucsereg a csatában alulmaradt, ezért visszavonulni kényszerült a Kárpátokba. Bercsényi Miklós ekkor csatlakozott hozzájuk svéd és lengyel zsoldosseregével.

1726-ban a Schönbornokhoz került a kastély. Az eredeti Rákóczi-kastély földszintes, 26 x 19 méteres épület volt több mint 3 méteres nyílt folyosóval. A külső falak fehérre voltak meszelve széleiken lábnyi széles vörös kockákkal festve. Az ablakok kiálló kőkeretekkel és szemöldökökkel voltak díszítve. A keresztboltozattal ellátott épületbe egy pitvaron át lehetett bemenni. Lent erős boltozat alatt pincehelyiségek, konyhák, cselédlakások voltak. A négyszögű épületet kettős fedél takarta. A palota tágas, melléképületekkel körülvett udvar közepén állt, melyet nagy kiterjedésű kert övezett. Az egykori palota a mai épület középső szárnyát foglalta el.

1745-ben gróf Schönborn Ervin Jenő hozzálátott a Fejér-ház átalakításához, egy Kramer nevű várparancsnok azonban nem értett egyet ennek tervével. 1746-ban a helytartótanács engedélyt adott az átépítésre, a feladattal 1747-ben Genovai János debreceni építészt bízta meg. Felügyelete alatt a következő évben Rőther és Neuman kőművesmesterek átalakították a kastélyt. Az udvarházat kétszintesre, U alaprajzúra bővítette a mester, a mai napig őrzi ezt a formát az épület.

A kastély több neves személyt is befogadott az évszázadok során. 1770-ben II. József vendégeskedett itt, 1777-ben Miksa főherceg élvezhette a kastély kényelmét, 1852-ben Albrecht főherceg, 1878-ban I. Ferenc József lehetett a vendége. 1879-ben Rudolf főherceg, 1882-ben pedig Munkácsy Mihály is megfordult itt.

A kastély előtti oszlopos kaput a XX. században építették. Az épület falán, az első emelet két ablaka között 1911-ben emléktáblát avattak II. Rákóczi Ferenc tiszteletére ezzel a szöveggel:

„II. Rákóczi Ferenc / vezérlő Fejedelem dicső emlékének! / Kibujdosása kétszázados évfordulóján / emelte Munkács város közönsége. / 1711–1911 / Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek, / Szellemed él köztünk s védi e drága hazát. / Ős hajlékod előtt kegyelettel jár a magyar nép. / Munkács béke ölén nagy neved áldva virul.”

1928-ban az épület egy svájci cég tulajdonába került, 1940 pedig egy magyar–olasz tulajdonban lévő pénzügyi csoport vásárolta meg.

1944 novemberében a Fejér-ház előtti udvarban gyűjtötték össze a málenkij robotra elhurcolt magyar és német embereket.

Napjainkban homlokzatain két eredeti és öt rekonstruált reneszánsz ablak látható. A főbejáratához nyitott lépcsősor vezet. A kapuzat közepén díszváza áll. A főhomlokzat ablakai, a kastélytermek mennyezetei stukkódíszítésűek. A középső épületszárny belső terei boltozatosak. Jelenleg Munkácsy Mihály nevét viselő művészeti iskola működik benne.          

kb