Védekezés a nektriás ágrák ellen

Az almaültetvény biológiai növényvédelme XXIII.

Az elmúlt hetekben több almatermesztő gazda keresett meg azzal a problémával, hogy elfeketedett törzseket, ágrészeket tapasztalnak ültetvényeikben. Ezeket a tüneteket több gomba, esetleg baktérium is okozhatja, súlyosabb esetekben a törzs egész felülete elhalhat, így pedig a gyümölcsfánk elpusztulhat. Mivel a leghatékonyabb kezelés biotermesztésben is engedélyezett, erre szeretném felhívni most a figyelmet.

A kórokozó felismerése, fertőzése

A kórokozó egy sebparazita, a sérült vesszőkön, ágakon, törzsön át jut be az almafába. A fertőzés helye körül a kéreg (háncs) elhal, de nem reped ki, csak kidudorodik. Az esetek többségében a fertőzött rész nem tud behegedni, ezért egyre nagyobb és nagyobb felületen sérül gyümölcsfánk azon része, mely a víz és tápanyagok szállításáért felel. A kórokozó a kezeletlen ültetvényekben évről évre gyarapodva az egész növényállomány pusztulását eredményezheti néhány esztendőn belül.

Az utóbbi években a legveszélyesebb betegség az alma nektriás rákja, amit a fertőzött vesszőkön micéliumával áttelelő gomba okoz. A gomba egész évben jelen van az ültetvényben, de szeptember–októberben kezd szemmel látható tüneteket produkálni. Különösen veszélyes időszak az október és november, mikor is enyhe időben gyorsan elszaporodik, és az alsó ágak, vesszők, illetve a törzs pusztulását okozza. Tartósan hideg (-10 °C) időjárásban a fertőzés igen lassan vagy alig terjed. Viszont változó időjárásunk mellett erre nem számíthatunk, így legyünk figyelmesek és előrelátók. Erre a 2021. áprilisi és májusi időjárás a tökéletes példa: a kezdetben folyamatosan hűvös időjárás, majd május első heteiben a gyors felmelegedés kedvez a kórokozónak, s habár a „nagykönyv” szerint csak ősszel fertőz, ennek ellenére már most, tavasszal is láthatók a betegség kezdeti tünetei.

A vegetációs időszakban a növény védekezik a fertőzés és a betegség kifejlődése ellen. Elválasztja az egészséges szöveteket a fertőzöttektől, ami megakadályozza a betegség terjedését. Éppen ezért nem veszik észre a bajt a kezdő, sőt a gyakorlott termelők sem, csak a késő őszi időszakban, amikor már problémásabb lehet a védekezés. Ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, ősszel nagy fejfájást okozhat a gazdának.

Biológiai védekezés

Az első és leghatásosabb védekezési forma a megelőzés. Mivel egy sebparazita-kórokozóról beszélünk, minden esetben kerüljük a nagy sebeket a metszés és a vegetáció során. A ceruzavastagságúnál nagyobb átmérőjű ágak után maradó sebfelületeket kezeljük, az ennél kisebbeket nem szükséges. Az idény alatt letört ágakat minden esetben mielőbb vágjuk le, és kezeljük a sebfelületet; már csak azért is, hisz nemcsak a nektriás ágrák, hanem más gombák is fertőzhetnek az ilyen sebfelületeken át. Rossz megoldás a félig letört ágakat meghagyni, mondván: „Nem tört az le teljesen, nem száradt le, még kineveli a gyümölcsöt.” Az ilyen részek a legveszélyesebbek, minden esetben a lehető leghamarabb távolítsuk el ezeket.

A már fertőzött ágrészeket is minden esetben vágjuk le és semmisítsük meg, mivel a kórokozó akár 3-4 évig is képes áttelelni ezeken a fertőzött részeken.

Kerüljük a nitrogénben dús műtrágyákat, mivel a fokozott nitrogén-utánpótlás gyenge szövetminőséget eredményez, mely a kórokozó számára könnyebben utat enged. Különösen igaz ez az 1–5 éves ültetvények esetében.

Biokészítmény a fertőzés ellen

Jelen állás szerint nem kapható a kereskedelemben olyan készítmény, amely hatásos lenne a nektriás ágrák ellen.

Ásványi anyagok, növényi kivonatok

Ha biológiai szervezettel nem is tudunk védekezni a fertőzés ellen, de ásványi anyagokkal és növényi kivonatokkal igen.

Biotermesztésben a Biocera és a Floras sebkezelő gyanták engedélyezettek, és ezeket  használják a biotermesztők.

Mivel úgy tapasztaljuk, hogy már tavasszal is jelentős a fertőzés, áprilistól meg lehet kezdeni a védekezést ellene. Azokat, akik máris elkomorodtak, hogy újabb drága permetszert kell beszerezniük és használniuk, szeretnénk megnyugtatni, hogy ez nem teljesen igaz. A leghatásosabb engedélyezett készítmény a nektriás ágrák ellen a réz hatóanyag. Tehát ha az ültetvényben biotermesztés folyik, és folyamatos a védekezés a monília, a varasodás és a lisztharmat ellen, máris védekezünk a nektriás ágrák ellen is, amennyiben a törzset is alaposan és rendszeresen permetezzük.

Emellett az őszi és tavaszi lemosó permetezések is nagyban hozzájárulnak a védekezés hatékonyságához.

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza