Két társadalom egyben

Az alkotmány napjához időzítette legfrissebb, a Konrad Adenauer Alapítvány ukrajnai képviselete által finanszírozott felmérését a Razumkov Központ, amelynek eredményei helyenként elgondolkodtatóak.

Az Alkotmány 1. cikkelye például kimondja, hogy Ukrajna szuverén, független, demokratikus szociális és jogállam, az ukránok véleménye azonban megoszlik ezzel kapcsolatban.

A válaszadók mindössze 56%-a tartja Ukrajnát függetlennek. Ugyanakkor 39,5% választotta az „Inkább nem” és „Abszolút nem” válaszlehetőségeket.

Hasonló a helyzet a szuverenitással is: 67% gondolja úgy, hogy Ukrajna szuverén. Ezzel szemben 26% úgy véli, hogy Ukrajna nem rendelkezik tényleges szuverenitással.

Ugyanezt láthatjuk a demokráciával kapcsolatban: csak 60% tartja az országot demokratikusnak, míg 33% ellentétes álláspontot képvisel.

A Razumkov Központ nem kívánta minősíteni az ukránok állásfoglalását, egyébként is nyilvánvaló, hogy egy magára valamit is adó állam polgárai nem vonják kétségbe a fentihez hasonlóan jelentős arányban hazájuk meghatározó, alkotmányban rögzített értékeit. Magyarázat helyett a szociológusok további adatokkal szolgálnak. Láthatjuk, hogy a megkérdezettek mindössze 41%-a értett egyet azzal a megállapítással, mely szerint Ukrajna szociális állam (miközben 45% szerint nem az), míg jogállamnak ennél is kevesebben – 36% – tartják az országot (52% nem tartja annak!).

A vélemények földrajzi megoszlása a szokásos képet mutatja. Az optimistább – ha tetszik: hazafiasabb – válaszokat a nyugati régiók lakói adták, míg a keleti és déli országrész lakói pesszimistábbak. A szuverenitás tekintetében ugyan – a jelentős különbségek ellenére – még csak-csak mutatkozik valamiféle országos szintű egyetértés a régiók között, a déli és keleti régiókban azonban a polgárok többsége (58%, illetve 56%) nem tartja függetlennek az országot.

Figyelemre méltó, hogy a fentiek ellenére a polgárok többsége szerint tavaly Ukrajnában összességében javult a helyzet az emberi és alkotmányos jogok tiszteletben tartása terén. Ezzel kapcsolatban a válaszadók a szabad mozgáshoz, az élethez, a szólás-, a gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, a békés gyülekezés szabadságához és az oktatáshoz való jog betartását értékelték a legmagasabban. Ugyanakkor az igazságos, nyílt és független igazságszolgáltatáshoz, az ártatlanság vélelméhez, a szociális és egészségügyi ellátáshoz, a szociális biztonsághoz, a munkához és tisztességes javadalmazásához fűződő jogok érvényesülése kapta a legalacsonyabb értékeléseket.

És itt megint csak tetten érhető a „földrajzi tényező”: a nyugati régió lakói a legtöbb emberi és alkotmányos jog betartását jobbnak értékelik, mint más régiók lakói. Legalább ennyire érdekes, hogy minél fiatalabbak a válaszadók, annál jobbnak tartják az alkotmányos jogok érvényesülését Ukrajnában. Holott az ember azt hihetné, hogy a világot látott fiatalok reálisabban látják az itthoni helyzetet, mint az idősebbek, akik életük java részét általában anélkül élték le, hogy elhagyták volna az országot.

Az előző, 2006-ban és 2011-ben végzett, hasonló témájú felmérésekhez képest, az ukrán polgárok szerint a következő jogok terén javult a helyzet: a gyermekek és serdülők védelme, egészségügyi ellátás, oktatás, munka és méltányos díjazása, szociális biztonság, szociális és orvosi ellátás. Ugyanakkor az előző évekhez képest egyik jog érvényesülése terén sem történt statisztikailag szignifikáns visszalépés.

A helyenként meglepő felmérési eredmények azt a benyomást keltik, mintha két párhuzamos társadalom létezne együtt az országon belül: egy domináns, amelynek tagjai elégedettebbek a helyzetükkel, jogaik érvényesülésével, valamint egy kisebb, háttérbe szoruló, amely nem képes érvényt szerezni a jogainak és érdekeinek.      

(hk)