ZNO: Elszámolták magukat

Az idei külső független értékelés, ismertebb nevén ZNO sem múlt el „botrány” nélkül. Ezúttal a matematikával akadtak gondok.

Tömeges „bukás” a matematikaoktatás évében

Az Ukrán Oktatásminőség-értékelési Központ (UCOJaO) adatai szerint a tesztírók 31,11%-a, azaz közel egyharmada nem teljesített a minimálisan elvárható szinten matematikából, vagyis ennyien „nem teljesítették” a vizsgát. Ez a mutató a legoptimistább hazafiakat is elgondolkodtatta. Nem lehet ugyanis egyedül a járványra fogni a siralmas teljesítményt, hiszen mindenki tudja, hogy a teszteredmények már évek óta rosszak. Tavaly, tehát már a járvány idején a tesztírók 12,71%-a bukott meg matematikából, 2019-ben viszont 18,17%-a, 2018-ban pedig 18,57%-a. Úgy tűnik tehát, hogy a karantén miatt bevezetett távoktatás csak rátett még egy jókora lapáttal az amúgy is meglévő bajokra.

Különösen keserű lehetett a pirula, amelyet le kellett nyelniük az illetékeseknek, mert egy elnöki rendelet a 2020–21-es tanévet a matematikaoktatás évének nyilvánította – éppen azért, hogy kijavítsák a korábbi években felfedett hiányosságokat. Úgy tűnik, nem sikerült.

És még ennél is van lejjebb. Mint köztudott, idén első alkalommal a matematikatesztet is kötelezővé tették minden végzős számára, akárcsak az ukránnyelv-tesztet. Az utolsó pillanatban azonban eltörölték a kötelező tesztírást állami összegző atesztáció gyanánt az idén érettségizők számára, vagyis jobbára csak azok jelentek meg a matematikateszten, akik számára kötelező volt tanúsítványokat felmutatni a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéshez.

Megszűnt a matematikaoktatás?

Ezúttal még a túlzásokra egyébként nem hajlamos szakértők némelyike is azon a véleményen volt, hogy az eredményekből ítélve az országban gyakorlatilag megszűnt a matematikaoktatás. A teszt 34 feladatot tartalmazott, amelyek megoldására 210 perc (3,5 óra) állt rendelkezésre. A feladatok helyes megoldásával maximum 67 pontot lehetett szerezni. Ugyanakkor a teljesítette/nem teljesítette küszöböt 10 pontban határozták meg. A 12 fokozatú iskolai érdemjegyskálán négyest kellett elérnie annak, aki tanúsítványt akart szerezni matematikából, ennyit pedig – némi túlzással – közönséges tippeléssel is teljesíteni lehetett. Kiderült azonban, hogy a tesztírók mintegy 30%-ának ez sem ment.

Aki maga sincs jó viszonyban a matematikával, az hajlamos elnézni, ha másoknak is akadnak problémái ezen a téren – legalábbis egy bizonyos fokig. De mit gondoljunk arról, ha sokan a következő egyszerű feladattal sem boldogultak: ha 3 hrivnyáért 6 egyforma borítékot lehet vásárolni, hányat vehetünk 12 hrivnyáért? Ennél természetesen bonyolultabb feladatok is előfordultak, a szakértők szerint azonban a teszt összességében nem volt különösebben bonyolult, hiszen fő célja az alapvető készségek vizsgálata volt, s csak azután a továbbtanulni vágyók felkészültségének mérése.

Az UCOJaO igen furcsa magyarázatot talált a vigasztalan eredményekre. Szerintük sokan azok közül, akik idén tesztet írtak matematikából, nem szándékoztak felhasználni az elért eredményt a felvételihez, vagyis motiválatlanok voltak. Ha viszont ez elfogadható érvelés a szakemberek számára, mi értelme volt kötelezővé tenni a matematikát?

Államnyelv és adaptív ponthatár

Ha ZNO, akkor államnyelv. Az ukránnyelv- és irodalomteszt idén 67 feladatot tartalmazott, amelyek helyes megoldásával maximum 116 pontot lehetett szerezni. A teljesítette / nem teljesítette alsó határt 27 pontban határozták meg. Emellett az úgynevezett adaptív ponthatár a speciális (nyelvi) oktatási igényű személyeknek 19 pont lett. Adaptív ponthatárt jelenleg az őshonos népeknek (krími tatár, karaim, krimcsák), valamint a nem szláv nyelvcsoporthoz tartozó nyelveken oktató tanintézmények végzősei számára állapítanak meg. Ezt a ponthatárt jelenleg a magyar, román és moldáv tannyelvű iskolák végzőseinél alkalmazzák.

Az országosan több mint 222 ezer tesztírónak csupán 7,96%-a nem boldogult a feladattal, azaz nem érte el az alsó ponthatárt. Nem szeretnénk elkiabálni, de a jelek szerint az adaptív ponthatár idén is elérte hatását, s a kisebbségi nyelveken oktató intézmények tanulói nem rontják a statisztikákat államnyelvből.

Idén külön ukrán nyelvből is lehetett tesztet írni. A megmérettetésre több mint 126 ezren jelentkeztek, ám végül csak mintegy 68 ezren éltek a lehetőséggel. A teszt 40 feladatot tartalmazott, amelyek helyes megfejtése 74 tesztpontot ért. Az alsó ponthatár 17 pont volt. Az adaptív ponthatárt 10 pontban állapították meg. A bukottak aránya 7,45% volt.

A 100 százalékosak

Hogy könnyűek voltak-e az idei tesztek, azt nem tisztünk megítélni. Adalékként legfeljebb annyi információval szolgálhatunk e tárgyban, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium tájékoztatása szerint összesen 574-en érték el a maximális 200 pontot. A legtöbben, 210-en angolból érdemeltek ki 200 pontot, míg matematikából 137-en, biológiából 114-en értek el maximális eredményt. Ami a további tárgyakból elért 200 pontos teljesítmények számát illeti: ukrán nyelv és irodalom – 5; ukrán nyelv – 28; Ukrajna története – 23; fizika – 28; földrajz – 10; kémia – 17; spanyol – 2.              

  (zzz)