A betegségek ellenére is jó évet zártak a termelők

Szamócatermesztés: mennyiség, minőség, bevételek

2021. július 27., 14:42 , 1067. szám

Folytatva a mezőgazdasági termelők helyzetéről szóló cikksorozatot, foglalkozzunk most egy hosszas tárolást elviselni nem tudó, a szüretelés után mielőbbi értékesítést igénylő kultúra, a szamóca termesztésének a kérdéseivel, mely gyümölcs idejében való eladásával korábban nemegyszer komoly gondjaik adódtak a termesztőknek, ám az utóbbi időben nagymértékű javulás következett be ezen a téren.      

– A folyó évben a szamócatermés igen kimagaslónak bizonyult, a gazdák elégedetten meséltek az idei idényről, a piaci árakról. S míg a korábbi esztendőkben inkább csak a tiszántúli régióban (azon belül Akliban, Aklihegyen, Nevetlenfaluban) termesztettek szamócát, jelenleg már olyan falvakban is találkozhatunk a hajtatásával vagy a szabadföldi termesztésével, ahol régebben inkább más korai kultúrákat részesítettek előnyben. Az idei jó évnek köszönhetően pedig egyre több gazda gondolkodik újabb állományok telepítésén vagy hajtatásban vagy szabadföldön, ezért összességében elmondható, hogy amennyiben élünk, jövőre mindkét területen növekedni fognak az állományok – tájékoztat Gál István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza.

– Hol értékesítik a ter­mesztők a terméseiket, és milyen árak mellett tudták idén eladni a szamócájukat?

– Azok a gazdák, akik hajtatásban ősszel időben elültették a töveket, és megfelelően felkészítették azokat, tavasszal már április végén megjelenhettek a piacon a terméssel. Mivel ilyenkor még kis mennyiség van belőle a nagybani piacokon (a nagyszőlősin és a munkácsin), ezért ekkor az ára is magasabb a későbbi dömpingárhoz képest, amikor már tömegesen megjelenik a termék. A gazdák kezdetben, még április végén 200 hrivnyás kilogrammonkénti ár mellett kezdték értékesíteni a bogyókat, majd ahogy egyre több szamóca került ki a piacokra, más termékekhez hasonlóan fokozatosan leestek az árak. Így akinek később fordult termőre az állománya, az már kilogrammonként „csupán” kb. 100-130 hrivnyáért tudta értékesíteni a termés legjavát. Megjegyzendő viszont, hogy a termőre fordulás fajtafüggő is, például a clery fajta ugyanolyan körülmények mellett akár két héttel is később érik be, mint az elterjedtebb alba fajta. Ugyanakkor optimális esetben két héttel is előrébb lehet hozni az első szedést, amennyiben tavasszal fátyolfóliás takarást alkalmaznak a gazdák.

– Milyenek voltak az idei termésátlagok?

– A termésátlagok ugyancsak fajtától függők. A gazdák tapasztalatai szerint például a clery fajta az első két szedésre egyenletesen szép, nagy bogyókat ad, míg a következő szedésekre a termés nagy része már elaprósodik. Ezzel ellentétben a már hagyományossá vált alba fajta esetében minden szedés alkalmával egyenletesen szép termés szüretelhető le. Ami pedig az idei termésátlagokat illeti, több gazda elmondása szerint egy 400 négyzetméter alapterületű fóliasátorból átlagosan 800 kg-tól kb. 1000-1100 kg-ig terjedő termésmennyiséget takarítottak be.

– Milyen gondokat okozott a termelőknek a tavasszal lehullott nagy mennyiségű eső, és mit tudtak tenni a problémák kiküszöböléséért?

– Mint általában minden évben, az idei tavasz csapadékos, párás időjárása miatt megjelent a fóliasátrakban a botritisz, vagy ahogy a gazdák ismerik: szürkepenész. Ez a betegség a szamóca egyik legsúlyosabb megbetegedése, és csapadékos, párás időben jelentős terméski­esést tud okozni a gazdáknak. Ám aki megfelelően gondozta az állományát, idejében elvégezte a vegyszeres védekezést, jóval kisebb termésveszteséget könyvelhetett el, vagy teljes mértékben sikerült megelőznie a betegség megjelenését. Később viszont az egyre melegebb idő folytán atkafertőzés ütötte fel a fejét a fóliasátrakban, mely ellen ugyancsak védekezniük kellett a termelőknek.

– Miként alakult a szabadföldön termesztett szamóca ára? Milyen növénybetegségekkel kellett megküzdeniük a termelőknek?

– A szabadföldi szamóca érése kezdetén kilogrammonként még 90–100 hrivnya között mozgott az áru értéke a piacokon, ami viszonylag magas árnak mondható. Majd a júniusban beállt meleg időjárás következtében tömegesen kezdett beérni a termés, ami a bevételeken is meglátszott: 90 hrivnyáról fokozatosan 50-60 hrivnyára esett le a termés kilogrammjának az ára. 

Ami a megbetegedéseket illeti, a szabadföldi szamócánál szintén egy, elsősorban a termést fertőző kórokozó okozott gondot, melynek az a tünete, hogy a bogyókon sárgásbarna vagy világosabb színű vizenyős léziók alakulnak ki, amelyek később besüllyednek. A csapadék mennyisége is nagy hatással van a kór terjedésére, ugyanis esős időben nagyobb a fertőzés veszélye, s mivel idén tavasszal sem volt hiány csapadékból, ezért majdnem minden szabadföldi állományban felütötte a fejét. Vegyi védekezéssel természetesen eredményesen vissza lehetett szorítani a kórokozó terjedését, ám a már megbetegedett termések piacképtelenek lettek, így veszteségek érték a gazdákat.

– Miként zajlik a szamóca szüretelése, értékesítése?

– A szamóca betakarítását az azt termesztő család és a terület nagyságától, a termés mennyiségétől függően akár 5-15, órabérben dolgozó munkás végzi. Előfordulnak olyan esetek, amikor a gazda a saját falujából nem tud munkásokat toborozni, ezért ilyenkor a szomszédos falvakból lehet munkaerőt keresni. A megtermelt árut általában kétnaponta kell szedni. A szamócatermést úgynevezett műanyag szamócás ládákba szedik, majd ezt követően kerül sor a válogatásra. Az apróbb szemeket különválogatják, majd a nagyobb bogyók eladása után alacsonyabb ár mellett, de ezeket is értékesítik. Az árusításra a munkácsi és a nagyszőlősi piacon kerül sor. Néhány évvel ezelőtt még jellemző volt, hogy a hágón túli vásárlók házhoz mentek az áruért, ám mostanára ez a gyakorlat már többnyire megszűnt. Előfordulnak, persze, olyan esetek, amikor a gazdák nem tudják bevinni a termésüket, például nincs mivel beszállítaniuk azt, ilyenkor aztán a helyi viszonteladók mennek ki az áruért, és a piaci árhoz képest valamennyivel alacsonyabb áron vásárolják fel a szamócát.

            Lajos Mihály