Szabadföldi zöldségtermesztés – két véglet közepette

Hideg és részben esős tavasz, nagyrészt forró, száraz nyár

2021. augusztus 22., 17:11

A szamóca ültetésével, a táblák megművelésével, a bogyók értékesítésével foglalkozó cikkünkben már szó esett nemcsak a fóliasátor alatti, hanem a szabadföldi szamócatermesztésről is. Ám a zöldségfélékkel foglalkozó gazdák jelentős része is vagy csak szabadföldön, vagy a fóliaházak mellett szabadföldön is termeszt zöldségféléket. Milyen problémák merültek fel, és milyen eredmények születtek a szabadföldi zöldségtermesztés terén az idei esztendő első felében? 

– Egyes szabadföldi (szezonális) zöldségkultúrák betakarítása már megtörtént, míg vannak olyan zöldségek, amelyek leszüretelése az év hátralévő részében fog bekövetkezni, így az év feléhez érve csupán az elővetemények betakarításáról (szezonzárásáról) beszélhetünk – tájékoztat Gál István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza. – Mivel a kárpátaljai gazdák legtöbbje kis földterületekkel rendelkezik, és a szabadföldi zöldségtermesztésben – a primőr áruval ellentétben – nem beszélhetünk kimagasló átlagárakról, ezért a termelők az adott földterületeiket igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben kihasználni, elő-, illetve másodnövényként két zöldségkultúra termesztését is végigvinni.

– Melyek azok az elővetemények, amelyeket a legnagyobb mértékben termesztik szabadföldön a gazdák?

– A kép nagyon változó. Ebben az esetben inkább régiókról lehetne beszélni. Ugyanis vannak olyan termelői régiók, ahol előveteményként leginkább a korai burgonyát részesítik előnyben, míg máshol hónapos retket, zöldhagymát, zöldbabot, fejes salátát vagy egyéb levélzöldségeket termesztenek, de akadnak olyan régiók is, ahol a gazdák a korán kiültetett csemegekukoricát bocsátják elsőként áruba.

– Miként sikerült a termelőknek az idén értékesíteniük az előveteményeiket?

– Mint azt mondani szokás, nincs két egyforma év, és ez a megállapítás valóban helytálló. A koronavírus-világjárvánnyal erősen sújtott elmúlt év után az idén könnyebb volt értékesíteni a megtermelt zöldségeket. Immár nem voltak zárva a piacok, a vendéglátóipari egységek pedig, ha korlátozva is, de már dolgozhattak. Ezek a pozitív változások aztán megmutatkoztak azoknál a termesztőknél is, akik például fejes salátával vagy más levélzöldségekkel foglalkoznak, mivel az említett termékek felvásárlói körét leginkább a vendéglátóipari egységek teszik ki, s míg a termelők tavaly kénytelenek voltak zöldségeiket a talajba forgatni, mondván, hogy így legalább zöldtrágyaként tud hasznosulni, addig az idén elég jó áron tudták értékesíteni azokat.

A többi szabadföldi zöldségfélék átlagárai a 2020 előtti évekhez hasonlóan alakultak. Idén az elővetemények közül talán a hónapos retek volt az, amelynek az értékesítése az előző évekhez képest kimagaslóan magas bevételekhez juttatta a gazdákat, míg negatív példaként a korai káposztát lehet kiemelni, ugyanis a termelők az idén önköltségi áron alul voltak kénytelenek áruba bocsátani ezt a terméket.

– Milyen nehézségekkel kellett ebben az évben szembenézniük a korai szabadföldi zöldségek termesztőinek?

– A szabadföldi zöldségtermesztők számára a legnagyobb kihívást mindig az időjárásnak való kiszolgáltatottság jelenti, az idén pedig bőven kijutott a gazdáknak az időjárási szélsőségekből. Már rögtön a tavasz elején szembesülniük kellett a nagy mennyiségben lehulló esővel, ami miatt késtek a vetésekkel, az ültetésekkel, noha a korai (előveteményként termesztett) szabadföldi zöldségtermesztésnél nagyon sokat jelenthetnek a többhetes vagy többnapos csúszás is, mely csúszások miatt azután eltolódhat a másodnövények termesztése, és nem mellesleg a termelők bevétele is csökkenhet, ha a piacokon belefutnak egy árudömpinges időszakba. A csapadékos időjárást később egy szokatlanul hideg tavaszi időszak követte, amely szintén nem kedvezett a korai szabadföldi zöldségeknek. Habár korán, előveteményként hidegtűrőbb növényeket szoktak termeszteni a gazdák, de az említett növényeknek is szükségük van az egyenletes fejlődésüket lehetővé tevő optimális klimatikus tényezőkre, amelyek az idei év tavaszán nem voltak jelen.

Összegzésként viszont elmondható, hogy azok a termelők, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy ezeket a negatív időjárási tényezőket kiküszöböljék (fátyolfóliás takarást alkalmaztak, vízelvezető árkokat ástak), azok egy sikeres félidényt tudhatnak maguk mögött.

– Milyen kultúrák várhatók másodnövényekként, és milyen kilátások várhatók a szezon második felét illetően?

– A kárpátaljai szabadföldi zöldségtermesztők zöme másodnövényként vagy főnövényként leggyakrabban konzervuborkát, fejes káposztát, fűszer- vagy rotundapaprikát, szilvaparadicsomot termel, melyek betakarításával, illetve az értékesítésükkel az aktuális növény berakási szezonját szeretnék megcélozni. De akadnak olyan termelők is, akik csemegekukoricával, dinnyével, burgonyával, céklával, cukkinival vagy egyéb kultúrákkal hasznosítják újból a földterületeiket, és ezekkel keresik azokat a piaci réseket, ahol a legtöbb bevételt tudnák kihozni termékeik értékesítéséből.

Ami viszont a kilátásokat illeti, pontos jóslatokba nem nagyon lehet bocsátkozni a jövőt illetően. Azt szoktuk mondani: „Az a biztos, ami már mögöttünk van.” Az viszont látszik, és nem tűnik túl jó előjelnek, hogy a konzervgyárak elég alacsony felvásárlási árakat szabtak a konzervuborkának, ami az idei évben kétségessé teszi a szabadföldi konzervuborka termesztésének a jövedelmezőségét. A másik negatív előjel lehet a rendkívül forró és száraz nyár, mely a múlt év nyarának a tökéletes ellentétje. 2020 azonos időszakában szabadföldön szinte öntözetlenül lehetett zöldséget termeszteni, most viszont nagyon úgy tűnik, hogy csak azok a szabadföldi zöldségtermelők tudnak labdába rúgni, akik valamilyen úton-módon öntözni tudják azokat a területeket, ahol a termesztést folytatják.

Lajos Mihály