A rendezvény ma már integráló történelmi, kulturális hagyomány

Bethlen-nap Huszton

Egy év szünet után, nyolcadik alkalommal szervezte meg Huszton a Bethlen-napot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, együttműködésben az egykori koronaváros KMKSZ-alapszervezetével és történelmi magyar egyházaival. A rendezvény apropója, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem négy évszázaddal korábbi uralkodása az egykori Máramaros vármegye és Huszt városának történetében is aranykor volt. A Bethlen-nappal igyekeznek a szervezők erősíteni a mára megfogyatkozott huszti és felső-Tisza-vidéki magyarságot, illetve az ukrán többséghez közelebb hozni a város történelmét, a magyar és a ruszin hagyományokat.

A rendezvény hagyományosan Huszt gyönyörű, Árpád-kori református erődtemplomában kezdődött. Isten igéjét Jenei Károly református lelkész hirdette, majd a templomkertben Kukuly László, a helyi általános iskola 6. osztályos tanulója elszavalta Kölcsey Ferenc Huszt című versét, s a jelenlévők megkoszorúzták az Erdélyi Fejedelemségnek emléket állító három kopjafát.

Az ünnepség 13 órától Huszt főterén folytatódott, ahol nagyszabású kézművesvásár mellett népi mesterségeket is kipróbálhattak a gyerekek.

Ezúttal is nagy feltűnést keltettek a korhű ruhákban és fegyverekkel az oldalukon vonuló Salánki Hagyományőrző Egyesület tagjai, kiegészülve a Rákóczi-főiskola diákjaival. A Kész Barnabás rendezésében színpadra vitt jelenetük azt elevenítette fel, amikor 1613-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és kísérete ellátogatott a huszti várba.

A szervezők nevében Pallagi Marianna, a 10 éves Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Kijelentette: „Feladatunknak tartjuk azt, hogy a kultúra segítségével építsünk hidat a területen élő nemzetiségek között, és nagy hálával tartozunk azért, hogy önök partnerek ebben.” Majd ígéretet tett arra, hogy a következő tíz évben is ezen munkálkodnak majd.

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul ünnepi beszédében a Bethlen-napot szép, integráló, mindannyiunkat összefogó történelmi-kulturális hagyománynak nevezte, amely történelmi helyszínen, Magyarország egykori négy sókamaravárosa egyikének főterén zajlik. A főkonzul Bethlen Gábor fejedelem uralkodását méltató beszédében párhuzamba állította intézkedéseit a jelenkor kihívásaival.

A színpadról köszöntötte még a megjelenteket Kozma József, a KMKSZ Huszti Alapszervezetének elnöke és Henrietta Mahanec, a Huszti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, végül Szulincsák Sándor huszti római katolikus plébánossal közösen imádkozott magyar, majd ukrán nyelven a főteret megtöltő tömeg.

A megnyitót követően kárpátaljai népi együttesek adtak ízelítőt vidékünk gazdag néptánc- és népzenekincséből. Színpadra léptek a huszti magyar iskola diákjai, a közeli Viskről a Szivárvány táncegyüttes, az Aprócska citerazenekar, a Furulyás Rigók, a Fricskák zenekar és a Szivárvány hagyományőrző táncegyüttes, a huszti Elit tánccsoport és a Husztyani, a szerednyei Rumenok vokál­együttes és a Haklirka táncegyüttes, a derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes, a Gecsei Kultúrház hagyományőrző csoportjai, valamint a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport. A kulturális program zárásaként jöttek a profik: a Sodró zenekar és a munkácsi Rusznaki.

Az idei Bethlen-napot Magyarország Kormányának és a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően sikerült megszervezni. 

dózsa