A mentők már jórészt meg vannak mentve. De…

Javuló ellátottság, javuló utak – ám még nincs itt a Kánaán

2021. november 28., 16:24 , 1085. szám

Amikor négy évvel ezelőtt felkerestem a Nagyszőlősi Körzeti Mentőállomást, lesújtó helyzetképet kaptam Vaszil Markovicstól, az állomás vezetőjétől a mentősök helyzetét illetően. Tavaly pedig magát a körzeti mentőállomást is átmenetileg a kórházi gyermekosztály épületében helyezték el, mivel otthonuk felújítás előtt áll. Milyen körülmények uralkodnak ideiglenes szállásukon, és milyen gépkocsiparkkal rendelkeznek jelenleg? Ezekkel és az ezekhez kapcsolódó kérdésekkel kerestem fel a minap a Nagyszőlősi Körzeti Mentőállomást.

A jelenlegi helyzet bemutatása előtt azonban röviden pillantsunk vissza a múltba. 2017-ben a volt járási központon kívül Királyházán, Tiszaújlakon, Feketeardóban, valamint Nagykopányban működött mentőállomás, és tervezték a nagykomjáti létrehozását is. A körzeti mentőállomásról két kétéves, illetve egy több mint tízéves, Feketeardóból és Királyházáról egy-egy tízéves, Nagykopányból egy négyéves, Tiszaújlakról pedig egy tizenhét éves agyonstrapált rohamkocsi roboghatott ki a sürgősségi ellátásra szoruló betegekhez, továbbá a balesetek színhelyére, vagy éppen a szülés előtt álló kismamákhoz. Már ha roboghatott, mivel a legtöbb út akkor még minősíthetetlen „minősége” igencsak megnehezítette, sőt nagyobbrészt el is lehetetlenítette a községek gyors elérését. Emellett mindössze a körzeti mentőállomás két újabb kibocsátású rohamkocsija, valamint a nagykopányi mentőautó rendelkezett defibrillátorral, s csupán ezekbe a járművekbe volt beépítve a ki-be tolható hordágy, a többibe kézi erővel emelték be, majd onnan ugyanígy emelték ki a sürgősségi ellátásra szorulókat.

– Azóta viszont jelentős mértékben kicserélődött és kibővült a járműparkunk. Most már nyolc rohamkocsink van, melyek közül  hat kevesebb mint hároméves, kettő pedig hétéves, és mindegyik rendelkezik defibrillátorral, valamint ki-be tolható hordággyal. Hat mentőautó francia, egy német, egy pedig kínai gyártmányú, s továbbra is három áll készenlétben Nagyszőlősön, egy-egy pedig a többi településen. Már Nagykomjáton is működik a mentőállomás – magyarázza Vaszil Markovics.

– Melyik a legjobb minőségű rohamkocsijuk?

– A német.

– Mennyire vannak ellátva a többi szükséges felszereléssel, illetve üzemanyaggal?

– Az ellátottságunk megfelelő. Megjegyzem: az összes járművünk dízelmotoros. Kellene viszont egy garázs itt, Nagyszőlősön a rohamkocsik számára, mivel azok állandóan a szabad ég alatt állnak, akkor is, ha éppen nem kell kirobogniuk a telefonhívásokra, de eddig sem volt garázsunk, s azt sem tudom, lesz-e.

– Mikor kellett beköltözniük a gyermekosztályra, milyen körülmények között tartózkodnak ott, és mikor kezdődik meg a körzeti mentőállomás helyiségeinek a felújítása?

– A múlt évben jöttünk át ide, de semmi gondunk sincs a körülményeinkkel. Az „otthonunk” felújítása viszont még nem kezdődött meg, és hozzávetőleg sem tudom, mikor indulnak be a munkálatok.

– Említette, hogy már Nagykomjáton is van mentőállomás, így ezek száma a körzetükben ötről hatra nőtt. Elegendő ennyi állomás?

– Nagy szükség lenne legalább még egyre, nevezetesen Tiszapéterfalván. A legdélebben fekvő két községbe, Nagypaládra és Fertősalmásra csak 25-30 perc alatt tud kiérni a Tiszaújlaki Mentőállomás rohamkocsija. Nincs kőbe vésve, hogy melyik állomás mentői siethetnek ki a különböző településekre. Ha valamelyik állomás mentőautója éppen beteget szállít, amikor befut egy hívás a körzetéhez tartozó egyik vagy másik településről, akkor a legközelebbi mentőállomás szabad rohamkocsija siet a helyszínre.

– Most, hogy a folyamatban lévő útjavítások eredményeként már kevesebb a rossz állapotban lévő útszakasz, mennyi idő alatt tudnak kiérni a mentők a sürgősségi hívásokra?

– A nagyszőlősiek maximum tíz perc alatt kirobognak a városi hívásokra, ugyanennyi idő alatt Királyházára és a mellette fekvő Verécére, a többi faluig viszont húsz perc alatt teszik meg az utat. A többi mentőállomásról is maximum húsz perc alatt kiérnek a községekbe, kivéve a fent említett Nagypaládot és Fertősalmást. Az útjavítások valóban könnyebbé tették a helységek gyorsabb elérését. Azonban vannak még rossz állagú utak, például a Forgolányba, Csepébe vezetők. Tiszaújlakról 14, Feketeardóból ellenben öt perc alatt is ki tudnak menni a mentők Csepébe. Míg a legrosszabbak a Verécére, Hizsára és Novoszelicára vezető útvonalak. Témát váltva pedig szólnék még egy problémáról: a három nagyszőlősi brigád közül kettőben csak gépkocsivezetők és felcserek szolgálnak, s a többi mentőállomáson is csupán gépkocsivezetők és felcserek dolgoznak. Még mindig – akárcsak korábban – mindössze az egyik nagyszőlősi brigádba vannak beosztva mentőorvosok, ez az ún. orvosi brigád. Pedig több mentőorvosra lenne szükség, akik más brigádokban kapnának helyet.

Végezetül tehát megállapíthatjuk: négy év alatt nagymértékben javult az ugocsai mentőállomások helyzete, sokkal jobb lett a gépkocsiparkjuk, a felszereltségük. Jó lenne viszont, ha minél kevesebb víznek kellene lefolynia a Tiszán addig, míg több mentőorvos áll munkába, felépül a nagyszőlősi garázs, és a még ramaty állagú utak is teljes felújítást kapnak.

Lajos Mihály