Továbbra is Európába vágyunk

Az elmúlt esztendő jelentős része az orosz fenyegetések, a háborúvárás jegyében telt, a szociológusok ezért megvizsgálták, miként befolyásolták ezek a hatások a polgárok véleményét. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) december közepén készült felméréséből kitűnik, hogy az ukránok döntő többsége továbbra is az Európai Unióba és a NATO-ba vágyik.

Ha mostanában tartanának népszavazást az EU-csatlakozásról, a polgárok 67,1%-a szavazna igennel, 21,6% pedig nemmel. A többiek eleve nem mennének el szavazni, vagy nem tudják eldönteni, kire adják a voksukat. A biztos szavazók körében 75,7% támogatná Ukrajna belépését az Európai Unióba.

A NATO-csatlakozás támogatottsága valamivel kisebb az országban: 59,2% egyetértene vele, hogy Ukrajnának be kell lépnie a szervezetbe, miközben 28,1% ellenezné a csatlakozást, ha népszavazásra kerülne sor e tárgyban. A biztos szavazók 67,8%-a támogatná Ukrajna elköteleződését az Egyesült Államok vezette katonai szövetség mellett.

Ami a regionális eredményeket illeti, a nyugati és a központi régiók lakosságának döntő többsége egyaránt támogatja az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozást. A keleti és a déli régiókban is többségben vannak az EU-csatlakozás támogatói. Ami azonban a NATO megítélését illeti, nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg a támogatók és az ellenzők szavazatai, s az utóbbiak vannak valamivel többen.

Figyelemre méltó, hogy a lakosság döntő többsége nem utasítja el mereven a közvetlen tárgyalást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, bár csak 26,6%-uk tartja ezt a béketeremtés hatékony módjának. A megkérdezettek nagyobbik része (58,1%) úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek csak az Egyesült Államok és az EU képviselőinek jelenlétében lenne szabad tárgyalóasztalhoz ülnie az orosz államfővel, mert csak együttes erővel tudnának nyomást gyakorolni rá. A válaszadók többsége ezzel együtt sem hiszi, hogy Zelenszkij és Putyin tárgyalásai következtében Ukrajna visszaszerezhetné a Krímet (84,4%) vagy a Donyec-medence megszállt területeit (66,3%).

Egyébként a külföldi és az ukrán sajtó egy részének heteken át tartó riogatása, miszerint az oroszok összevonják csapataikat az ukrán határok mentén, láthatóan meghozta a „gyümölcsét”, amennyiben a megkérdezettek 49,2%-a azon a véleményen van, hogy az orosz invázió 2022 telén–tavaszán reális veszélyt jelent. Ennél valamivel kevesebben vannak (41,4%), akik szerint nem várható támadás.

A válaszadók többsége (57,8%) úgy véli, hogy a kormány diplomáciai és védelmi erőfeszítései az orosz invázió megakadályozására nem elégségesek. Csupán 27,1% tartja elégségeseknek a hatalom intézkedéseit.

A polgárok megosztottak a tekintetben, milyen hatással lehet Ukrajna biztonságára Putyin azon követelésének teljesítése, hogy a NATO mondjon le a keleti irányú terjeszkedésről, következésképpen Ukrajnát ne vegyék fel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A megkérdezettek 39,2%-a úgy véli, hogy egy efféle kötelezettségvállalás gyengítené Ukrajna biztonságát, mivel csak táplálná Putyin Ukrajnával szembeni agresszióját. Ugyanakkor 29,7% szerint fokozná az ország biztonságát az orosz követelés teljesítése. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 31,1%-a nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.

(hk)