Francia hármas

2022. február 16., 11:07 , 1096. szám

Párizs, Kijev és Moszkva hármasa még csak nem is szabályos háromszög, hiszen Moszkvát és Kijevet nemhogy egyenes, de hovatovább semmi nem köti össze – a kelet-ukrajnai konfliktuson kívül. Úgy alakult, hogy az elmúlt napokban Emmanuel Macron francia elnök vállalta magára a Kijev és Moszkva, Moszkva és Európa közötti békéltető hálátlan szerepét.

Mondhatnák, Macron főként azért szorgoskodott, mert az újraválasztására készül, tehát nem érdemes sajnálni. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy nem a közös fotó kedvéért kereste fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, majd Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt. Nem lehetett egészen véletlen, hogy korábban háromszor hívta telefonon Putyin elnököt, s mielőtt útra kelt volna az orosz fővárosba, beszélt Olaf Scholz német kancellárral, valamint Joe Biden amerikai elnökkel.

Első megálló, Moszkva

Macron február 7-i tárgyalása Putyinnal az orosz fővárosban hosszúra sikeredett, mintegy hat óráig tartott. A késő estére maradt sajtótájékoztatón a francia államfő igyekezett határozott és gyakorlatias politikus képét mutatni. A béketeremtési elképzelésekről szólva nem az Európa (EU, NATO) és Oroszország közötti nézeteltéréseket hangsúlyozta, hanem a közös törekvéseket, miközben Oroszországot „szomszédunk” és „barátunk”-ként emlegette. Okulva az előtte járók hibáiból, a szankciók szót ki sem ejtette a száján.

„Olyan új mechanizmusok kiépítésére van szükség, amelyek biztosítják a stabilitást a régióban, de ezeket az új rendelkezéseket nem lehet az elmúlt 30 év szerződéseinek és az alapelveknek a felülvizsgálatával, vagy az alapvető európai jogok korlátozásával kialakítani” – hangoztatta Macron az MTI szerint.

Úgy vélte, Európának és Oroszországnak együtt kell dolgoznia a biztonsági garanciákon, a kontinens biztonságának és stabilitásának új rendjén. Ugyanakkor értésre adta, hogy – az eddigiekkel ellentétben – az új biztonsági mechanizmusnak Oroszországra is teljes egészében ki kell terjednie.

Fontosnak nevezte a gyors cselekvést a feszültség további növekedésének elkerülése érdekében. Hangsúlyozta, hogy sem az európaiak, sem Oroszország nem akar káoszt, instabilitást. Tartalmasnak nevezte a Putyinnal folytatott tárgyalásokat és hangot adott meggyőződésének, hogy az elkövetkező napok „döntőek” lehetnek az ukrajnai rendezés szempontjából.

Ami a minszki megállapodásokat illeti, Macron e tekintetben is igyekezett optimistának mutatkozni, mindenekelőtt azokat a kérdéseket sorolta, ahol módot lát az előrelépésre. Gyors megoldást azonban nem ígérhetett.

Putyin érdekeseknek nevezte Macron elképzeléseit, mondván több közülük reális alapja lehet az ukrajnai rendezés érdekében teendő közös lépéseknek. Az orosz elnök ugyanakkor azzal vádolta meg Kijevet, hogy a kelet-ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodások lerombolása felé vette az irányt, valamint kerüli a tárgyalást a Donyec-medence „szakadár köztársaságaival” Ukrajna területi egysége helyreállításának békés lehetőségeiről.

A Kreml ura makacsul ragaszkodott a minszki megállapodások végrehajtásához.

„»Akár tetszik, akár nem – tűrni kell, szépségem.« […] Teljesíteni kell” – üzent az orosz elnök Kijevnek egy kétértelmű orosz mondókával.

Putyin egyben igyekezett kijózanítani az egyre csak az Ukrajna elleni támadás lehetőségét firtató külföldi újságírókat.

„Ukrajna doktrinális dokumentumai kimondják, hogy Oroszország ellenség, és a Krím visszaszerzése katonai eszközökkel lehetséges. Képzeljék el, hogy Ukrajna a NATO tagja. Az 5. cikkelyt nem helyezték hatályon kívül. […] Ez azt jelenti, hogy katonai konfrontáció lesz Oroszország és a NATO között. […] Önök akarnak harcolni Oroszországgal? […] Márpedig így lesz” – fogalmazott az orosz elnök az rbc.ua szerint.

Második megálló, Kijev

Február 8-án Kijevben a tárgyalások Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Macron között lényegesen kevesebb időt vettek igénybe.

Utóbb Zelenszkij különösebb lelkesedés nélkül úgy fogalmazott a sajtótájékoztatón, „…meggyőződésem, hogy tárgyalásaink sok nagyon fontos dolognak lendületet adhatnak”. Kijev szempontjából érthetően fontosabb volt, hogy a tárgyaláson elhangzott, Ukrajna 1,2 milliárd euró pénzügyi támogatáshoz jut Franciaországtól gazdasága stabilizálásához.

Zelenszkij reagált Putyin „szépségemes” üzenetére, mondván Ukrajna valóban türelmes, hozzászokott már az orosz provokációkhoz, ez akadályozza meg a további eszkalációt.

Macron számára az tűnt a legfontosabbnak, hogy Zelenszkij biztosította, kész végrehajtani a minszki megállapodásokat. „Nekem úgy tűnik, ma ez az egyetlen út, amely lehetővé teszi számunkra, hogy egy fenntartható béke felé haladjunk” – tette hozzá.

Hiába pedálozott?

A vélemények megoszlottak Macron útjáról. Az elemzők döntően optimisták, amennyiben feltételezik, a francia elnök egy olyan általános európai rendezési tervvel – vagy legalábbis annak vázlatával – rukkolhatott elő Moszkvában, amely a már létező egyezményes keretek között lenne képes választ adni az orosz biztonsági igényekre, egyben újabb lökést adva az ukrajnai rendezésnek. Orosz kommentárok ugyanakkor rámutatnak, a mindig megfontoltan, visszafogottan nyilatkozó Putyin elnök ezúttal a megszokottnál közvetlenebbül fogalmazott az újságírók előtt annak kapcsán, milyen következményekkel járhat az orosz biztonsági igények figyelmen kívül hagyása. Emlékeztetnek, Putyin nem szokott háborút emlegetni.

Ami Ukrajnát illeti, eltérnek a vélemények Zelenszkij kijelentéséről, mely szerint készek végrehajtani a minszki megállapodásokat. A kijevi hozzáállást illetően többen utalnak Olekszij Danyilovnak, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának minapi, az Associated Press számára adott nyilatkozatára:

„A minszki megállapodások végrehajtása az ország pusztulását jelentené. Amikor aláírták őket egy orosz ágyú csöve előtt – a németek és a franciák pedig figyeltek –, már minden értelmes ember számára világos volt, hogy lehetetlen végrehajtani ezeket a dokumentumokat” – mondta, hozzátéve, hogy Kijevnek az Ukrajnától „széles körű autonómia […] és amnesztia biztosítását követelő” 2015-ös megállapodás felülvizsgálatára van szüksége.

Párizs optimistán értékelt, a francia elnöki hivatal szerint Macron útja elérte célját, amennyiben lehetővé tette, hogy előrelépést érjenek el az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség csökkentésében.

(ntk)