Béketárgyalások: Távol a megegyezéstől
A várakozásoknak megfelelően kézzelfogható eredmény nélkül ért véget Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalása, amelyre Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter közbenjárására és részvételével került sor múlt csütörtökön a törökországi Antalyában megrendezett diplomáciai fórumon.
Cavusoglu előzőleg azt mondta: a tanácskozás célja, hogy megteremtse a lehetőséget az orosz és az ukrán államfő találkozójára, amelynek létrejöttében a török elnök közvetítene.
A találkozóra, amely mintegy másfél óráig tartott, egy antalyai szállodában került sor.
Kuleba szerint kreatívan kell gondolkozni
A tárgyalás után Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján elmondta, megvitatták a humanitárius folyosók megnyitását és a tűzszünetet, amelyről még nem született megállapodás.
„Humanitárius céllal érkeztem, hogy azzal a döntéssel távozhassak erről a találkozóról, folyosót szervezünk Mariupolból (a civilek számára, akik el akarják hagyni a területet) és a városba (humanitárius segítségnyújtás céljából). Sajnos Lavrov miniszter nem tudott ilyen kötelezettségeket vállalni, de ezzel kapcsolatban felveszi a kapcsolatot a felelős személyekkel” – közölte.
„Felvetettük a 24 órás tűzszünet kérdését is a legérzékenyebb humanitárius feladatok megoldása érdekében. Előrelépést azonban nem értünk el, valószínűleg azért, mert Oroszországban mások döntenek ebben a kérdésben” – mondta el az ukrán külügyminiszter.
Kuleba jelezte, hogy nehéz tárgyaláson van túl.
„Nem állíthatjuk meg a háborút, ha az agressziót és támadást végrehajtó ország nem kívánja megtenni. Azt hallottam ma, hogy a tűzszünet Putyin Ukrajnával szembeni követeléseinek teljesítésével függ össze. Ukrajna nem adta meg magát és nem is fogja megadni. Készen állunk a diplomáciai megoldásokra, de amíg ilyen nincs, önfeláldozóan védeni fogjuk a földünket az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki az ukrán miniszter.
Ezzel együtt Kuleba megerősítette, hogy kész az újabb találkozóra ugyanebben a formátumban, ha van kilátás érdemi vitára és a megoldások keresésére.
Ami az Ukrajna által igényelt biztonsági garanciákat illeti, a külögyminiszter emlékeztetett, országának Alkotmánya rendelkezik a NATO-csatlakozásról és az Észak-atlanti Szerződés nyújtotta biztonsági garanciák megszerzéséről.
„Megértjük azonban, hogy ez a belátható jövőben nem fog megtörténni. Azt is látjuk, hogy a NATO miként reagál szövetségként az Ukrajna elleni orosz agresszióra, hogy a NATO nem áll készen a kollektív fellépésre Ukrajnában a háború megállítása és a civilek védelme érdekében. Felhatalmazta tagállamait a segítségnyújtásra kétoldalú alapon” – mondta Kuleba.
Ebben a helyzetben a miniszter szerint felmerül a kérdés, hogyan lehet garantálni Ukrajna biztonságát a jelen pillanat és az esetleges NATO-tagság között.
„Az Alkotmányom egyet mond, és nem szólhatok az Alkotmány ellen. De ha sikerülne olyan megállapodást kötni, amelyben az Észak-atlanti Szerződésben leírthoz hasonló garanciarendszert biztosítanának Ukrajnának az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, beleértve Oroszországot, Törökországot, minden szomszédunkat, ezt készek lennénk megvitatni” – mondta Kuleba.
„A háború most zajlik, Ukrajna biztonsági vákuumban van. Kreatívan kell gondolkodnunk, hogyan oldjuk meg ezt a kérdést és gondoskodjunk a biztonságunkról” – hangsúlyozta az ukrán külügyminiszter.
Oroszország semleges Ukrajnát akar
Szergej Lavrov újságíróknak elmondta: Oroszország előadta javaslatait az ukrán félnek, és azokra most választ vár. Moszkva azt akarja elérni, hogy Ukrajna barátságos, demilitarizált, semleges státuszú állam legyen – mondta.
Lavrov szerint Oroszország hadművelete terv szerint halad, viszont a Nyugat hozzáállása a konfliktushoz még hosszú évekre nagyon veszélyes helyzetet teremthet a térségben. Hozzátette, hogy azoknak az országoknak, amelyek fegyvereket és harcosokat juttatnak el Ukrajnába, fel kell mérniük, hogy tetteik milyen veszélyeket rejtenek magukban.
A diplomáciai egyeztetések helyszínéül Lavrov továbbra is Fehéroroszországot javasolta, ahol az ukrán és az orosz delegációk már több alkalommal találkoztak. Lavrov szerint „a valódi, a fő diplomáciai egyeztetés Fehéroroszországban zajlik”, és ezt Oroszország nem akarja kiváltani a törökországi tanácskozással.
Az orosz külügyminiszter azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utasítaná el a találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, hogy megvitassanak bizonyos „konkrét kérdéseket”.
„Ma megerősítettük, hogy Putyin elnök nem utasítja el a találkozást Zelenszkij elnökkel, és remélem, egy nap erre szükség lesz. Ehhez azonban el kell végezni azt az előkészítő munkát, amely a fehérorosz pályán zajlik” – mondta Lavrov.
Az orosz külügyminisztérium irányítója úgy véli, nincs szükség rá, hogy a vezetők tárgyaljanak egy olyan helyzetben, amikor a diplomaták nem készítettek elő számukra döntéseket.
„Az ukrán vezetés a találkozókat a tévékamerák kedvéért preferálja” – vélte Lavrov.
Az EU igen óvatos
Múlt héten Versailles-ban tartották az EU-tagországok vezetőinek csúcstalálkozóját, amelyen az egyik központi téma Ukrajna, pontosabban Kijev európai uniós tagság iránti kérelme volt, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök néhány nappal korábban írt alá.
Az ukrán elnök optimistán várta a versailles-i döntést.
„Ez a záróvizsga Európa számára – mondta videoüzenetében. – Az államok vezetői között vannak, akik támogatnak minket, és vannak, akik csak magukat támogatják, de látjuk, hogyan viszonyulnak hozzánk ezeknek az országoknak, európai országoknak a népei, és ez a fő, mert pontosan tudom, hogy ha az emberek döntenének az uniós tagságunkról, biztosan Ukrajna népét választanák. Ma, amikor látom az egyes országok népeinek támogatását az európai fővárosok terein, tudom, hogy az ukrán nép már az Európai Unióban van. A politikusok pedig, biztos vagyok benne, hogy alkalmazkodnak. Lehetőség szerint mielőbb.”
A találkozón nem minden vita nélkül ugyan, de az Európai Unió Tanácsa mégiscsak elismerte Ukrajna európai törekvéseit.
„Az EU Tanácsa a társulási megállapodásban foglaltak szerint elismerte Ukrajna európai törekvéseit és európai választását. Ukrajna elnöke 2022. február 28-án, élve Ukrajna jogával, hogy döntsön saját sorsáról, kérte Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. A Tanács haladéktalanul cselekedett, és felkérte a Bizottságot, hogy a Szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban nyilvánítson véleményt a kérelemről. Addig is haladéktalanul tovább erősítjük kapcsolatainkat és elmélyítjük partnerségünket, hogy támogassuk Ukrajnát európai útján. Ukrajna a mi európai családunkhoz tartozik” – áll a tanácskozás után kiadott nyilatkozatban.
Hozzátették, „az EU Tanácsa felkérte az Európai Bizottságot, hogy terjessze elő következtetéseit a Moldovai Köztársaság és Grúzia kérelmeiről”.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök arról beszélt a csúcstalálkozó után, hogy az Európai Unióhoz nem lehet egyik napról a másikra csatlakozni. Mark Rutte holland miniszterelnök pedig hozzátette, hogy a folyamat hónapokig vagy évekig is eltarthat. Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy a Tanács nyilatkozata hallgat a tagjelölti státusz megadásáról Ukrajnának, holott a felvételi eljárás csak ezt követően indulhatna meg.
Béketárgyalás online
Mindeközben folytatódtak az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttségek megbeszélései is, bár az eddigiekkel ellentétben nem Fehéroroszországban és nem szemtől szembe, hanem videokapcsolaton keresztül. Először a Kreml utalt az egyeztetések új formájára március 12-i közleményében, megemlítve, hogy amikor Putyin telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral, tájékoztatta őket arról is, hogy több tárgyalási fordulóra online megbeszélés formájában került sor.
Vasárnap Zelenszkij elnök szintén arról beszélt videoüzenetében az Oroszországgal folytatott tárgyalások fontosságát hangsúlyozva, hogy az ukrán és az orosz tárgyalódelegáció tagjai naponta egyeztetnek „videoformátumban”.
„Delegációnknak egyértelmű feladata van: mindent megtenni annak érdekében, hogy sor kerüljön az elnökök találkozójára, a találkozóra, amelyet – biztos vagyok benne – várnak az emberek. Világos, hogy ez egy nehéz történet, egy nehéz, de szükséges út. Célunk pedig az, hogy ebben a küzdelemben, ebben a nehéz tárgyalási munkában Ukrajna elérje a békéhez és a biztonsághoz szükséges eredményt. Hogy normális és hatékony garanciáink legyenek. Nem úgy, mint a Budapesti Memorandum szerint, nem úgy, mint a légterünkben, hanem úgy, hogy az ukránok azt mondják: ez működik, ez a garancia” – mutatott rá az ukrán elnök.
A tárgyalások hétfőn folytatódtak, továbbra is online.
„Folyamatosak a tárgyalások az orosz delegációval videoformátumban. Speciális munkacsoportokat hoztunk létre. Ukrajna álláspontját a korábbi, rendkívül szigorú irányelvek határozzák meg” – írta a Twitteren Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője.
Később az álláspontok lassú közeledéséről számoltak be magas rangú ukrán tisztviselők. Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője, Ihor Zsovkva elmondta, hogy Moszkva most konstruktívabban áll a tárgyalásokhoz, mint korábban.
„Ahelyett, hogy ultimátumokat szabnának, vörös vonalakat húznának vagy kapitulációra szólítanák fel Ukrajnát, most úgy tűnik, hogy konstruktívabbak a tárgyalások” – mondta Zsovkva a BBC Radio 4 hírműsorában.
(ntk/korrespondent.net/interfax.com.ua/MTI)
Támadás a javorivi objektum ellen
A modern háború logikája szerint a frontoktól több száz kilométerre fekvő Lemberg (Lviv) megye is hadszíntérré változhatott.
Vasárnap reggel jelentették, hogy találat érte a Lemberg (Lviv) megyei Sztaricsi közelében található javorivi katonai létesítményt. Több, egyes meg nem erősített értesülések szerint hét cirkálórakéta csapódott alig néhány percen belül az elsősorban kiképzőbázisként, az ország egyik legjelentősebb gyakorlótereként ismert objektumba, ahol korábban NATO-országokból érkezett kiképzők oktattak ukrán katonákat. Eleinte kilenc halottról és 57 sebesültről szóltak a híradások, ám később a halottak száma 35-re, a sebesülteké 135-re nőtt a jelentésekben.
Makszim Kozickij, Lemberg megye kormányzója szerint a levegő-föld rakétákat feltehetően a Fekete-tenger térségéből indították. Külföldön megdöbbenést keltett, hogy a légicsapást szenvedett katonai bázis csupán 17 kilométerre esik a NATO-tagállam Lengyelország határától.
Az MTI idézi Igor Konasenkovot, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjét, aki mintegy 180 külföldi zsoldos és egy nagy nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be a javorivi rakétatámadással kapcsolatban. A vezérőrnagy leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők folytatni fogják az Ukrajnába érkező zsoldosok megsemmisítését.
Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az ukrán hírcsatornák vasárnapi közös élő műsorában úgy vélte, hogy a NATO megvédi Ukrajnába tartó fegyverszállítmányait az orosz megszállók esetleges támadásaitól. A tisztviselő ezzel kapcsolatban utalt Jens Stoltenberg március 9-i figyelmeztetésére. A NATO-főtitkár szerinte óva intette az orosz hadsereget a Szövetség fegyverszállítmányai elleni támadásoktól, mert „ha csak egy lövedék, csak egy golyó eltalálja azt a konvojt, amelyet ma szállítanak (Ukrajnába – a szerk.), ezt a NATO-országokban ma létező ötödik cikkely (az Észak-atlanti Szerződésé – a szerk.) megsértésének fogják tekinteni”.
„Meglátjuk, hogyan reagálnak (a NATO-ban – a szerk.), ha ez megtörténik” – tette hozzá Danyilov.
Az Ukrajinszka Pravda ugyanakkor rámutatott, Stoltenberg nem azt mondta, hogy a Szövetség aktiválja az 5. cikkelyt, ha konvojokat támadnak meg. Szavai a NATO-tagországok területe vagy hadereje elleni közvetlen támadásra vonatkoztak.
Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye kimondja: a felek az egyikük ellen intézett fegyveres támadást az egész szövetség ellen indított támadásként értelmezik és támogatják a megtámadottat.
A javorivi támadásra hivatkozva Volodimir Zelenszkij elnök ismételten kérte a repüléstilalmi övezet bevezetését Ukrajna fölött. Rámutatott: csak idő kérdése, hogy az orosz rakéták a NATO területén csapódjanak be.
(hk/pravda.com.ua/MTI)
Eljárási változások: Az ügyvéd óvatosságra int
A háború kitörése óta bekövetkezett eljárási, jogszabályi változásokat vette sorra YouTube-csatornáján Anasztaszija Moszkalenko ügyvéd.
A szakértő felhívja a figyelmet, hogy felfüggesztették az ukrán igazságügyi minisztérium állami nyilvántartásainak működését – leállt az ingatlanjogok állami nyilvántartása, az adósok egységes nyilvántartása, a végrehajtási eljárás automatizált rendszere, stb. Mindez azt jelenti, hogy pillanatnyilag nem hajtható végre számos cselekmény, eljárás, amelyekhez nélkülözhetetlenek ezek a rendszerek. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a polgárok megőrizzék az ingatlantulajdonhoz való jogukat igazoló, „papíralapú” dokumentumokat – hívja fel a figyelmet a jogász. Ha ugyanis a háborús cselekmények következtében megsérül vagy megsemmisül az elektronikus nyilvántartás, ez a papír marad az egyetlen módja a tulajdonjog igazolásának.
A Miniszteri Kabinet március 5-i határozata értelmében a hadiállapot eltörléséig vagy befejeződéséig tilos beszüntetni a kommunális szolgáltatások nyújtását a fogyasztóknak, illetve tilos kötbért, büntetést, kamatot, bírságot stb. felszámítani nekik az ezen időszak alatt a szolgáltatások fizetése terén keletkezett tartozásukért vagy a késedelmes fizetésért. Sokakban felmerül a kérdés, érdemes-e most egyáltalán fizetni a szolgáltatásokért. Moszkalenko szerint azoknak, akiknek a jövedelme megengedi, mindenképpen érdemes továbbra is rendben fizetni a közüzemi számlákat, hiszen nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Akinek a pénzéből viszont csak élelemre, gyógyszerre futja, az bátran halassza későbbre a szolgáltatások díjának törlesztését.
Azoknak az adósoknak, akiknek a számláját közjegyzői végrehajtási bejegyzés alapján, vagy egyéb okok miatt zárolták korábban, lehetőségük van megpróbálkozni a zárlat feloldásával (egyes bankok most elébe mennek ügyfeleiknek e tekintetben), vagy új számlát nyithatnak a bevételeik zökkenőmentes fogadására, véli az ügyvéd. Az új számlát a végrehajtó nem fogja és nem is tudja zárolni, hiszen nem fér hozzá a végrehajtási eljárás automatizált rendszeréhez, amíg tart a hadiállapot. Sajnos ez egyben a hátulütője is a jelenlegi állapotoknak, hiszen hiába törleszti valaki a tartozását, a végrehajtó nem tud hozzáférni az adósok egységes nyilvántartásához, sem a végrehajtási eljárás automatizált rendszeréhez, így törölni sem tud onnan senkit, és az általa zárolt számla feloldására sincs lehetőség.
Előfordulhat, hogy a bankok hitelkártya-tartozásaik azonnali törlesztésére szólítják fel ügyfeleiket. Moszkalenko ugyanakkor rámutat, hogy a hadiállapot minden kétséget kizáróan előre nem látható körülménynek (vis maior) tekinthető. Az ilyen helyzetekről sok esetben külön rendelkezik a hitelszerződés. Vis maior esetén a bank felfüggesztheti az adósság törlesztését. A jogász szerint várható, hogy idővel a törvényalkotók az ilyen helyzetekről külön is rendelkezni fognak, egyelőre azonban nem változtak a törvényi keretek.
Sokan kérdezik, lehetséges-e, érdemes-e jelenleg a bíróságokhoz fordulni. A híradások szerint számos bíróság jelenleg egyáltalán nem működik a harcok miatt, a működők pedig elsősorban azokat az ügyeket tárgyalják, amelyek napjaink eseményei miatt gyors ítélkezést követelnek – mutat rá az ügyvéd. Arra is felhívja a figyelmet, hogy egy minapi törvénymódosítás feljogosította a Legfelsőbb Bíróság elnökét a bíróságok területi illetékességének szükség szerinti módosítására a kialakult helyzet függvényében. Például áttehetik az ügyet egy ideiglenesen nem működő bíróságról a területileg legközelebb esőre. Vagyis jelenleg néha még azt sem egyszerű megállapítani, hogy melyik bíróság illetékes az új ügyekben, s melyik a korábban megindított eljárásokban. A legsürgetőbb esetektől eltekintve tehát nem célszerű jelenleg a bírósághoz fordulni – vonja le a következtetést Moszkalenko. Hozzáteszi, szerinte kockázatos ebben a helyzetben postán vagy egyéb módon eljuttatni a bíróságnak a periratokat, vagy bármilyen dokumentumot, mivel könnyen elkallódhatnak vagy megsemmisülhetnek.
A háború okozta zűrzavaros helyzetben különösen fontos az ügyvéd szerint, hogy ne dőljünk be a hamis híreknek, információknak. Hatványozottan érvényes ez a közösségi médiából tájékozódókra.
(zzz)
Smihal: Hónapokra elegendők az alapvető élelmiszerek
Ukrajna el van látva alapvető élelmiszerekkel az elkövetkező néhány hónapra – biztosított Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatorjáján megjelent üzenetben.
Azt is jelezte, hogy a kormány a hadiállapot idejére betiltotta vagy korlátozta az élelmezésbiztonság szempontjából kritikus áruk exportját. Vonatkozik ez egyebek mellett a búzára, hajdinára, húsra, tojásra, vajra, cukorra.
„Jelenleg a mérleg azt mutatja, hogy Ukrajna el van látva alapvető élelmiszerekkel a következő hónapokra. De gondolnunk kell a jövőre is. Ezért a kormány tervet léptet életbe, támogatandó a vetési kampányt, amelynek hamarosan el kell indulnia ott, ahol ez lehetséges” – mondta a kormányfő.
Szólt arról is, hogy a miniszteri kabinet úgy határozott, az állam kompenzálni fogja a mezőgazdasági tevékenység végzésével kapcsolatos bármilyen költségek fedezésére szolgáló hitelek kamatait.
Emellett a gazdálkodók az általuk felvett hitelösszeg 80%-ára állami garanciát kapnak.
„Ezáltal gazdáink pénzt kaphatnak a vetéshez, és biztosak lehetnek abban, hogy terméskiesés esetén nem mennek csődbe” – mutatott rá Smihal.
(hk/korrespondent.net)