Háború: Újabb támadásra készül az ellenség
Az elmúlt napok az orosz haderő átcsoportosításának jegyében teltek. Ugyanakkor szinte egy pillanatra sem szüneteltek az ukrán katonai és polgári célpontok, létesítmények elleni tüzérségi, légi- és rakétatámadások.
Váratlan visszavonulás
A megszállók némileg váratlanul szinte teljesen kivonták csapataikat Kijev, Csernyihiv és Szumi megyékből. Zömük megindult a Donyec-medence felé, a hátramaradók védekezésre rendezkedtek be északkeleten, a határ menti sávban. Az orosz egységek nyomában haladó ukrán erők az elmúlt napokban több tucat települést foglaltak vissza ily módon, lényegében felszabadítva a három említett megyét. A hatóságok ugyanakkor azt tanácsolták a háború elől elmenekült lakosságnak, hogy egyelőre ne siessenek a hazatéréssel. Azokban a térségekben, ahol a leghevesebb harcok dúltak, akár több hetet is igénybe vehet, amíg a tűzszerészek átvizsgálják a visszafoglalt településeket.
A második fázis
Ukrán részről természetesen örömmel fogadták az elfoglalt területek visszatérését, amit külföldön is üdvözöltek Ukrajna partnerei. Kijev felszabadulását az ostrom alól, az oroszok visszavonulását sokan egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök és rendszere kudarcaként értékelték. Moszkvában a manővert azzal indokolták, hogy az általuk makacsul különleges műveletnek nevezett háború következő fázisában a Donyec-medence még kormányellenőrzés alatt álló részének elfoglalására szándékoznak összpontosítani.
A CNN ezt úgy kommentálta amerikai hírszerzési értesülések alapján, hogy az oroszok célja Kelet-Ukrajnában ünnepelni május 9-ét, azaz a győzelem napját. Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára viszont annak a véleményének adott hangot egy televíziós műsorban, hogy mindez csak az elhúzódó háború egyik állomása lesz, mivel Putyinnak az a szándéka, hogy a tényleges ukrajnai helyzettől függetlenül megünnepelje a saját győzelmét május 9-én.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette az ellenség erőinek átcsoportosítását péntek esti videoüzenetében.
„Hazánk keleti részén továbbra is rendkívül súlyos a helyzet. Az orosz hadsereget a Donbászban összpontosítják. Harkiv térségében is. Újabb erőteljes csapásokra készülnek. Még aktívabb védekezésre készülünk. Felhasználunk minden lehetőséget, a belsőket és a külsőket egyaránt. Nehéz csaták várnak ránk. Még nem hihetjük, hogy minden próbát kiálltunk” – mondta Zelenszkij.
A döntő csata
Nyugati elemzők szerint a háború meghatározó csatája készülhet az ország délkeleti részén, ahol az ukrán hadsereg fő erői állnak ellent a keleti és déli irányból támadó ellenségnek. Az orosz csapatok célja az ukrán erők bekerítése lehet, amit Kijev természetesen igyekszik megakadályozni.
Az átfogó támadás előkészítéseként az ellenség napok óta tüzérségi, rakéta- és légitámadásoknak vet alá számos ukrajnai települést, elsősorban Kelet-Ukrajnában és az ország középső részén. Az MTI beszámolója szerint rakétatalálat érte többek között az ukrán hadsereg ellátásában fontos szerepet játszó kremencsuki olajfinomítót. Dnyipropetrovszk megyében ellenséges repülőgépek egy vasútállomást bombáztak Pavlohrad városától nem messze. Ennek eredményeként a régióban fennakadások voltak a vasúti közlekedésben. Ugyanakkor rakétatámadásokat jelentettek a déli Mikolajivból és az ország keleti határának közelében található Harkivból is. Vasárnapra virradóra célzott rakétatámadás ért több üzemanyagtárolót Odesszában.
Mariupol még kitart
Zelenszkij elnök szombat esti videoüzenetében is megerősítette, hogy az orosz csapatok célja megszállni Ukrajna keleti és déli részét. Egyben ismételten sajnálatát fejezte ki, amiért nyugati partnerei nem biztosítottak országa számára elegendő rakétaelhárító rendszert és repülőgépet, ami segítene gátat vetni az orosz légi fölénynek és a pusztításnak.
Az ukrán államfő kiemelte az ostromlott Mariupol védőinek helytállását, amivel – mint fogalmazott – időt nyernek más városok számára. Az Azovi-tenger partján fekvő, hetek óta ostromolt stratégiai jelentőségű városban az elmúlt napokban is folytatódott ugyan a lakosság evakuálása, de az egykor mintegy félmilliós településen még mindig nagyjából 100 ezer civil várja élelem, víz, áram és gáz nélkül, hogy megmentsék.
Veszteségeink
Folytatódhattak a fogolycserék. Kirilo Timosenko, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője és Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter tájékoztatása szerint 86 ukrán katonát, köztük 15 nőt sikerült kicserélni ugyanannyi orosz hadifogolyra. A cserére Zaporizzsja megyében került sor múlt pénteken. Az első fogolycsere alkalmával, még március 24-én, 10-10 foglyot cseréltek ki a felek.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szerint az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta 3 455 civil áldozatot követelt. Ez az adat több mint 1 400 halálos áldozatot és több mint 2 000 sebesültet takar, de a tényleges számok valószínűleg jóval magasabbak.
A legtöbb áldozatról változatlanul a Donyec-medencéből érkezik jelentés. A civilek halálát vagy sérülését zömmel a nagy hatósugarú robbanószerkezetek, a nehéztüzérség és a rakéta-sorozatvetők bevetése, valamint a rakéta- és légicsapások okozzák – derül ki a jelentésből.
Szinte folyamatosan érkeznek a hírek a háborúban elesett kárpátaljai katonákról. Március 31-én a nagyszőlősi kistérségi önkormányzat sajtószolgálata jelentette a magyarkomjáti (Veliki Komjati) Olekszandr Csornij halálát. A 24 éves fiatalember március 3-án jelentkezett önkéntesnek, s a Luhanszk megyei Popaszne községnél folyó harcokban érte a halál. Múlt szombaton kísérték utolsó útjára szülőfalujában.
Munkácson április 1-jén vettek végső búcsút a 18 éves Viktor Karicsaktól. A 14-es önálló gépesített dandár katonája március 25-én esett el.
Április 2-án helyezték végső nyugalomra Rahón Andrij Smilót. A 24-es dandár 22 éves katonája március 20-án esett el.
Április 3-án Szolyván vettek végső búcsút Anton Bitljanintól, a 128-as hegyi rohamdandár 46 éves közlegényétől.
Hétfőn kísérték utolsó útjára Ungváron Szvjatoszlav Szojkót. A 32 éves katona március 24-én esett el Zaporizzsja megyében.
(ntk/CNN/MTI/korrespondent.net/zakarpattya.net.ua)
Háborús rutin
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt csütörtökön a holland parlament tagjai előtt felszólalva nehezményezte, hogy az ukrajnai háború kezd megszokottá válni a világ számára. Később az ukrán katonák által visszafoglalt területeken tömegsírokat fedeztek fel Kijevtől nem messze, ami alaposan felrázta az európai közvéleményt.
„Harminchat nap. Ennyi ideje áll szemben államunk és népünk a világ legerősebbnek nevezett hadseregével. […] Bármilyen ijesztően hangozzék is, az emberek kezdik megszokni. […] A lerombolt házak, a tűz alá vett városok és közösségek számáról szóló napi jelentések már nem váltanak ki érzelmeket. Sokak számára az ukrajnai háború sajnálatos módon rutinná válik. […] De nem azok számára, akiknek az élete minden percben veszélyben forog” – mutatott rá az ukrán elnök a holland képviselőkhöz fordulva.
Zelenszkij felszólította a honatyákat, az ország közvéleményét és üzleti köreit, hogy szigorítsák az Oroszországgal szembeni szankciókat, zárják be a kikötőket, függesszék fel a kereskedelmet és mielőbb készüljenek fel az orosz energiahordozókról való lemondásra.
Az ENSZ szerint ez rémálom
Az ukrán nép „valódi rémálmot” él át, amelyet az orosz bombázások okoznak – jellemezte a helyzetet Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Emberi Jogi Tanács minapi genfi ülésén.
Szerinte az orosz hadsereg ukrán területek elleni támadásai a nemzetközi humanitárius jogba ütköznek és háborús bűncselekménynek tekinthetők.
„A polgári objektumok tömeges megsemmisítése és a polgári áldozatok nagy száma meggyőzően tanúsítja, hogy a megkülönböztetés, az arányosság és az elővigyázatosság alapvető elveit nem tartották kellőképpen tiszteletben” – állapította meg a főbiztos.
Alátámasztandó Bachelet szavait, idézzük Mihajlo Podoljakot. Az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint az ukrán ügyészség az Oroszországi Föderáció 3 457 katonája ellen indított büntetőeljárást a háború szabályainak és szokásainak megsértése, emberölés, erőszak, gyermekbántalmazás, kínzás miatt.
Íme néhány a háború borzalmai közül – a teljesség igénye nélkül. Vitalij Kim kormányzó jelentette, hogy a Mikolajiv Megyei Állami Adminisztráció épülete ellen március 29-én végrehajtott ellenséges rakétatámadás következtében 35 ember vesztette életét. Zaporizzsjából a katonai közigazgatás számolt be arról, hogy az ellenség foszforos lövedékeket vetett be. Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih-i katonai adminisztráció vezetője a Sztranának elmondta, hogy városukat a genfi egyezmények által ugyancsak tiltott kazettás lőszerrel lőtték.
Tömegmészárlás Kijev megyében
A korrespondent.net jelentette a hét végén, hogy az orosz megszállás alól felszabadult települések hatóságai a betolakodók által megölt civilek százairól számolnak be. A hírek szerint a meggyilkolt emberek holttestei az utcán hevernek, nemegyszer hátrakötött kézzel. Egyes településeken tömegsírokba dobálták a halottakat. Az Ukrajinszka Pravda információi szerint Bucsából 330–340 holttestet szállítottak el vasárnap estig.
A Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főosztálya hétfőn közzétette az orosz hadsereg 64-es önálló gépesített lövészdandárjában szolgálatot teljesítők névsorát. Ennek az alakulatnak a katonáit gyanúsítják a bucsai lakosság ellen elkövetett háborús bűnökkel. Több száz katonáról van szó az ezredestől a közlegényig, írja a korrespondent.net.
A megszállóktól visszafoglalt Kijev megye területéről 410 megölt civil holttestét szállították el, az áldozatokat igazságügyi orvosszakértők vizsgálják, hogy dokumentálják az Oroszország által elkövetett bűntetteket – közölte a Facebook közösségi oldalon Irina Venegyiktova főügyész.
Ügyészek, nyomozók és igazságügyi szakértők állandó ügyeletet tartanak az igazságügyi orvosszakértői hivatalban, hogy elvégezzék a vizsgálatokat, boncolásokat és DNS-mintákat vegyenek, tette hozzá.
Több ország vezetői felháborodásuknak adtak hangot a Bucsában történtek miatt. Liz Truss brit külügyminiszter szorgalmazta, hogy háborús bűncselekményekként vizsgálják ki az orosz fegyveres erők ártatlan civilek ellen végrehajtott támadásait. Emmanuel Macron francia államfő jelezte, hogy támogatná újabb uniós szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, beleértve az energiaembargót is. A vérengzés körülményeit vizsgáló nemzetközi bizottság felállítását szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Oroszország tagadta, hogy katonáinak köze lett volna a Kijev megyében, Bucsában történtekhez. Moszkva kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását.
(zzz/korrespondent.net/MTI/pravda.com.ua)
Béketárgyalások: Halovány remény
Egymásnak helyenként ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el az Ukrajna és Oroszország között a tűzszünetről és a békekötésről folyó tárgyalások kapcsán.
Az orosz álláspont
Miután a közvélemény a front mindkét oldalán a háború mielőbbi befejezését reméli, hatalmas érdeklődést váltottak ki a március 29-i isztambuli tárgyalásokat követően elhangzott bejelentések.
„Ukrajna tegnap először rögzítette, hogy kész egy sor fontos feltétel teljesítésére a jószomszédi kapcsolatok építéséhez Oroszországgal. [...] Ukrajna lényegében elfogadta Oroszország alapvető követeléseit, hogy nem lép be a NATO-ba és lemond katonai bázisok telepítéséről” – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója, az orosz tárgyalóküldöttség vezetője. Tőle tudjuk azt is, hogy Ukrajna írásban átadott javaslataiban vállalta, csak a biztonságát garantáló államok, köztük Oroszország hozzájárulásával tartana hadgyakorlatokat.
Az orosz fél bejelentette, hogy miután ukrán részről elmozdulást tapasztal a megegyezés irányába, jó szándéka jeléül csökkenti a harci tevékenység intenzitását Csernyihiv és Kijev térségében. Ennek később sem az ukrán, sem a külföldi megfigyelők nem tapasztalták jelét. Utóbb megállapíthatjuk, a harcok intenzitása kizárólag azért csökkent az említett régiókban, mert Oroszország jelentős erőket csoportosított át Délkelet-Ukrajnába.
Ukrán reakciók
Kijev részéről David Arahamija képviselő, az ukrán tárgyalóküldöttség vezetője azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak az orosz csapatok teljes kivonása után ír alá bármilyen békeszerződést Oroszországgal.
„Amikor elérünk a megállapodás feltételes aláírásához, vagy ahhoz a pillanathoz, amikor már komolyan meg lehet azt vitatni, teljesen távozniuk kell. És akkor leülünk aláírni, láttamozni vagy parafálni” – magyarázta.
Kifejtette, a távozás a 2022. február 23-i vonalakra való visszatérést jelenti.
Arahamija a március 29-én történtek jelentőségét érzékeltetve elárulta, hogy az orosz fél eredeti ajánlata Ukrajna számára a tárgyalások megkezdésekor a fegyverletétel volt. Szerinte a felek jelenlegi álláspontja „korrelál” a fronton tapasztalható tényleges helyzettel.
A képviselő azt is elmondta, hogy az ukrán tömbönkívüliségért nyújtandó biztonsági garanciák értelmében egy Ukrajna elleni támadás esetén a kezes országok legfeljebb 72 óra elteltével kötelesek lennének megadni a szükséges segítséget fegyverek formájában, illetve fegyveres erőik beavatkozásával.
Területekről nem alkusznak
Viszont ami az Oroszország által megszállt területeket illeti, ezt a kérdést egyelőre zárójelbe tették, mivel ez a legnehezebb téma. Ezzel kapcsolatban Arahamija és Volodimir Zelenszkij elnök is jelezte, egy tapodtat sem hajlandók átengedni az ukrán földekből.
„A törökországi megbeszéléseken azt is bejelentettük, hogy szükségessé vált a találkozó a két ország vezetője között. Az orosz delegáció azt válaszolta, hogy ehhez előbb egy egyeztetett megállapodástervezetre lenne szükség. Egy hét alatt kidolgozzuk, ami a tárgyalási folyamat résztvevőin múlik, és reméljük, hogy ezután találkoznak a két ország államfői. Ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy erre a találkozóra ne Oroszországban vagy Fehéroroszországban kerüljön sor” – jelezte Arahamija.
Nem sokkal később, múlt csütörtökön Arahamija már arról számolhatott be, hogy két „erős” NATO-tagország, Törökország és Németország elvben kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. Utóbb az ukrán külügyi tárca számolt be róla, hogy Olaszország is elvi hozzájárulását adta a kezességvállaláshoz. Ezzel szemben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sem mondta ki még a végső szót, bár jelezték, hogy vizsgálják a lehetőséget.
Pénteken a tárgyalások online folytatódtak, az egyeztetésekbe a korábban létrehozott munkacsoportok is bekapcsolódtak. Arahamija, akit az Interfax–Ukrajina hírügynökség idézett, utóbb elmondta, hogy az orosz fél a Krím félszigetet érintő kérdéseket leszámítva – legalábbis szóban – elfogadta az ukrán álláspontot.
„Jelenlegi feladatunk abban áll, hogy véglegesítsük a dokumentumokat, és rendezzük a még nyitott kérdéseket, lehetővé téve az államfők csúcstalálkozóját” – erősítette meg az ukrán honatya, aki szerint a két ország államfőjének találkozójára nagy valószínűséggel Törökországban, Isztambulban vagy Ankarában kerülhet sor.
Távol a megegyezés?
Az orosz tárgyalóküldöttség vezetője szerint ugyanakkor a két ország közötti békeszerződés még távolról sincs kész.
„Ami azt illeti, hogy kész-e a megállapodástervezet a csúcstalálkozóra, sajnos nem osztom Arahamija optimizmusát. Még nagy munka áll előttünk. És úgy látom, hogy Ukrajna diplomáciai és katonai szolgálatai – legalábbis nekem úgy tűnik – messze elmaradnak még a politikai szinten már elért megállapodások végrehajtásában is” – jelentette ki az Interfaxnak Vlagyimir Megyinszkij.
Szerinte a korábban egyeztetett feltételek változatlanok: semleges, blokkon kívüli, atomfegyvermentes státusz; lemondás a külföldi katonai bázisok, csapatok, támadófegyverek telepítéséről, tömegpusztító fegyverek fejlesztéséről és gyártásáról; hadgyakorlatok rendezése külföldi csapatok bevonásával – csak a kezes államok engedélyével; nemzetközi biztonsági garanciák rendszerének létrehozása.
Andrzej Duda lengyel elnök sajátos véleményt fogalmazott meg a béketárgyalások kapcsán.
„A bűnözőket bűnözőknek kell nevezni, vádat kell emelni ellenük és elítélni. A Bucsáról készült fotók cáfolják azt a meggyőződést, hogy mindenáron kompromisszumra kell törekedni. Valójában Ukrajna védőinek három dologra van leginkább szükségük: fegyverekre, fegyverekre és még egyszer fegyverekre” – írta Duda a Twitteren.
(hk/interfax.com.ua/korrespondent.net/MTI)
