Az EU és az USA is támogatásáról biztosította Ukrajnát

A háborúban álló Ukrajna támogatásán volt a hangsúly az elmúlt napokban a partnerországokkal folytatott tárgyalásokon.

Ahol Európa szíve dobog

Múlt szerdán Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke volt Kijev és az ukrán kormányzat vendége. Az európai tisztviselő úgy számolt be útjáról a Twitteren, hogy „a szabad és demokratikus Európa szívében” tett látogatást.

Az ET elnöke a háborús pusztítások megtekintése után Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozót követő sajtótájékoztatón Michel arról beszélt, hogy az EU folyamatosan vizsgálja, miként szigoríthatná az Oroszország ellen bevezetett szankciókat.

„Nem könnyű, nagyon nehéz, de a fő cél az, hogy a szankciók a Kremlnek, az ő rendszerüknek legyenek fájdalmasak, és ne nekünk. Ami az energiaszektort illeti, meg vagyok győződve róla – és erről beszéltem néhány hete az Európai Parlamentben –, hogy előbb-utóbb szankciókat fogunk kivetni az orosz olajra és gázra. Én személy szerint biztos vagyok ebben” – jelentette ki.

Újságírói kérdésre válaszolva Volodimir Zelenszkij úgy vélte, az eddig az energiahordozók embargóját nem támogató Németország is kész lemondani az orosz olajszállításokról.

„Az olajembargóval kapcsolatban úgy gondolom, hogy az Európai Unió országainak együttes nyomására, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság támogatásával Németország is megteszi ezt. […] De megértjük, hogy minden vezető először a saját társadalmát, a saját népét, a saját médiáját nézi. Nem az ukránoknak, az amerikaiaknak vagy a franciáknak, hanem az önök társadalmának kellene megvizsgálnia ezt a problémát” – jelentette ki az ukrán elnök a német média képviselőihez fordulva.

A Szabadság Rádió ukrán nyelvű weboldala emlékeztet, Kijev ragaszkodik az orosz kőolaj és földgáz embargójához, hiszen Moszkva abból a pénzből finanszírozza ukrajnai háborúját, amelyet az európai országok az energiahordozókért fizetnek.

Újabb amerikai segélycsomag

A szokásosnál is nagyobb titkolózás előzte meg Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter hétvégi kijevi útját. Volodimir Zelenszkij bejelentéséből ugyan tudni lehetett az érkezésükről, a vasárnapi látogatás tényét azonban csak utólag, hétfőn erősítették meg. Ez volt az első hivatalosnak tekinthető amerikai látogatás Kijevben azóta, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

„A magas rangú amerikai tisztviselőkből álló delegáció Kijevben tett látogatása ebben az ukrán állam számára felelősségteljes pillanatban nagyon értékes és fontos. Antony Blinken külügyminiszterrel és Lloyd Austin védelmi miniszterrel megvitattuk a védelmi segítségnyújtást, az Oroszország elleni szankciós politika megerősítését, Ukrajna pénzügyi támogatását és a biztonsági garanciákat” – írta az ukrán elnök Telegram-csatornáján.

Blinken hétfőn elmondta, a látogatás lehetőséget adott arra, hogy személyesen biztosítsák támogatásukról az ukrán kormányt és a népet.

A nyugati média rámutatott, hogy Kijevben Blinken és Aus­tin új, 713 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna és 15 szövetséges európai ország számára. Ebből mintegy 322 millió dollárt biztosítanak Kijevnek az ország számára fontos beszerzésekre.

Amerikai részről közölték azt is, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége fokozatosan visszatér Ukrajnába, illetve Kijevbe.

Az Ukrajinszka Pravda kiemeli, hogy a találkozón szóba került a békefolyamat is. Ezzel kapcsolatban Zelenszkij hangsúlyozta, hogy „Ukrajna az Egyesült Államokat tekinti az államunk biztonságát a jövőben garantáló országok vezetőjének”.

Az elmaradt tűzszünet

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár még az elmúlt hét elején javasolta, hirdessenek Ukrajnában humanitárius tűzszünetet nagycsütörtöktől húsvét vasárnapig, lehetőséget biztosítva a civil lakosság evakuálására a harcok sújtotta térségekből és a humanitárius segélyek célba juttatására.

Ukrajna Külügyminisztériuma és az Európai Unió is támogatta az elképzelést, ám ez mit sem ért Oroszország hozzájárulása nélkül.

„Sajnos Oroszország visszautasította a húsvéti tűzszünet megkötésére irányuló javaslatot. Ez jól mutatja, hogyan viszonyulnak ennek az államnak a vezetői a keresztény hithez, az egyik legörömtelibb és legfontosabb ünnephez” – állapította meg Volodimir Zelenszkij elnök múlt csütörtöki videoüzenetében.

Az „eltűnt” béketerv

Ugyancsak az elmúlt hét történései közé tartozik, hogy moszkvai közlés szerint Oroszország átadott Ukrajnának egy, az ukrán tárgyalódelegáció részéről a március 29-i isztambuli találkozón megfogalmazott javaslatokat figyelembe vevő megállapodástervezetet.

„Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij cáfolta, hogy bármilyen dokumentumtervezetet kaptak volna Oroszországtól a háború lezárásáról folytatott tárgyalások keretében.

„Elvileg jól futballoztam. Van néhány szabály: két csapat kell és egy labda. Itt nekem úgy tűnik, hogy Peszkov önmagával futballozik. Amint megkapjuk a labdát, biztosan megmutatjuk, hogyan lövünk kapura” – kommentálta az ukrán elnök az orosz szóvivő bejelentését.

Mint ismeretes, Kijevben a két állam vezetőjének személyes találkozójától remélnek előrelépést a béketeremtésben. A Kreml korábban egy egyeztetett megállapodástervezethez kötötte Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját. Ez a dokumentum azonban sehogyan sem akar elkészülni. Néhány napja a bucsai háborús bűncselekmények napvilágra kerülése hátráltatta a tárgyalásokat, legutóbb pedig az Ukrajinszka Pravda meg nem nevezett forrására hivatkozva közölte, az ukrán fél bejelentette az orosz tárgyalóknak, hogy szó sem lehet a megbeszélések folytatásáról, amennyiben Oroszország úgynevezett „referendumot” tart Herszon és Mikolajiv megyék megszállt területeinek hovatartozásáról.

„Minden nappal, minden Bucsával, minden Mariupollal, minden ilyen Volnovahával elvész a vágy és a hit, hogy tárgyalásainknak meglesz az eredménye” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BFM TV-nek adott interjújában.

A tárgyalások azért nem szakadtak meg teljesen, szakértői szinten folytatódtak. Április 22-én Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője jelezte, hogy „néhányszor hosszan beszélt” az ukrán delegációvezetővel, David Arahamija parlamenti képviselővel. Hogy mire jutottak, arról hallgatnak a beszámolók.

(ntk/radiosvoboda.org/eurointegration.com.ua/MTI)