Ukrajnai háború: A hangsúly most nem a békefolyamaton van

2022. május 25., 08:59 , 1109. szám

Ukrajnában manapság nem tarják időszerűnek fegyvernyugvásról, a harcok beszüntetéséről beszélni, hiszen számos frontszakaszon sikerült megállítani az orosz csapatokat, a két hete indult ellentámadás eredményeként pedig újabb területeket és településeket szabadítottak fel az ukrán katonák az ország keleti részén. Természetesen mindenki tudatában van annak, hogy a háborút csak tárgyalások útján lehet majd lezárni, ha eljön az ideje.

Mindenáron győznünk kell

A harctéri helyzet táplálta optimizmust egyértelműen tükrözik a kijevi vezetők nyilatkozatai is, amelyekben egyre többször esik szó a végső győzelemről.

„Mindenáron győznünk kell, mert ha veszítünk, Ukrajna eltűnik, és Európa teljesen más lesz – jelentette ki például Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a holland NRC-nek adott interjújában, amelyet az UNIAN hírügynökség szemléz. – A »győzelem« ebben a háborúban több dolgot is jelenthet. A megszállt területek felszabadítása, beleértve a Krímet és a Donbászt. Jóvátétel Oroszországtól. Az orosz háborús és emberiesség elleni bűncselekmények bírósági tárgyalása. Ukrajna európai integrációs irányvonalának megszilárdítása. Ez az a négy elem, amelyet győzelemnek tekintek” – mondta.

A tárcavezető egyben jelezte, hogy a tárgyalásokra Oroszországgal mindenképpen sor kerül majd, hiszen minden háború „diplomáciával ér véget”, de a hangsúly jelenleg nem a békefolyamaton van.

Putyin bukása miatt aggódnak Európában?

A Politico amerikai hírportál európai kiadásának cikkét ismertetve az infostart.hu rámutat: az orosz csapatok egyes általuk korábban elfoglalt területekről történt kiszorításában elért kijevi sikerek elsősorban Franciaország, Németország és Olaszország vezetőit arra a következtetésre késztették, hogy Ukrajna korábban elképzelhetetlennek tűnő győzelme mostanra kézzelfogható lehetőséggé vált. „És noha az európai vezetők nyilvánosan rokonszenveznek Ukrajna küzdelmével, tartanak attól is, hogy – Emmanuel Macron francia elnök minapi szavaival élve – Oroszország »megalázása« számos új problémát okozhat. Az egyik legfőbb aggodalom az, hogy Ukrajna esetleges győzelme Oroszország destabilizálásához vezethet, ami az országot még kiszámíthatatlanabbá tenné, és az energiaellátás normalizálása még inkább elérhetetlenné válna” – írja a magyar portál.

A Politico által idézett nyugati diplomáciai források szerint ez az oka annak, hogy egyes nyugat-európai fővárosokban a konfliktus egyfajta „presztízs­mentő” megoldását részesítik előnyben még akkor is, ha ez Ukrajnának egyes területei elvesztésébe kerülne.

Noha mind Macron, mind Olaf Scholz német kancellár korábban többször is azt hangoztatta, hogy Ukrajna joga meghatározni a harci cselekmények beszüntetésének feltételeit, a közelmúltban már nem titkolták, hogy előnyben részesítik a tűzszünetet, mégpedig minél előbb. Mario Draghi olasz miniszterelnök nemrég Washingtonban a Joe Biden amerikai elnökkel tartott találkozója után ugyancsak azt hangoztatta: elérkezett az idő arra, hogy megkezdjék a gondolkodást a béke helyreállításáról.

„Folytatnunk kell Ukrajna támogatását, és nyomást kell gyakorolnunk Moszkvára, de mindkét félnek fel kell tennünk a kérdést, miként állítható helyre a béke” – fogalmazott az olasz kormányfő. Draghi szerint gondolkodni kell a tűzszünet lehetőségéről, és arról, hogy ismét hitelt érdemlő tárgyalások kezdődjenek a felek között.

A Politico utalt arra, hogy az Európai Unió három legnagyobb országának vezetői szinte azonos álláspontra helyezkedtek a tűzszünet megteremtése, illetve a béketárgyalások megkezdése kapcsán, mégpedig akkor, amikor a jelek szerint Ukrajna kerekedett felül a háborúban. Ilyen körülmények között a trió most mindenekelőtt az ukrajnai vezetőkre igyekezhet nyomást gyakorolni a tárgyalások érdekében.

Amerika másként gondolja

Jól látszik, hogy az európai vezetők álláspontja nincs összhangban az amerikaival. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a közelmúltban Kijevben tett látogatása során meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna „képes megnyerni a háborút”. Egymást érik az Ukrajnába tartó amerikai fegyverszállítmányok. Az Egyesült Államok Szenátusa minap nagy többséggel jóváhagyta az Ukrajnának szánt 40 milliárd dolláros rendkívüli katonai, gazdasági és humanitárius segélycsomagot.

Miközben Donald Trump republikánus exelnök és hívei folyamatosan ostorozzák Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök adminisztrációját, Ukrajna kérdésében még mindig egyetértés mutatkozik a Kongresszusban.

„Az Egyesült Államok támogatni fog minden demokráciát, ha létezik egy autokrácia, amely megpróbálja elfoglalni azt – jelentette ki Jim Risch republikánus szenátor a 40 milliárdos segélycsomag elfogadása után. – Ronald Reagan (elnök – a szerk.) nyolc évet töltött a Szovjetunió lerombolásával és az ottani országok felszabadításával. Nem szándékozunk megtagadni az erőfeszítéseit. Mindannyian benne vagyunk.”

Új szelek fújnak

Elemzők szerint ugyanakkor nem tudható, mikor apad el az amerikai bőségszaru. A segélycsomagot a Szenátusban 86:11, a Képviselőházban 368:57 arányban szavazták meg a képviselők és szenátorok. Nemmel a Kongresszus mindkét házában olyan republikánus honatyák szavaztak, akik aggodalmuknak adtak hangot, amiért a segélycsomag növeli az államháztartási hiányt. Csak idő kérdése, mondják, hogy a vágtató infláció és emelkedő üzemanyagárak miatt máris elégedetlen választók szavát meghallják a törvényhozásban. Ha előbb nem is, novembertől mindenképpen, hiszen az előrejelzések szerint az időközi választásokon előreláthatóan a Kongresszus mindkét házában többségbe kerülnek a republikánusok, akik igyekeznek majd megnyirbálni Joe Biden elnök szárnyait.

Emellett váratlanul óvatos hangvételű cikket eresztett meg a napokban a demokrata beállítottságúnak tartott The New York Times (NYT). Az Ukrajinszka Pravda által ismertetett írás szerint Ukrajna döntő katonai győzelme Oroszország felett, melynek eredményeként visszaszerzi az oroszok által 2014-ben megszállt területeket, nem reális cél. Oroszország, melynek háborúja „meglepően gondatlan” volt, változatlanul túl erős, Vlagyimir Putyin elnök pedig „túl sok személyes presztízst fektetett be” ahhoz, hogy visszakozzon.

Az amerikai lap rámutat, hogy Oroszország, „bármilyen szedett-vedett és inkompetens legyen is”, még mindig képes mérhetetlen pusztítást okozni Ukrajnában, és továbbra is „nukleáris szuperhatalom egy sértett, ingatag despotával (Vlagyimir Putyin elnökkel – a szerk.), aki nem mutat különösebb hajlandóságot a tárgyalásos rendezésre”.

A NYT szerint az irreális elvárások csak még inkább bevonhatják az Egyesült Államokat és a NATO-t egy költséges és elhúzódó háborúba. Ezért Joe Biden amerikai elnöknek világossá kell tennie Volodimir Zelenszkij elnök számára, hogy van határa annak, mekkora erővel száll szembe az USA és a NATO Oroszországgal, és hogy hol a határ, ami az általuk biztosított fegyvereket, pénzt és politikai támogatást illeti. A kiadvány megjegyzi: fontos, hogy az ukrán kormány döntései eszközeinek és annak reális felmérésén alapuljanak, hogy mekkora pusztítást szenvedhet el még Ukrajna.

Kijevben nem kérnek az európai tűzszünetből

Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója minap határozottan elutasította azokat az új keletű felvetéseket, amelyek szerint Ukrajnának ideje volna tűzszünetet kötnie Oroszországgal.

„Ne ajánljanak nekünk tűzszünetet, ez lehetetlen az orosz csapatok teljes kivonása nélkül. Az ukrán társadalmat nem érdekli egy újabb „Minszk” és a háború visszatérése néhány éven belül. Amíg Oroszország nem áll készen rá, hogy teljesen elhagyja földjeinket, a mi tárgyalási alapunk a fegyverek, a szankciók és a pénz” – fogalmazott múlt csütörtöki Twitter-bejegyzésében a tisztviselő.

Korábban a Radio NV-nek adott interjújában Podoljak azt mondta, hogy Oroszországot „a megérdemelt helyre kell tenni”, a tűzszünet pedig nem lehetséges az orosz csapatok kivonása nélkül, hiszen az „új vonalak”, amelyeken jelenleg állnak, elfogadhatatlanok Kijev számára.

Egyben furcsának nevezte néhány, „az európai politikai közösséghez tartozó ember” kijelentéseit, akik azt javasolják, hogy Ukrajna mondjon le területének egy részéről az Oroszországgal kötendő béke érdekében.

„Az Oroszországi Föderációnak, az orosz politikai elitnek tett bármilyen engedmény, hogy azok megóvhassák az arcukat, Minszk–3-at jelentene, vagyis egy, két, három évre elhalasztott háborút. Ezzel tisztában kell lennie Európa politikai elitjének, amikor ilyen kijelentéseket tesz. [...] Az Oroszországi Föderációnak tett bármilyen apró engedmény csak még nagyobb követelésekre ösztönzi őket” – mondta a tanácsadó.

(ntk/unian.ua/nv.ua/infostart.hu/pravda.com.ua)

Biztonsági garanciák: Oroszország nem lesz a kezesek között

Oroszország nem lesz az Ukrajna biztonságát garantáló államok egyike – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az ICTV-nek adott múlt szombati interjújában, amelyet a korrespondent.net ismertet.

„Jelenleg vizsgáljuk a kezesek körét azon partnerországok közül, amelyekben megbízunk. Velük dolgozunk ezen a projekten. Együtt dolgoztuk ki” – mondta el az államfő.

Az ukrán elnök kifejtette, hogy Oroszország miért nem lehet a kezesek egyike.

„Külön megállapodást szeretnénk. Mára minden odáig jutott, hogy ez a megállapodás a partnerállamok körét írja elő Ukrajna körül, Oroszország nélkül. A biztonság garantálóit Oroszország nélkül. Bucsa megváltoztatott bizonyos dolgokat” – utalt az államfő a Kijev környéki vérengzésekre.

Közölte azt is, hogy az Oroszországgal és az Oroszországi Föderáció elnökével folytatott kétoldalú tárgyalásokat a biztonsági garanciákról szóló egyezménytől függetlenül kell lefolytatni. A tárgyalások továbbra is lehetségesek, jelezte, hiszen a mariupoli védők életének megóvásával teljesült ennek feltétele.

„Ma láthatjuk, megadták a lehetőséget, megtalálták a módját, hogy életben maradjanak ezek az emberek, és kivitték őket. A továbbiakban csere lesz. Sok múlik ezen folyamatok eredményén is” – tette hozzá az elnök.

Zelenszkij szólt a Putyin elnökkel folytatandó tárgyalások céljáról is.

„Szerintem attól függ, hogy mikor találkozunk. Változik a cél… Ha ma találkoznánk, Mariupol ügye napirendre kerülne, ha két-három hónap múlva találkozunk, akkor ez a kérdés talán nem merül fel, vagy csak részben. A kezdetek kezdetén, ha találkoztunk volna, érthető, milyen helyzetben volt akkor Ukrajna... Ha ma találkozunk, tudjuk, hogy mi van elfoglalva, mi van felszabadítva... Ha két hónap múlva találkozunk, nem tudjuk, milyen állapotban lesz minden. Dönteni a (fogoly)cseréről, a deokupációról és a békéről, a háború megállításáról – ez az egész napirend” – mondta az államfő.

Az ukrán elnök biztosra veszi, hogy a tárgyalásokra sor kerül.

„Úgy gondolom, hogy biztosan lesz Ukrajna és Oroszország közötti megbeszélés. Nem tudjuk, hogy milyen formában – közvetítőkkel, közvetítők nélkül, elnöki szinten, négyszemközt vagy szélesebb körben” – jelezte Volodimir Zelenszkij.

Korábban arról szóltak a hírek, hogy Kijev az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Törökországgal, Lengyelországgal, Olaszországgal és más államokkal is tárgyal az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.

(hk/korrespondent.net)