NATO-csúcs: Oroszország a veszélyforrás

Az ukrajnai háború és a NATO megújítása volt a két fő téma az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének múlt heti madridi csúcstalálkozóján.

Fegyverek és garanciák kellenek

A csúcson videokapcsolás útján beszédet mondott Volodimir Zelenszkij. Az MTI szerint az ukrán elnök felszólította a szövetség tagállamait, hogy segítsenek megállítani Oroszország „terrorját a békés ukrán városok ellen”.

A Jevropejszka Pravda (JP) hírportál kiemeli, az államfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a már több mint négy hónapja tartó háborúnak nem szabad elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni. Szavai szerint Ukrajnának modern rakétákra és légvédelmi rendszerekre is szüksége van, hogy megvédje a civil lakosságot az orosz rakétatámadásoktól és bombázásoktól. „Ha önök ezeket a rendelkezésünkre bocsátják, azzal teljes egészében megtörhetik Oroszországnak az ukrán városok lerombolására és a civilek terrorizálására irányuló taktikáját” – fejtegette az elnök.

Zelenszkij sürgette, hogy Ukrajnát ne csak fegyverekkel, hanem pénzzel és szankciókkal is támogassa a Nyugat. Kiemelte: olyan szankciók kellenek, amelyek megakadályozzák Oroszországot az Ukrajna elleni háborúja finanszírozásában.

Azt is hangsúlyozta, hogy országának biztonsági garanciákra van szüksége. Leszögezte: a NATO-nak „helyet kell találnia Ukrajna számára a közös biztonsági térben, és segítenie kell Kijevet abban, hogy megnyerje a háborút, különben a szövetség pusztán késlelteti az újabb háborút Oroszországgal. Vagy gyors segítség Ukrajnának, amely elegendő a győzelemhez, vagy elhalasztott háború Oroszország és Önök között” – figyelmeztetett az államfő.

Zelenszkij egyben bírálta a NATO „nyitott ajtók” politikáját, hangsúlyozva, hogy meg kell szüntetni a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti „szürke zónát”.

Oroszország fenyegetést jelent

A szövetségesek a madridi csúcson elfogadták a NATO új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a döntést ismertető sajtótájékoztatóján elmondta: a dokumentumban Oroszországot „a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek” minősítették a szövetséges országok biztonsága, a béke és az euroatlanti térség stabilitása szempontjából.

Hangsúlyozta: az új stratégia „nagyon különbözik” a 2010 óta érvényben lévő, Lisszabonban elfogadott koncepciótól, amelyben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének nevezték. Emellett a korábbi dokumentumban nem szerepelt Kína, amelyet azonban most a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítettek.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-tagállamok vezetői alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben. E változtatások része egyebek mellett a keleti szárnyon az előretolt védelem megerősítése, valamint a készenléti erők létszámának növelése, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak.

Stoltenberg bejelentette: a NATO hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

A szövetségesek döntöttek továbbá Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának folytatásáról. „Ukrajna számíthat ránk, amennyi ideig csak szükséges” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

Mi a baj a „nyitott ajtók” politikával?

Az általános vélekedés szerint Oroszországgal kapcsolatban egyértelműen és kellő határozottsággal fogalmaz a NATO stratégiai koncepciója, ami azonban az Ukrajnára vonatkozó kitételeket illeti, nem voltak maradéktalanul elégedettek a kijevi elemzők. Többek szerint Ukrajnát még mindig nem kezelik valódi súlyának megfelelően, bár kezdenek ráébredni jelentőségére az európai kontinens számára. A stratégiai koncepció mintegy félszáz pontjából mindössze kettőben történik említés Ukrajnáról, és természetesen akadnak, akik szerint ez sincs rendjén.

A két pont egyikében szó esik a jelenlegi háborúról, mellyel kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy Ukrajnának győztesen kell kikerülnie belőle.

„Az erős, független Ukrajna létfontosságú az euroatlanti tér stabilitása szempontjából” – szögezi le a stratégiai koncepció.

Az igazi probléma a másik ponttal lehet, amely a NATO „nyitott ajtók” politikájával összefüggésben említi Ukrajnát. A szervezet megerősíti a 2008. évi csúcstalálkozó határozatát, amely rögzíti, hogy Ukrajna egy nap a NATO tagja lehet. „De az ukrán szakértői közösség és az ukrán hatóságok számos kérése, hogy nyissanak ablakot a gyorsabb belépéshez, például a MAP (tagsági akcióterv) megkerülésével, nem tükröződik a dokumentumban” – mutat rá a JP.

Ukrán kormányzati szinten ugyanakkor elégedettnek tűntek a stratégiai koncepcióval. Kijevben megállapították, hogy az ország változatlanul halad a NATO-integráció felé.

Az orosz saláta bukása

A madridi csúcstalálkozó hangulatáról és általában az európai közhangulatról sokat elárul az „orosz saláta” esete. Nem tudható, mivel érdemelte ki a nemzetközi sajtóközpont étkezdéjének étlapján szereplő étek az orosz jelzőt. Annyi bizonyos, hogy sokak szerint nem volt helyénvaló a „jelenléte”, miközben a NATO éppen első számú stratégiai veszélyforrásnak nyilvánította Oroszországot, amely ráadásul háborút folytat Ukrajnában.

Mindenesetre a számos felzúdulás, epés megjegyzés és élc hatására az étlapról eltűnt a 8 euróért megvásárolható fogás, pontosabban átkeresztelték „hagyományos” salátává. Az esetről beszámoló JP írásából kitűnik, az újságírók a saláta árával sem voltak megelégedve.

(ntk/eurointegration.com/MTI)