Parlament: Megjelent az uniós zászló az ülésteremben
Az európai uniós integráció jegyében zajlott a Legfelső Tanács július 1-jei ülése.
A parlament üléstermében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke ellátta kézjegyével azt a közös nyilatkozatot, amely megerősíteni hivatott Ukrajna eltökéltségét, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. A Rada honlapjának tudósítása szerint a nyilatkozat kifejezi többek között az országnak az EU azon értékei iránti elkötelezettségét, amelyek az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok, többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásán alapulnak.
„Ma közös nyilatkozatot írunk alá, amely jelzi valamennyi hatalmi ág egységét és tanúsítja elkötelezettségünket Ukrajna stratégiai célja, a teljes jogú uniós tagság elérése mellett” – jelentette ki Zelenszkij elnök.
Szerinte „e nyilatkozat aláírása ugyanazt jelenti, mint a belépési kérelem aláírása a háború ötödik napján”.
Az államfő jelezte: „115 napig haladtunk a jelöltség felé, a tagságig vezető utunk nem tarthat évtizedekig, évekig. Ezt az utat gyorsan kell végigjárnunk. Hogy ez mennyire lehetséges, önökön múlik. A munka ránk eső részét tökéletesen kell elvégeznünk. Lehetőséget adva ezzel barátainknak az EU-ban, hogy ugyanolyan gyorsan és konszolidáltan hozzanak meg egy újabb történelmi döntést a számunkra” – mondta Zelenszkij.
Beszédet intézett az ukrán parlamenthez videohíváson keresztül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta: Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országává vált, ami „alig öt hónappal ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tűnt”.
„Hosszú út áll előttünk, de Európa az önök oldalán lesz minden lépésnél, ameddig csak kell, a háború e sötét napjaitól egészen addig a pillanatig, amikor az ország átlép az Európai Unióba vezető kapun” – fogalmazott von der Leyen az MTI szerint.
Kiemelte ugyanakkor: az előrehaladás „kemény munkát igényel”, a lehető leghamarabb számos döntő reformra van szükség. Von der Leyen a legsürgetőbb intézkedések közül elsőként a korrupció elleni fellépést említette, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta: a lehető leghamarabb ki kell nevezni a korrupcióellenes ügyészség új vezetőjét és az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal új igazgatóját. Meg kell fontolni az Alkotmánybíróság reformjára vonatkozó terveket, és új szabályokra van szükség a bírák kiválasztási eljárásaihoz, a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban. Fontosnak nevezte továbbá a médiatörvény elfogadását, amely – mint mondta – összehangolja Ukrajna jogszabályait a jelenlegi uniós normákkal. Valamint olyan új szabályok bevezetését sürgette, amelyek csökkentik az oligarchák gazdaságra gyakorolt túlzott mértékű befolyását.
Az európai intézmények éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy támogassák Ukrajnát. Azonban az ország elszántságára és erőfeszítésére is szükség van a munka elvégzéséhez – tette hozzá a brüsszeli testület elnöke.
A beszédeket követően ünnepélyesen elhelyezték az ülésteremben az Európai Unió zászlaját. A csillagos lobogó az elnöki emelvény jobb oldalán kapott helyet, az emelvény bal oldalán álló ukrán nemzeti zászlóval párhuzamosan.
„Ma reggelig két álmom volt. Az első: hogy az Európai Unió zászlaja ott lobog a Legfelső Tanács termében, Ukrajna sárga-kék lobogója mellett! A második, hogy végre leveszem a katonai egyenruhát, és fehér inget veszek fel öltönnyel, hogy a békés parlamentben plenáris üléseket vezessek. Az első álom már valóra vált. Tehát a második is valóra válik. Mindenképpen!” – írta utóbb Ruszlan Sztefancsuk házelnök a Facebookon.
A továbbiakban a Rada 277 szavazattal megalakította „az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójának körülményei között a nemzetközi humanitárius és büntetőjog kérdéseivel foglalkozó ideiglenes különbizottságot” – írja a korrespondent.net.
„Fontos döntés, mivel a Bizottságot felruházták a Legfelső Tanácsnak ezekben a kérdésekben illetékes fő bizottságának jogaival” – mutatott rá Jaroszlav Zseleznyak képviselő.
A testületet Olekszandr Bakumov vezeti, abba valamennyi frakció és csoport delegált képviselőt. A bizottság első jelentése fél év múlva várható.
Az ülésen a Legfelső Tanács új emberi jogi biztosának megválasztása is napirendre került. Mint ismeretes, az előző ombudsmant, Ljudmila Deniszovát a Rada május 31-én menesztette.
A korrespondent.net idézi Pavlo Frolovot, a Nép Szolgája párt képviselőjét, a Legfelső Tanács Ügyrendi Bizottságának alelnökét, aki szerint Deniszova szinte egyáltalán nem gyakorolta hatáskörét, ami a humanitárius folyosók szervezését, a foglyok védelmét és cseréjét, a lakosságnak a megszállt területekről való deportálásának megakadályozását és az egyéb jogvédő tevékenységet illeti. Ezeket a kérdéseket valójában Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter volt kénytelen megoldani, mutatott rá.
Ezenkívül Frolov megjegyezte, hogy Deniszova túlzottan a „természetellenes módon elkövetett szexuális bűncselekmények” és a megszállt területeken gyermekek ellen elkövetett erőszak számos, bizonyítékokkal alá nem támasztott részletére összpontosította a médiamunkát, ami csak ártott Ukrajnának, és elterelte a nemzetközi média figyelmét a valós szükségletektől.
Deniszova 2018. március 15. óta töltötte be az emberi jogi biztosi posztot. Menesztését azzal magyarázta, hogy az Elnöki Hivatalnak nem felel meg „aktív tevékenysége az emberi jogoknak a megszállt területeken való sérülésével kapcsolatos információk gyűjtése terén”. Azt állítja, hogy nem meneszthetik a hadiállapot idején, és a bíróságon kívánja megtámadni a Rada eljárását.
A parlament határozata értelmében az új ombudsman Dmitro Lubinec képviselő lett. Lubinecet először 2014-ben választották parlamenti képviselővé Petro Porosenko Blokkjának színeiben. 2019 júniusában kilépett a BPP frakciójából, és az előrehozott parlamenti választásokon Ukrajna IX. Összehívású Legfelső Tanácsának független képviselőjévé választották a Donyeck megyei 60. számú egyéni választókerületben. Az új Radában Lubinec A Jövőért képviselőcsoport tagja lett. Az emberi jogi, az ideiglenesen megszállt területek felszabadításával és reintegrációjával, a nemzeti kisebbségekkel és etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságnak volt az elnöke. Az ukrán delegáció tagjaként részt vett az Oroszországgal az Ukrajna biztonsági garanciáit rögzítő megállapodás tervezetének előkészítéséről folytatott tárgyalásokon.
(ntk/rada.gov.ua/eurointegration.com.ua/MTI/korrespondent.net)
Sajtó: Személycserék várhatók a kormányban
Az Elnöki Hivatalban (EH) elégedetlenek azzal, hogy a kormányból a háború közepette hiányzik a kezdeményezőkészség, ezért nem zárhatók ki a személycserék – derül ki az Ukrajinszka Pravda (UP) összeállításából. A portál szerint ősszel akár az egész kormányt meneszthetik.
Volodimir Zelenszkij elnök a Bankován töltött három éve alatt két kormányátalakítással a miniszteri kabinetet az Elnöki Hivatal végrehajtó szervévé alakította – állapítja meg a Roman Kravec, Roman Romanyuk szerzőpáros.
„E tézis illusztrálására felhozhatjuk akár azt a tényt is, hogy Denisz Smihal hivatalban lévő miniszteri kabinetjének még saját cselekvési programja sincs, Zelenszkij elnök választási programjának végrehajtására hozták létre. Se többre, se kevesebbre” – állítják.
„Ez a kabinet közvetlenül a járvány kezdete előtt alakult. Amikor beütött a koronavírus, az EH kézi vezérléssel utasította az új minisztereket, hogy mit tegyenek. Ez pedig súlyosan rányomta a bélyegét Smihal kormányának munkastílusára. Általánosságban elmondható, hogy a miniszteri kabinet az Elnöki Hivatal egyik fiókja volt, ahol semmi sem történt a Bankova jóváhagyása nélkül” – idézi a cikk Zelenszkij csapatának egy magát megnevezni nem kívánó tagját.
A Smihal-kormány a háború előtt megfelelt Zelenszkijnek mint jó végrehajtó, amely összehangolja tevékenységét az Elnöki Hivatallal. Február 24., a háború kitörése óta azonban nagyobb kezdeményezőkészségre és kreativitásra lenne szükség a kabinet tagjainak részéről.
„Az orosz offenzíva kezdetével nagyon gyorsan megváltozott a helyzet az országban, és minden szinten szükségessé tette a tisztviselők kezdeményezését, a határozatok azonnali meghozatalát és ugyanilyen gyors végrehajtását. De a rendszer, amely megszokta, hogy minden körülmények között a hivatalt lesse, még ilyen kritikus pillanatban is várta az utasításokat és az eligazítást.
Békeidőben az elnöknek elég ideje és inspirációja volt szó szerint mindennel foglalkozni. Amikor azonban a munkanapját kitöltötték a frontról érkező vég nélküli jelentések, a partnerek hívása, a fegyverkeresés és a nemzetközi koalíció összetartása, nem maradt se energiája, se ideje hogy még a régiókkal, üzemanyaggal, építkezéssel vagy más akut belső történetekkel is foglalkozzon” – festi le a helyzetet az UP.
Zelenszkij logikusan követelni kezdte minisztereitől, hogy végezzék el a saját munkájukat. Kiderült, hogy sokan azok közül, akik tegnap boldogan reagáltak a vezető minden ötletére, nem tudnak kipréselni magukból saját elképzeléseket, s még kevésbé vezetői erényeket – mutat rá a portál.
„Fokozódó ingerültség érzékelhető nálunk, ami előbb-utóbb oda vezet, hogy szétkergetik ezt a kormányt” – mondja az UP egyik forrása.
Az őszi kormányváltást egy másik megfontolás is indokolttá teheti.
„A hatalom tisztában van vele, hogy a háborús kimerültség és a gazdasági helyzet miatt ősszel a társadalomban a negatív érzelmek kerekednek majd felül. Annak érdekében, hogy politikai szempontból valahogy egyensúlyba kerüljön a helyzet, és eltereljék az elégedetlenséget az elnökről, megpróbálhatják átirányítani a negatívumokat a végrehajtó hatalomra” – mutat rá az UP.
„Fennáll annak a lehetősége, hogy ősszel vagy az egész kabinet, élén a miniszterelnökkel, vagy a legeredménytelenebb miniszterek közül több is távozik. Az UP szerint a hatalom jelenleg öt lehetőséget vizsgál Smihal pótlására” – írja az portál.
A miniszterelnöki poszt esetleges várományosaként említi a cikk Rosztiszlav Surmát, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettesét, Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettest, gazdasági minisztert, Olekszandr Kubrakov infrastrukturális minisztert, Olekszij Csernisov közösség- és területfejlesztési minisztert, valamint Olekszij Reznyikov védelmi minisztert.
Az Elnöki Hivatalban többek között Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter, Marina Lazebna szociálpolitikai miniszter és Dmitro Kuleba külügyminiszter tevékenységével
kapcsolatban „merülnek fel kérdések”.
(zzz/pravda.com.ua)
