A „legnehezebb tél” árnyékában

Bármit tervezzenek is az orosz megszállók, készülnünk kell a következő télre – jelentette ki nemrég Volodimir Zelenszkij elnök, aki szerint ez lehet az ukrán függetlenség korszakának legnehezebb tele. A leküzdendő problémákról a BBC ukrán nyelvű hírportálja készített összeállítást.

Ukrajna elnöke célul tűzte ki a kormány számára, hogy az emberek télen „érezzék az állam normális működését”. Ehhez szerinte a tarifáknak változatlanoknak kell maradniuk. Ha ez nem lenne önmagában is elég nagy kihívás, a télre való felkészülést tovább nehezíti, hogy az energetikai és közüzemi cégeknek helyre kell állítaniuk az orosz támadások következtében tönkrement infrastruktúrát.

Az energiaszektor mint célpont

Az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadások a háború okozta legsúlyosabb veszteségek közé tartoznak. Támadás érte többek között azokat a vállalatokat, amelyek gázt és szenet termelnek ki, az atom- és a hőerőműveket, a vezetékeket, amelyek elektromos áramot, gázt és hőt szállítanak az ukránok otthonaiba, kár keletkezett a gázelosztó hálózatokban és a kommunális infrastruktúra létesítményeiben.

Március 4. óta az oroszok megszállva tartják Európa legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb atomerőművét, a Zaporizzsjai Atomerőművet. És bár a reaktorok jelenleg Ukrajna energiarendszerében termelnek, az oroszok rendszeresen azzal fenyegetőznek, hogy teljesen átveszik az irányítását. Ezenkívül Denisz Smihal miniszterelnök tájékoztatása szerint oda a kahovkai vízerőmű, három hőerőmű és az összes megújuló energiaforrás mintegy 40%-a is.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint június végén Ukrajna mintegy 770 településén több mint 600 ezer fogyasztó volt áram nélkül a harcok miatt, többségük Donyeck, Luhanszk és Harkiv megyékben. Több mint 180 000 előfizető maradt gáz nélkül.

Mi lesz a gázzal?

Tavaly Ukrajna 26,8 milliárd köbméter gázt fogyasztott. A kormány előrejelzése szerint az idei fogyasztás 21–24 milliárd köbmétert tehet ki.

A Naftohaz ezúttal legalább 19 milliárd köbméter gázt tervez a tárolókba szivattyúzni – lényegében ugyanannyit, mint a háború előtt. A parlamentben és szakértői körökben túlzásnak tartják ekkora készleteket felhalmozni, tekintettel arra, hogy számos vállalkozás megsemmisült vagy áll, sok ember pedig elhagyta az otthonát. A társaság vezetője, Jurij Vitrenko azonban úgy érvel, hogy a kormány azért akar ekkora gáztartalékot képezni, hogy télen biztosítva legyen a „különféle lehetőségek” esetére.

Jelenleg több mint 10 milliárd köbméter gáz van a tárolókban. Amint Denisz Smihal miniszterelnök rámutatott, ez több, mint amennyivel Ukrajna átlagosan rendelkezni szokott ilyentájt a 2016–2018-as időszakban, amikor az ország normál körülmények között készült a fűtési szezonra.

Ukrajna a kormány becslései szerint körülbelül 16–19 milliárd köbméter gázt tud kitermelni. A többit – legalább mintegy 6 milliárd köbmétert – importálni kell. Összehasonlításképpen: békeidőben Ukrajna általában 8-10 milliárd köbméter gázt importált.

Mint ismert, Ukrajna 2015 áprilisától nem vesz gázt Oroszországtól, bár a kiváltására vásárolt „európai” gázban is igen jelentős volt az orosz hányad. Most, hogy Oroszország mind Ukrajnán, mind az Északi Áramlat első vezetékén keresztül csökkentette a szállítást, és az európai csomópontok gázárai megugrottak, még nehezebb lesz a gáz importja.

A Naftohaz vezetőjének becslése szerint körülbelül 8 milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy beszivattyúzhassák a föld alatti tárolókba a kormány által előírt mennyiségű gázt. Honnan lehet előteremteni ennyi pénzt? Vitrenko szerint felajánlották az Egyesült Államoknak, hogy a lend-lease törvény keretében szállítsanak földgázt Ukrajnának.

Ukrajna a vezetékes gázszállítás mellett azon is dolgozik, hogy már a negyedik negyedévtől cseppfolyós gázt vásárolhasson európai kikötőkön keresztül, ahonnan az a vezetékeken át jutna el Ukrajnába.

A szénnel is gond van

Hogy az oroszországi szállítások csökkenése miatt mennyire problémás manapság gázhoz jutni, azt jól mutatja a nyugat-európai országok, elsősorban a leginkább gázfüggő Németország esete, ahol máris rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerültek. Ebben a helyzetben a „zöld” Európában sokan ismét rákényszerülnek a környezetszennyező, ezért korábban elutasított szén használatára.

Ukrajnában az állami szénbányákban körülbelül egyharmadával esett vissza a termelés az orosz megszállás miatt – közölte Denisz Smihal. A kivitelt megtiltották, így arra számítanak, hogy a fűtési idény kezdetére mintegy 2-3 millió tonna szén lesz a raktárakban. Ezt a készletszintet azonban még a háború előtti utolsó békeévben is csak importból sikerült biztosítania a hőerőműveknek – emlékeztet a BBC. Az importot viszont megnehezítheti, hogy a gázszállítási problémák miatt számos európai országban visszatértek a szén felhasználásához.

Hát az áram?

A kormány adatai szerint az orosz támadás megindulása óta Ukrajnában a villamos energia felhasználása a harmadával esett vissza. Ugyanakkor, mint említettük, a Zaporizzsjai Atomerőmű az oroszok kezére került. Az ukrán atomerőművek 13 nagy, egyenként 1000 megawattos reaktorának a fele már az amerikai Westinghouse által előállított nukleáris fűtőanyagon működik, a többi még orosz eredetűn. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy kész biztosítani a többi erőműblokk átállását az amerikai fűtőanyagra, megszüntetve ezzel az Oroszországtól való függőséget, ám ez jelentős műszaki átalakítást igényel.

Ezzel együtt úgy tűnik, jelenleg a villamos energia Ukrajna energiarendszerének legerősebb „láncszeme”. A háború első heteiben Ukrajna csatlakozott az európai energiarendszerhez, ami lehetővé tette a villamos energia exportját az európai országokba. Ukrajna számára ez pótlólagos bevételeket jelent, Európában pedig hozzájárulhat az orosz energiahordozókról való lemondás okozta energiaválság leküzdéséhez.

Mi lesz a lakossági tarifákkal?

Számos ukrán család számára békeidőben is gondot okozott fizetni a közüzemi szolgáltatások díjait. Így természetes a kormány döntése, hogy a háború közepette nem emeli a tarifákat. Ám ennek ára van. Amikor ugyanis a lakossági fogyasztók számára a gáz ára köbméterenként 7,99 hrivnya, piaci ára viszont közel 30 hrivnya, a különbözet milliárdokra rúg. A kormány ezt a különbözetet elsősorban a Naftohaz bevételeiből és a külföldi partnerek pénzügyi hozzájárulásaiból tervezi finanszírozni.

A parlament energiaügyi bizottsága már jóváhagyta a kormány által benyújtott törvénytervezetet, amely javasolja a földgáz lakossági árának, a gázszállítás díjának, valamint a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás díjának befagyasztását a háború előtti szinten. Az intézkedés 264 milliárd hrivnyájába kerül a költségvetésnek. Ebből 150 milliárd jutna a Naftohaznak, 76 milliárd a kereskedelmi áramszolgáltatóknak és a megyei gázszolgáltatóknak, valamint 38,2 milliárd a helyi költségvetéseknek. Ehhez a kormány számításai szerint 188 milliárd hrivnyának a nemzetközi segélyekből és adományokból kellene befolynia, a többinek pedig a Naftohaz osztalékából és nyereségadójából.

Az összképhez hozzátartozik, hogy 2022. május 1-jétől csaknem 9 millió ukrán háztartás került át a Naftohaz által kiszolgált fogyasztók közé, amelyek korábban 26 olyan megyei társaságtól vásárolták a gázt, melyek a gázpiac oroszlánrészét ellenőrizték. A megfigyelők máris figyelmeztetnek, hogy ez megerősíti a Naftohaz monopolhelyzetét a piacon, és később kérdéseket vethet fel az európai energiaközösség részéről. Ám erre nyilván csak a tél után kerül sor, amelyet Ukrajnának és Európának is túl kell élnie. 

(hk/bbc.com)