A háború legújabb céljai

Megváltoztak az ukrajnai orosz invázió „földrajzi” céljai, ezek immár nemcsak az önmagukat kikiáltó, de nemzetközileg el nem ismert „DNR” és „LNR” képződmények Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek határai között, hanem „számos más terület” is – adta a világ tudtára minap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter orosz lapoknak nyilatkozva. Az invázió február 24-i kezdete óta nem ez az első alkalom, hogy az orosz vezetők megváltoztatták az Ukrajna elleni háború célját. Az új cél most Ukrajna déli része – írja összeállításában a BBC News Ukrajina.

Újabb orosz fenyegetőzés

Lavrov idézett interjújában azzal fenyegetőzött, hogy ha a nyugati országok továbbra is nagy hatótávolságú fegyverekkel látják el Ukrajnát, az orosz hadsereg földrajzi feladatai bővülni fognak. Szerinte Oroszország nem engedheti meg, hogy „Ukrajnának azon a részén, amelyet Zelenszkij fog ellenőrizni”, olyan fegyvereket tartsanak, amelyek veszélyt jelentenek „területünkre és a függetlenségüket kikiáltó köztársaságok területére, azokéra, amelyek önállóan akarják meghatározni jövőjüket”.

„Ami a különleges katonai műveletet és a földrajzi koordinátákat illeti, az elnök (Vla­gyimir Putyin – a szerk.) nagyon világosan fogalmazott, ahogyan önök idézték is: denacifikálás, demilitarizálás. Abban az értelemben, hogy semmi ne fenyegesse biztonságunkat Ukrajna területéről, ez a feladat továbbra is fennáll” – mondta az orosz külügyminiszter.

„Amikor Isztambulban találkoztak a tárgyalófelek, ott egyfajta földrajz volt, és a mi készségünk az ukrán javaslat elfogadására azon a földrajzon, a 2022. március végi földrajzon alapult – folytatta Lavrov. – Most más a földrajz. Ez távolról sem csak a »DNR« és az »LNR«, hanem még Herszon megye, Zaporizzsja megye és egy sor más terület is, és ez a folyamat folytatódik, méghozzá következetesen és kitartóan folytatódik.” (Idézet a Kommerszant nyomán).

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Lavrov kijelentésére reagálva újabb erőfeszítésekre ösztönözte Ukrajna partnereit.

„Azzal, hogy bevallja a még több ukrán föld megszerzésének álmát, az orosz külügyminiszter bizonyítja, hogy Oroszország felhagy a diplomáciával, s a háborúra és a terrorra összpontosít. Az oroszok vért akarnak, nem beszédet. Felszólítom minden partnerünket, hogy fokozzák a szankciós nyomást Oroszországra és gyorsítsák fel a fegyverszállítást Ukrajnába” – írta a Twitteren az ukrán diplomácia vezetője.

Az invázió „földrajza”

Az orosz invázió február 24-én többek között a Kijev elleni támadási kísérletekkel vette kezdetét. Március végén, az orosz és az ukrán delegáció isztambuli találkozója után az orosz hadsereg visszavonult, és bejelentette, hogy a Donbászra összpontosítja erőfeszítéseit. Ott folytatódik az orosz csapatok lassú előrenyomulása az utóbbi hónapokban. Az ukrán hadsereg visszavonult Szeverodonyeckből és Liszicsanszkból, de – lapzártánkkor – visszaveri a Sziverszk, Bahmut és Szlovjanszk elleni támadásokat.

Az orosz erőknek még az invázió első napjaiban sikerült részben elfoglalniuk Herszon és Zaporizzsja megyéket, és kinevezni ott a saját adminisztrációjukat. A megszálló hatóságok bejelentették, hogy szándékukban áll népszavazásokat tartani az Oroszországhoz való csatlakozásról. A referendumok valószínűsíthető időpontja szeptember 11. – írták az amerikai Háborúkutatási Intézet (ISW) szakértői.

Az ellentámadás

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is kijelentette, hogy Ukrajna visszaveszi a február 24. után elfoglalt területeit. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a BBC-nek adott minapi interjújában kijelentette: Zelenszkij „konkrét parancsot” adott a vezérkarnak, hogy készítsen terveket egész Ukrajna felszabadítására, beleértve a 2014 óta megszállt területeket is.

A Reuters szerint hétfőn Reznyikov bejelentette, hogy már 50 orosz lőszerraktárt semmisítettek meg az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerek segítségével. Ugyancsak az ukrán védelmi miniszter közölte, hogy megkapták az első három darabot a Németország által megígért Gepard önjáró légvédelmi rendszerekből. Reznyikov szerint a védelmi minisztérium most Leopard- és Abrams-harckocsik szállításáról tárgyal a nyugati partnerekkel. Mindez jelentősen megváltoztathatja a háború menetét.

Miután egyre több nyugati fegyver érkezik Ukrajnába, az orosz hadsereg kénytelen felkészülni az ukrán ellentámadásra. A nyugati szakértők látják az előkészületek jeleit a műholdfelvételeken.

Lapzártánkkor úgy tudni, az ukrán ellentámadás megindult.

„Valójában azt mondhatjuk, hogy bekövetkezett a fordulat a hadműveletekben. Azt látjuk, hogy Herszon megyében az Ukrán Fegyveres Erők ellentámadásba kezdtek. Kijelenthetjük, hogy szeptemberre Herszon megye biztosan felszabadul, s a megszállók minden terve összeomlik” – mondta Szerhij Hlany, a Herszon Megyei Katonai Közigazgatás vezetőjének tanácsadója a korrespondent.net szerint.

Oroszország dilemma előtt

Az orosz parancsnokság most dilemma előtt áll: a Donbászban vonultassa fel a tartalékait, vagy védekezzenek az ukrán ellentámadások ellen délnyugaton, Herszon térségében – írta előzőleg a brit védelmi minisztérium.

Olekszij Aresztovics, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója hétfőn a Fejgin Live műsorban azt mondta, az orosz hadsereg már harmadik napja csoportosít át haditechnikai eszközöket Herszon megyébe. Elmondása szerint a járműoszlopok a Nova Kahovka-i gáton keresztül haladnak, amelyet tűz alatt tart ugyan az ukrán hadsereg, de járható.

Szakértők úgy látják, az elkövetkező napokban felgyorsulhatnak az események a déli fronton.

Tárgyalási feltételek

Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy az állítólag kibújik a tárgyalások alól a nyugati országok befolyásának hatására.

„A végeredmény nem a közvetítőkön múlik, hanem a felek azon szándékán, hogy teljesítsék a megállapodásokat. Látjuk, hogy a kijevi hatóságokból hiányzik ez a szándék” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi iráni látogatását követően.

Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint viszont Moszkva illúziókba ringatja magát.

„Ez egy nagy ország illúziójának világa – jelentette ki a dw.com-nak adott interjújában. – Valójában Oroszország nem nagy, hanem egy kicsi, értéktelen ország, alacsony intellektuális szinttel. Csak atomfegyverekkel, hatalmas számú hagyományos fegyverrel és energiahordozóval rendelkezik.

Csak az ultimátumok nyelvén tudnak beszélni, véli Podoljak. „És egyáltalán, nem a diplomáciában megszokott tárgyalásokat folytatnak. Lavrov úr kiáll, és azt mondja, megváltoztak az úgynevezett »katonai művelet« céljai. Állítólag már nemcsak az úgynevezett »köztársaságokra«, hanem Ukrajna még valamilyen földrajzi területeire is igényt tartanak.”

S hogy akkor mégis milyen feltételekkel lehetségesek a tárgyalások?

„Az ukrán hadsereg taktikai győzelmei jelentősek déli és keleti irányban. Ezek Herszon, Bergyanszk, a kijárat az Azovi-tengerre, Mariupol visszavétele. Ez nemcsak az orosz hadsereg taktikai kiszorítása kell, hogy legyen, hanem a maximális számú élőerő és felszerelés megsemmisítése. Hogy az oroszországi társadalom elkezdjen kérdezősködni: »Miért fizetnek ekkora árat az emberek?« […] Ezért katonai vereséget kell mérnünk Oroszországra, akkor leülünk a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazta meg az ukrán tárgyalási feltételeket Podoljak.

(ntk/bbc.com/korrespondent.net/dw.com)