Támadás a Krími híd ellen és az orosz rakétaözön

Szombaton kora reggel olyasmi történt, amit sokan reméltek Ukrajnában, de amiben csak kevesen hittek igazán: támadás érte a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő Krími hidat, amely az orosz megszállás szimbólumává vált. Mintegy válaszul a támadásra Moszkva hétfőn több tucat rakétát lőtt ki Ukrajnára.

Támadás a híd ellen

Helyszíni beszámolók szerint szombaton a kora reggeli órákban felrobbant egy teherautó a közúti hídon. A robbanás hatására két hídköz részlegesen leomlott. Ugyanakkor a híd párhuzamosan futó vasúti szakaszán kigyulladt egy a Krím félsziget felé tartó vasúti szerelvény hét tartálykocsija. Később az orosz hatóságok megállapították, hogy a robbanásban legalább négy ember, köztük a teherautó vezetője életét vesztette.

A hídon leállították a járműforgalmat, órákon át nem közlekedtek a vonatok sem. Délután jelentették, hogy sikerült eloltani a tüzet, s megkezdődött a kárfelmérés. Nem sokkal később újraindulhatott a közúti forgalom a híd épen maradt maradt sávján, s utóbb az első vonatok is elindulhattak. Vasárnaptól két sávon bonyolódik a járműforgalom, a teherautók azonban egyelőre nem használhatják a hidat, számukra újraindították a kompforgalmat a Kercsi-szoroson át. Az előzetes felmérés szerint a károk teljes felszámolása hónapokat vehet igénybe. Az orosz tudósítások ugyanakkor pozitívumként emelték ki, hogy a Krím félsziget ellátása nem szakadt meg.

Moszkva reakciója

Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánybizottság felállítását rendelte el a történtek kivizsgálására és a következmények felszámolására. A híd, valamint a Krím félszigetre vezető gáz- és elektromos vezeték fokozott védelmével az államfő a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) bízta meg.

Bár nem jelentkezett a merénylet elkövetője, úgy tűnt, Moszkvában senkinek sincs kétsége afelől, hogy ki állhat a robbantás hátterében. Vasárnap Alekszandr Basztrikin, az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottságának vezetője tévékamerák előtt számolt be az államfőnek az első vizsgálati eredményekről. Az elhangzottak alapján Vlagyimir Putyin kijelentette: „Itt... kétség sem férhet hozzá, ez terrortámadás, amelynek célja Oroszország kritikus fontosságú polgári infrastruktúrájának megsemmisítése.” Az orosz elnök szerint a Krími híd felrobbantásának „kitervelői, végrehajtói és megrendelői az ukrán szakszolgálatok”.

Putyin kijelentésére reagálva Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egyenesen cinikusnak nevezte az Ukrajnát ért vádakat.

„Putyin terrorizmussal vádolja Ukrajnát? Ez még Oroszországtól is túl cinikusnak tűnik. Kevesebb mint 24 óra telt el azóta, hogy orosz repülőgépek 12 rakétát lőttek ki Zaporizzsja egyik lakónegyedére 13 ember halálát okozva és több mint ötvenet megsebesítve. Nem, itt csak egy terrorista állam van, és az egész világ tudja, melyik az” – írta Podoljak vasárnap este a Twitteren.

Az orosz bosszú

Amint az borítékolható volt, Moszkva nem hagyta annyiban a történteket. Hétfőn valóságos rakétaeső hullott Ukrajnára. Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának tájékoztatása szerint 87 rakétát lőtt ki az orosz haderő ukrajnai célpontokra, ezek közül 46-ot lelőtt a légvédelem. Huszonhat drónt is bevetett az ellenség, ezek közül 15-öt sikerült ártalmatlanítani.

Putyin egyértelművé tette, hogy a csapást válasznak tekintik a Krími híd felrobbantására, amit terrortámadásnak minősítettek. Videoüzenetében kijelentette, hogy Oroszország nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverekkel csapást mért Ukrajna katonai létesítményeire és energetikai infrastruktúrájára. Mint fogalmazott, Ukrajnát „a védelmi minisztérium javaslatára és a vezérkar terve szerint lőtték”. Elmondása szerint Ukrajna katonai vezetési és kommunikációs létesítményeit vették célba.

Az orosz támadás az ország 12 megyéjében 14 emberéletet követelt, 97-en megsebesültek – közölte az Elnöki Hivatal. Reggeltől légiriadó volt Ukrajna minden régiójában. Az Ukrzaliznicja bejelentette több vonata késését a nyugat-ukrajnai járatokon a vasúti infrastruktúrát ért károk miatt. Az iskolákban áttértek az online oktatásra.

Hosszú idő után először érte ismét támadás az ukrán főváros központját, a Sevcsenkói és Szolomjanszki kerületekből jelentettek becsapódásokat. A kritikus infrastruktúrát ért károk miatt a hatóságok arra kérték a kijevi lakosságot, hogy az áramkimaradások elkerülése érdekében az esti órákban csökkentsék az energiafelhasználást.

Kijev mellett számos vidéki települést ért támadás. A hétfő este 21 órai állapot szerint még 1 307 ukrán faluban és városban nem volt áram. Ukrajna bejelentette, hogy ideiglenesen szünetelteti a villamosenergia-exportot az Európai Unióba.

Az energiarendszerre és az emberekre céloztak

Volodimir Zelenszkij államfő még a rakétatámadás alatt, az Elnöki Hivatal elől bejelentkezve videóüzenetében minden ukránt arra szólított fel, hogy ezen a napon maradjon az óvóhelyén.

„Nehéz reggel. Terroristákkal van dolgunk. Több tucat rakéta, iráni Sahidok. Két céljuk van.

Energetikai létesítmények az ország egész területén: Kijev megye és Hmelnickij megye, Lemberg (Lviv) és Dnyipro, Vinnicja, Ivano-Frankivszk megye, Zaporizzsja megye, Szumi megye, Harkiv megye, Zsitormir megye, Kirovohrad megye, a Dél. Pánikot és káoszt akarnak, le akarják rombolni az energiarendszerünket. Reménytelenek.

A második célpont az emberek. Az időpontot és a célpontokat kifejezetten úgy választották meg, hogy a lehető legtöbb kárt okozzák. De ukránok vagyunk. Segítünk egymásnak. Hiszünk magunkban. Mindent helyreállítunk, ami elpusztult. Most lehetnek átmeneti áramkimaradások, de az önbizalmunkban – a győzelembe vetett hitünkben – soha nem lesz kimaradás” – idézi az elnököt az Ukrajinszka Pravda.

Barbarizmus és háborús bűn

A nyugati országok határozottan elítélték Oroszország támadásait, „barbarizmusnak” és „háborús bűnnek” nevezve a történteket. Egyes politikusok azt szorgalmazták, hogy mihamarabb adjanak Ukrajnának modern fegyvereket és légvédelmi rendszereket az emberek és az infrastruktúra védelme érdekében.

A Joe Bidennel folytatott megbeszélése során Zelenszkij a légvédelmet „első számú prioritásnak” nevezte az Egyesült Államokkal folytatott védelmi együttműködésben.

A rakétatámadás miatt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy meghosszabbítja 2024 márciusáig a háború elől menekülő ukránok ideiglenes védelméről szóló irányelv hatályát.

(ntk/pravda.com.ua)