Szakértők az ukrán harctéri sikerekről: óvatos optimizmus

2022. október 15., 21:15 , 1129. szám

Az Ukrán Fegyveres Erők sikeres előrenyomulása Ukrajna déli és keleti részén fellelkesítette az ukránokat és a külföldi megfigyelőket, politikusokat egyaránt. Sokakban a történtek reményt ébresztettek az Oroszországi Föderáció által még megszállva tartott területek gyors felszabadítását illetően. A szakértők többsége azonban óvatosan tekint a jövőbe, türelemre int, és felszólítják a Nyugatot, hogy folytassa, sőt fokozza Ukrajna támogatását nehézfegyverekkel.

London optimista

A The Times írása szerint az ukrán erők közelmúltbeli sikerei reményt adtak a brit kormánynak, hogy ez év végére véget érhet a háború. Egy magas rangú brit kormányzati forrás azt mondta a lapnak, hogy ha Ukrajna sikerei folytatódnak, az orosz erők kiszorulnak a Donbászból, és ez év végéig visszatérnek Oroszországba.

Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció által 2014-ben annektált Krím visszavétele nehezebb lesz, és a londoni várakozások szerint jelentős katonai veszteségekkel jár majd. A The Times forrásai emellett nem látják annak jelét, hogy a szemben álló felek télen felfüggesztenék az ellenségeskedést.

Ben Hodges, az amerikai haderő egykori európai parancsnoka osztja a brit kormány nem hivatalos véleményét. „Mindannak alapján, amit látunk, úgy tűnik, hogy ez összeomlás (az orosz erőké) – legalábbis a Donbászon. Úgy gondolom, hogy az év végére az oroszok vissza lesznek szorítva a február 23-i határok mögé” – mondta.

Ami a Krím félszigetet illeti, Hodges úgy véli, hogy az ellenségeskedés 2023 nyaráig folytatódhat, mivel az orosz hadsereg nagyobb erőkkel rendelkezik délen. Herszon elfoglalása viszont lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy a Nyugattól kapott rakéta-sorozatvető rendszerek segítségével katonai célpontokat semmisítsen meg a Krímben.

Ukrajnáé a kezdeményezés

Az utóbbi időben szinte naponta érkeznek a jelentések az ország keleti és déli részén zajló ukrán ellentámadás újabb sikereiről. Ebből kiindulva a DW által megkérdezett nyugati szakértők úgy látják, Ukrajna magához ragadta a kezdeményezést a háborúban. Oroszország ugyanakkor meggyengült: az erősítésre, amelyet a részleges mozgósítás meghirdetésétől remélnek Moszkvában, talán még hónapokat kell várni.

„Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója kudarcot vallott. Korai még győzelmet hirdetni, én itt óvatosabb megközelítést alkalmaznék, de a bizonyítékok tagadhatatlanok: a kezdeményezés keleten és délen Ukrajnáé” – mondja Bradley Bowman, a Demokráciák Védelméért Alapítvány (Foundation for Defense of Democracies) agytröszttől. Megjegyzi, hogy bár Oroszország bejelentette négy ukrán megye annektálását, maga ezeknek a területeknek csak egy részét tartja ellenőrzése alatt.

Hasonló véleményt fogalmaz meg Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik) munkatársa is.

„Az Ukrajna által felszabadított területek minden négyzetkilométerével csökken az orosz bohózatszerű népszavazások és a hamis annektálás hitelessége. Vagyis minden Ukrajna által felszabadított négyzetkilométer rávilágít az orosz pozíciók gyengeségére nemcsak a harctéren, hanem politikailag is” – véli a szakértő.

Oroszország hónapokra meggyengült

Ukrajna sikeres ellentámadásának okai az ukránok moráljában, a nyugati fegyverekben, valamint az orosz parancsnokság nyilvánvaló kudarcaiban keresendők – állítják katonai szakértők. A Putyin által bejelentett mozgósítás megerősítheti Oroszország harctéri pozícióit, de a következő hónapokban a kezdeményezés még Ukrajna oldalán marad, teszik hozzá.

„Abból kell kiindulnunk, hogy az anyagi és létszámbeli erősítés, amelyre az orosz hadsereg most számít, csupán két-három hónapon belül érkezik meg. Ez azt jelenti, hogy addig Oroszországnak nagy gondjai lesznek, és az ukránok megpróbálják kihasználni ezt” – véli Wolfgang Richter, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány katonai szakértője.

Arra számít, hogy az oroszok most majd fokozzák a légitámadásaik intenzitását, „mert a névleges előny ebben az ő oldalukon van: majdnem tíz az egyhez”.

Nem szabad alábecsülni az orosz hadsereg erejét

Ezzel együtt hiba volna túlbecsülni az ukrán ellentámadás sikerét – hangsúlyozzák a szakértők. Korai még arról beszélni, hogy az Ukrán Fegyveres Erők hamarosan felszabadíthatják Ukrajna valamennyi Oroszország által megszállt területét.

Joachim Weber, a Bonni Egyetem Biztonsági Kérdések Központjának munkatársa felhívja a figyelmet arra, hogy Ukrajnában mindenekelőtt támadó fegyverekből van hiány, különösen tankokból és gyalogsági harcjárművekből. Németországban az elmúlt hetekben éppen arról folyt élénk vita, hogy szállítsanak-e Kijevnek ilyen felszerelést. (Sajtóinformációk alapján lapzártánkkor éppen úgy tűnik, hogy Berlin elszánta magát harckocsik szállítására – a szerk.)

„Emellett valószínűleg hiányoznak az általános csapásmérő képességeik, a lőszereik és egyebeik is. Így egy kicsit vissza tudják szorítani az oroszokat, de aztán az őszi-téli időszakra megdermed a front” – adott hangot meggyőződésének a szakember.

Wolfgang Richter a berlini Tudomány és Politika Alapítványtól felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg változatlanul meglehetősen erős. Kétségei vannak azzal kapcsolatban is, hogy Ukrajna hamarosan visszaszerezheti valamennyi Oroszország által megszállt területét. „Most ez inkább álom, illúzió. De el tudom képzelni, hogy ők (az Ukrán Fegyveres Erők – a szerk.) még tovább fognak előrenyomulni Herszon megyében, valamint északkeleten” – mondja a szakértő.

Minőség és mennyiség szembenállása

Liana Fix Kelet-Európa szakértőnek meggyőződése, hogy hosszú távon a mennyiség és a minőség szembenállására lehet számítani a hadszíntéren: „Az ukrán hadsereg jobb minőséget képvisel. Oroszország – minél tovább tart a háború és minél tovább tart a mozgósítás – létszámbeli előnyre tehet szert. De megint csak: ezek az orosz katonák rosszul vannak felszerelve, s vagy egyáltalán nincsenek kiképezve, vagy nem eléggé képzettek. Ezért valószínű, hogy az ukrán előny – a minőség – győzedelmeskedni fog az orosz létszám felett.”

A szakértők egyetértenek abban, hogy az ukrajnai fronton a helyzet nagyban függ majd a nyugati támogatástól, különös tekintettel arra, hogy Oroszország ismét nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget.

„Eszközöket kell adnunk az ukránoknak, hogy megvédhessék otthonaikat és visszaverhessék ezt az inváziót. Eközben világossá kell tennünk, hogy nem engedjük meg magának Oroszországnak a megtámadását. Természetesen nem erre a négy törvénytelenül annektált ukrán területre gondolok” – mondja Bradley Bowman, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért agy­tröszt munkatársa az álreferendummal Oroszországhoz csatolt ukrán régiókra utalva.

Ezzel együtt a szakértők mégiscsak látnak némi, bár igen halovány esélyt arra, hogy a Kreml ráébred a háború megnyerésének lehetetlenségére és a tárgyalások szükségességére. Annak ugyanakkor kicsi a valószínűsége, teszik hozzá, hogy a két háborúzó ország már a közeljövőben a tárgyalóasztalhoz ülne.

A korrespondent.net ezzel kapcsolatban idézi Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök 70. születésnapja alkalmából kijelentette, hogy senki sem fog vele tárgyalni.

„Senki nem fog már beszélni azzal az emberrel, aki egyelőre Oroszországot vezeti. Ezt az ukrán elnök egyértelműen kijelentette. Ki fogja képviselni Oroszországot a jövőben lehetséges tárgyalásokon? Megmondom. Azok, akik már becsaptak titeket. És arra készülnek, hogy rátok hárítsák a felelősséget. Mert vagy ők, vagy ti. És tudjátok, hogy ez igaz” – mondta Reznyikov az orosz katonáknak üzenve.

(ntk/thetimes.co.uk/­korrespondent.net/dw.com)