Az adminisztratív felelősségre vonásról

2022. október 16., 18:20 , 1129. szám

 „A múltkor jó tanácsokat adott arra vonatkozólag, mit tegyen az ember, ha felelősségre akarják vonni a rendőrrel szembeni engedetlenségért. Sajnos számos egyéb esetben is lehetőségük van a hatóságoknak megbírságolni a polgárt. Például ha a városban közlekedve nem vette észre a sebességkorlátozó táblát, mert azt teljesen eltakarta a szomszédos épület előtt felállított építési állványzat. Adna tanácsot arra vonatkozólag, hogy általában miként kerülheti el az ember a bírságfizetést?”

 – Előrebocsátom, arra nincs lehetőség, hogy a jogosan adminisztratív (közigazgatási) felelősségre vont és vétkesnek talált személy utóbb valamilyen jogi hókuszpókusznak köszönhetően mentesüljön a kiszabott bírság megfizetése alól. Természetesen az lenne az ideális, ha a jogai mellett a kötelességeit is jól ismerné mindenki, s a hétköznapokban igyekezne a törvények szerint cselekedni. Mivel azonban ez nem mindig lehetséges, illetve nem mindig sikerül, s a polgárnak egyébként is joga van fellépni adott esetben polgártársai, a hatóságok tévedése, netán jogszerűtlen eljárása ellen érdekei védelmében, valóban érdemes elővenni a témát, és sorra venni, mire érdemes odafigyelni, hogy sikerrel védekezhessen az ember, ha már egyszer úgy alakult, hogy közigazgatási eljárás indult ellene.

Kezdjük talán azzal, hogy azon cselekmények (tett vagy tétlenség) listája, amelyek közigazgatási eljárást és szankciókat vonnak maguk után, meglehetősen hosszú: Ukrajna Adminisztratív jogsértési törvénykönyvének (a továbbiakban: Ajtk.) II., Speciális része száznál is több hatályos cikkelyt tartalmaz, amelyek némelyike egyszerre több szabálysértést is említ. Ráadásul nem csupán az Ajtk. foglalkozik a közigazgatási jogsértésekkel. Például a Vámtörvénykönyv is jó néhány szabálysértést nevesít és rendel büntetni.

Ezenkívül köztudott, hogy a pénzbírság távolról sem az egyetlen szankció, amely kiszabható a közigazgatási jogsértés elkövetőjére. Az Ajtk. 24. cikkelye e szankciók közé sorolja még a figyelmeztetést; a jogsértés eszközének vagy közvetlen tárgyának kompenzációs célú lefoglalását; a közigazgatási jogsértés eszközének vagy közvetlen tárgyának, a jogsértés eredményeként szerzett pénznek az elkobzását; a speciális jogoktól való megfosztást (járművezetési jog, vadászati jog stb.); a bizonyos pozíciók betöltéséhez vagy bizonyos tevékenységek végzéséhez való jog megvonását; a közmunkát; a javítómunkát; a társadalmilag hasznos munkát; a közigazgatási elzárást stb.

Érdemes néhány alapelvvel kezdeni, amelyek első olvasásra talán túlzottan elvontaknak és általánosaknak tűnhetnek, adott esetben mégis segíthetnek eligazodni a jogszabályok és hivatalok világában.

– Senki nem vonható felelősségre olyan cselekményekért, amelyeket elkövetésük időpontjában a törvény nem minősített jogsértésnek. (Lásd Ukrajna Alkotmánya 58. cikkelyének 2. bekezdését!)

– Senki sem vonható kétszer azonos típusú jogi felelősségre ugyanazért a jogsértésért. A személy jogi felelőssége egyéni természetű. (Lásd Ukrajna Alkotmányának 61. cikkelyét!)

– A személy nem vonható felelősségre azért, mert megtagadta a vallomástételt vagy a magyarázatot önmaga, családtagjai vagy a törvény által meghatározott közeli hozzátartozói vonatkozásában. (Lásd Ukrajna Alkotmánya 63. cikkelyének 1. bekezdését!)

– A közigazgatási jogsértésnek minősülő cselekmények körét és az azokért viselt felelősséget kizárólag törvény határozhatja meg. (Lásd Ukrajna Alkotmányának 92. cikkelye 1. bekezdésének 22-es pontját!)

Ezekből az elvekből, illetve az Ajtk. rendelkezéseiből kiindulva megfogalmazható néhány következtetés arra vonatkozólag, hogy mire érdemes odafigyelni a közigazgatási eljárásoknál.

– Győződjünk meg arról, hogy betartották-e a közigazgatási jogsértésről készülő jegyzőkönyv felvételének szabályait. Vegyük figyelembe, hogy vannak olyan esetek, amikor nem készül jegyzőkönyv. Ezeket az eseteket az Ajtk. 258. cikkelye tételesen felsorolja. (Ezen esetek közé tartoznak például az automatikus üzemmódban rögzített közúti szabálysértések is.) A jegyzőkönyvet legkésőbb a szabálysértő kilétének megállapításától/felderítésétől számított 24 órán belül, két példányban kell elkészíteni, amelyek közül az egyiket át kell adni a közigazgatási felelősségre vont személynek. (Arról, hogy a jegyzőkönyvnek mit kell tartalmaznia, lásd az Ajtk. 256. cikkelyét!)

– Közigazgatási felelősségre vont személyként követeljük, hogy a jegyzőkönyvet készítő tisztviselő igazolja jogosultságát, ugyanis a jegyzőkönyvet csak az erre felhatalmazott személy készítheti el. A jogosult személyek listáját az Ajtk. 255. cikkelye tartalmazza, ahol tételesen fel van sorolva, hogy egy adott tisztviselő mely cikkelyekben foglalt szabálysértések esetén járhat el.

– Figyelmesen olvassuk el a jegyzőkönyvet! Tartalmaznia kell minden kötelezően előírt adatot (lásd az Ajtk. már említett 256. cikkelyét!), alá kell írnia a készítőjének és természetesen a felelősségre vont személynek (hacsak az érintett meg nem tagadja annak aláírását, amit szintén kötelező rögzíteni a jegyzőkönyvben). A jegyzőkönyvet a tanúk és a sértettek is aláírhatják (ha vannak).

– Ha a közigazgatási eljárás alá vont személy úgy dönt, hogy aláírja a jegyzőkönyvet, feltétlenül írja le benne a szabálysértésre vonatkozó magyarázatát és az esettel, illetve a jegyzőkönyv felvételével, a tisztségviselő/rendőr eljárásával kapcsolatos észrevételeit. Például ismertették-e az Ajtk. 268. cikkelyében biztosított jogait és kötelezettségeit a jegyzőkönyv elkészítésekor. Vétesse bele a jegyzőkönyvbe, ha nem. Írja le, ha nem ért egyet a jegyzőkönyvben szereplő információkkal, vagy legalább jelezze, hogy nem követett el szabálysértést.

– Figyeljük a postát a bejelentett lakcímünkön. Ha tudjuk, hogy a postás nem jár rendszeresen, vagy valamilyen más okból van rá esély, hogy egy levél elkallódik, érdemes felkeresni a helyi postahivatalt, és személyesen érdeklődni a bíróság által esetleg feladott levél, idézés iránt. Rögzítsük, hogy kaptunk-e tájékoztatást ügyünk elbírálásáról, s ha igen, mikor. Az Ajtk. 277-2-es cikkelye értelmében az eljárás alá vont személyt és az ügy többi érintettjét legalább három nappal a bírósági meghallgatás időpontja előtt értesíteni kell.

Egyes kivételektől eltekintve a közigazgatási szabálysértési eseteket az eljárás alá vont személy jelenlétében kötelező vizsgálni. E személy távollétében az ügy csak abban az esetben vizsgálható, ha a bíróság rendelkezik arra vonatkozó információval, hogy az eljárás alá vontat időben értesítették az időpontról és a helyszínről, és az illető nem kérelmezte az ügy kivizsgálásának elhalasztását. Az automatikus üzemmódban, technikai eszköz által rögzített szabálysértések ügyében is lehetnek sajátosságai a „jelenlétnek”.

– Győződjünk meg arról, hogy ügyünket az arra felhatalmazott hatóság vizsgálja ki (az általános szabály szerint a közigazgatási jogsértési ügyeket az elkövetés helye szerint illetékes hatóság/bíróság vizsgálja, vannak azonban kivételek – lásd az Ajtk. 276. cikkelyét!); hogy betartották-e a bizonyítékgyűjtés rendjét (a bizonyítékgyűjtést az Ajtk. 251. cikkelye a jegyzőkönyv elkészítésére jogosult személyek kötelezettségévé teszi); illetve hogy nem történt-e egyéb jogsértés az ügy bíróságon kívüli vagy bírósági vizsgálata során.

– Szükség esetén ne habozzunk szakértői vizsgálatot kérni ügyünkben. Nem kötelező elfogadni az állami igazságügyi szakértő véleményét!

– Ellenőrizzük, hogy betartotta-e az illetékes hatóság a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó határidőt. Főszabály szerint a közigazgatási büntetés kiszabása legkésőbb a szabálysértés elkövetésének napjától (folyamatban lévő szabálysértés esetén pedig az észlelés napjától) számított 2 hónapon belül meg kell, hogy történjen – kivéve, ha az ügy a bíróság illetékességi körébe tartozik, mert akkor három hónap áll rendelkezésre. Ezenkívül is számos kivétel létezik. Például ittas vezetésért (vagyis az Ajtk. 130. cikkelye alapján) az elkövetéstől számított egy éven belül szabható ki a bírság.

– Ha a közigazgatási bírságot az eljárást a fentebb elsorolt vagy egyéb módokon megsértve szabták ki, a közigazgatási jogsértés ügyében született határozat megfellebbezhető. Erre főszabály szerint a határozat meghozatalától (egyes esetekben a határozat jogerőre emelkedésétől) számított 10 napon belül van lehetőség.

Természetesen a fentiek csak amolyan általános kapaszkodót nyújthatnak a közigazgatási jogsértési ügyek megítéléséhez. Minden konkrét esetben számolni kell azzal, hogy az adott területre és eljárásra speciális szabályok vonatkozhatnak, ezért javasolt az adminisztratív szankciók kiszabásának törvényes elkerülése érdekében az adott területen gyakorlattal rendelkező ügyvédhez fordulni.

hk