Szili Katalin: A válságok miatt rosszabbak a kisebbségi jogérvényesítés esélyei, de a célokról lemondani nem szabad

Szili Katalin szerint a világjárvány, a háború, a gazdasági és energiaválság körülményei közepette gyengébbek a kisebbségi jogérvényesítés esélyei, de a célokról lemondani nem lehet, ezeket zárójelbe tenni nem szabad.

A miniszterelnöki megbízott nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt erről, amelyet Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, Kalmár Ferenccel, a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével és Csomortányi Istvánnal, a Partiumi Autonómia Tanács alelnökével közösen tartott múlt szerdán.

Szili Katalin úgy vélte: az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat október végi 30. évfordulója és a román kisebbségi törvény előkészítése jó alkalom lenne az erdélyi magyar politikai szervezetek újabb megállapodására. Egyben felajánlotta a segítségét e megállapodás kialakításához.

A Kolozsvári Nyilatkozat évfordulóját Tőkés László hozta szóba. Megemlítette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke által 2018 januárjában aláírt együttműködési megállapodásban a Kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulójára hivatkoztak. Úgy vélte: az autonómiaformák törvénybe iktatására a román kormány programjában is szereplő kisebbségi törvény nyújthat lehetőséget. Megjegyezte: a törvény elfogadását a román alkotmány is előírja, Kelemen Hunor pedig korábban azt mondta, hogy ez év őszén kerülhet sor a törvényalkotásra.

„Tartozik ezzel nekünk Románia parlamentje. Évszázados tartozása ez a román többségi nemzetnek, a román politikának” – fogalmazott Tőkés László.

Kalmár Ferenc miniszteri megbízott megemlítette: a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökének, Daniela Gitmannak felvetette az előző heti bukaresti megbeszélésen a kollektív jogok rögzítésének a kérdését. Azt a választ kapta, hogy Románia tiszteletben tartja az általa ratifikált kötelező érvényű európai egyezményeket. Ezek viszont nem tartalmazzák a kollektív jogokat. Kalmár megjegyezte: a magyarság sehol nem kért olyat, amit valahol Európában ne alkalmaznának sikerrel a többség és a kisebbség viszonyában.

Csomortányi István megemlítette: az erdélyi magyarság 1992 és 2011 között harmincszázalékos lélekszámfogyást könyvelhetett el, és valószínűsíthető, hogy az idén tavasszal végzett népszámlálás azt fogja megmutatni, hogy a fogyás folytatódott. Úgy vélte: a drámai apadás azt jelzi, hogy a román kisebbségpolitika távolról sem példaértékű.

Szerinte a román közigazgatásnak a történelmi régiókra épülő átalakítása a románoknak és a magyaroknak egyaránt érdekében állna, hiszen a fejlődést segítené elő.

 (MTI/Kárpátalja)