Felmérés: Az ukránok nem hisznek a nukleáris fenyegetésben

Az általános helyzetről, Oroszország nukleáris fenyegetésének megítéléséről kérdezte egyebek mellett a Rejting Szociológiai Csoport október eleji országos felmérése alkalmával az ukránokat. Arra is kíváncsiak voltak, hogyan viszonyulnak a polgárok más országokhoz. Sajnos Magyarország megítélése romlott.

A felmérés eredményei megerősítették azok táborának növekedését, akik szerint jó irányba haladnak a dolgok az országban. A megfigyelések kezdete óta soha nem volt még ilyen magas ez a mutató: a válaszadók 86%-a gondolja úgy, hogy Ukrajnában a dolgok megfelelően alakulnak. Csak 6% volt ezzel ellentétes véleményen, 8% pedig nem tudott válaszolni. Valamennyi régióban és minden korcsoportban az a vélemény dominált, miszerint helyes az irány. Az irányt helyeslők aránya július (73%) óta töretlenül emelkedik.

Kiderült, az ukránok 18%-a teljesen kizárja, hogy Oroszország nukleáris fegyvert vessen be Ukrajnával szemben és további 47% valószínűbbnek tartja, hogy erre nem kerül sor. Még többen kételkednek a NATO-országok elleni orosz atomcsapás lehetőségében (50% kizártnak tartja, 34% valószínűsíti, hogy nem kerül sor az atom bevetésére). A 2022. áprilisi felméréshez képest erősödött az emberek bizonyossága abban, hogy Oroszország nem indít nukleáris támadást Ukrajna és az észak-atlanti szövetséghez tartozó nyugati országok ellen.

A felmérés szerint ma Lengyelország az ukránok által legbarátibbnak tekintett ország (egyértelműen baráti + inkább baráti = 97%). Litvánia (89%), Nagy-Britannia (90%), az USA (91%), Kanada (86%), Finnország (74%), Svédország (69%), Dánia (63%), Franciaország (68%), Svájc (60%), Németország (65%) és Japán (55%) szintén a barátok közé soroltattak a megkérdezettek által. Törökországot (51% baráti – 39% semleges – 4% ellenséges) és Kazahsztánt (46% – 38% – 6%) a válaszadók mintegy fele tartja barátinak. Kína ma változatlanul döntően semleges ország az ukránok számára (9% – 63% – 18%).

Magyarország viszont egyértelműen átkerült az ellenséges államok közé (42%). Az országot barátinak tartók aránya a 2022. márciusi 45%-ról októberre 21%-ra csökkent, a semlegeseké szinte változatlan maradt (27%, illetve 26%), miközben a Magyarországot ellenségesnek tartóké 12%-ról nőtt a jelenlegi 42%-ra (29% szerint inkább ellenséges – 13% szerint egyértelműen ellenséges).

Fehéroroszország (85%) és Oroszország (97%) változatlanul a két abszolút ellenséges ország az ukránok számára.

Az elmúlt hónapokban javult az ukránok viszonyulása Kanadához, Lengyelországhoz, Litvániához, Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz. Nem változott Franciaország megítélése. Ugyanakkor nőtt a Törökországot semlegesnek tartók tábora. A Kínával kapcsolatos attitűd romlása is folytatódott (különösen a 2021-es adatokhoz képest).

A 2022. október 8–9-én készült felmérés az ország valamennyi régiójára kiterjedt az ideiglenesen megszállt Krím és a Donbász, valamint azon területek kivételével, ahol a felmérés időpontjában nem volt elérhető ukrán mobiltelefonos szolgáltatás. Mintapopuláció: 1 000 felnőtt, azaz 18 éven felüli személy. Felmérés módszere: számítógépes telefonos interjú (CATI) véletlenszerűen kiválasztott mobiltelefonszámok alapján. Az eredményeket az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat aktuális adatai alapján súlyozták. A 0,95-ös konfidencia­szintű vizsgálat reprezentativitásának hibája legfeljebb 3,1%.

(ntk/ratinggroup.ua)