Re: Open Zakarpattia – Kárpátalja fejlesztéséről tartottak fórumot az Ungvári járásban

2022. november 14., 08:36 , 1134. szám

A rendezvényen kormánytisztviselők, a megyei katonai közigazgatás vezetői, polgármesterek, képviselők, önkéntesek találkoztak, hogy ötleteket és megoldásokat dolgozzanak ki régiónk fejlesztésére. A fórumot november 13–14-én rendezték meg az Ungvári járásban.

Az első panelt Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője nyitotta, melyben a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek beilleszkedéséről beszélt, kitérve az áttelepült vállalkozások szerepére ebben a folyamatban.

Elmondása szerint vidékünkön mintegy 350 ezer menekült él. Mindenkinek, akinek szüksége volt rá, biztosítottak ideiglenes szállást és segítséget, de dolgoznak a komfortosabb körülmények megteremtésén is.

„Feladatunk Ukrajna legnyugatibb szegletében a békés és nyugodt élet kialakítása, hogy az ide érkező ukránok alkalmazkodni tudjanak, megszabaduljanak a stressztől és aktívan részt vegyenek a fegyveres erők támogatásában” – mondta el.

Mikita hangsúlyozta, hogy a menekültek integrációjának folyamata összetett, és itt fontos tényező a foglalkoztatásuk.

„Körülbelül 440 vállalkozás települt át a régióba, új munkahelyek mellett ez költségvetési bevétel és közösségeink támogatását is jelenti. Továbbra is biztosítjuk a szükséges segítséget a vállalkozásoknak az áttelepítés során és utána is. A gazdasági fejlődés is olyan front, amelyet meg kell védeni” – szögezte le.

A rendezvényen szó esett a katonák önmegvalósításáról és foglalkoztatásáról is. A Kárpátaljai adminisztráció vezetője megjegyezte, hogy azoknak a katonáknak, akik vállalkozást szeretnének nyitni, lehetőséget kell adni erre.

A fórumra meghívást kapott Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere is, aki elmondta, hogy az 1998–2000. évi árvizek következményeinek leküzdésében szerzett tapasztalatoknak, valamint a humanitárius rakományokkal végzett rendszeres munkának köszönhetően rövid időn belül sikerült megfelelő körülményeket teremteni a menekültek számára.

„Jelenleg Beregszászban 6 000 belső menekült él. Az olyan nagyvárosok, mint Lemberg és Ivano-Frankivszk mellett ez nem tűnik nagy számnak. Azonban a mi városunk is kicsi, kistérségünk lakossága körülbelül 40 ezer fő” – közölte Babják Zoltán.

Elmondása szerint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült menekültek áttelepítésére alkalmas önkormányzati tulajdonban lévő létesítmények hiánya ellenére mindenki kapott átmeneti menedéket, akinek szüksége volt rá. A legtöbb menekültet óvodai intézményekben és a magánszektorban helyezték el.

„Kistérségünkben nincsenek nagy állami vagy önkormányzati tulajdonú panziók. Azonban a belső menekültek mindegyike menedékre talált nálunk: ezt mi színvonalasan megszerveztük, mindenkit regisztráltunk és lehetőséget biztosítottunk számukra a tisztességes életre” – hangsúlyozta Beregszász polgármestere.

Babják Zoltán hozzátette, hogy a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálattal közösen 2-3 hónappal a háború kezdete után bevezették a szociális kártyarendszert a menekültek számára. Egy ilyen rendszer lehetővé teszi a minőségi elszámolást a humanitárius segélyek kapcsán.

Az esemény egyik paneljében felszólalt Papp László, Debrecen polgármestere is, aki a befektetők bevonásáról tartott előadást. Elmondta: Debrecennek az elmúlt 8 évben 10 milliárd euró forgótőkét sikerült bevonnia.

„Amikor 2014–2015-ben Debrecen város beruházási programját dolgoztuk ki, nem tudtam elképzelni, hogy nem a BMW lesz a legnagyobb befektetőnk, hanem érkezik az egyik legnagyobb akkumulátorgyártó, a CATL is. Ez az óriáscég több mint 7 milliárd eurót fektet be a debreceni üzembe. Ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy Debrecen és környéke Európa akkumulátor- és elektromos járműgyártásának központjává válik” – jelentette ki Papp László.

Az elektromos járművek és az energiatakarékosság a 21. században a magyarországi város polgármestere szerint a gazdaság hajtóereje lesz. A város sikeres fejlődésének pedig megvannak a bizonyos feltételei.

„A stabilitás és a biztonság nagyon fontos. Az üzlet és a tőke csendes helyeket keres a fejlődéshez. Debrecennek stabil politikai vezetése van: nagyon jó dolog, amikor egy vállalkozó beszélget a város polgármesterével és évekkel később ugyanazt a beszélgetést folytathatja ugyanazzal a polgármesterrel. Fontos a helyi biztonság. Pozitív dolog, ha a rendvédelmi szervek tökéletesen működnek, és a helyiek biztonságban érzik magukat” – mondta el.

Hozzátette: fontos, hogy a városvezetés a jövőbe tekintsen, és egy bizonyos kockázatot vállalva fektessen be az ilyen jellegű ipari területek fejlesztésébe. A város logisztikailag megközelíthető és jól kiépített kommunikációval kell rendelkezzen. Az ipari fejlődés alapja az oktatás, amely a szükséges szakképzett munkaerő forrása. Előfeltétel, hogy az oktatási rendszer rugalmas legyen és alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez.     

VV