VII. Kárpátalja Nap Brüsszelben

Hetedik alkalommal került sor a Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő által szervezett Kárpátalja Napra Brüsszelben a Liszt Intézetben november 15-én.

A VII. Brüsszeli Kárpátalja Napot Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete, Oszkó-Jakab Natália, a Liszt Intézet igazgatója és Bocskor Andrea EP-képviselő nyitották meg. A Fidesz kárpátaljai származású képviselője ünnepi beszédében aláhúzta: „Kárpátalja még mindig a béke szigete, mégis érződnek a háború terhei, ezért fontos, hogy mielőbb béke legyen. A kárpátaljai magyarok ismét nehéz időszakot élnek, de kitartanak.”

„Számunkra, kárpátaljai magyaroknak mindig fontos volt az, hogy hallassuk a hangunkat, és ez a nap lehetőséget nyújt arra is, hogy bemutassuk a mindennapokat Kárpátalján, hogyan segítjük azokat, akik Kárpátalján leltek menedékre, és hogyan segíti a magyar kormány, segítik a magyar emberek mindazokat az ukrán állampolgárokat, akik bajba kerültek nemcsak Kárpátalján, de akik az Európai Unió területe felé vették az irányt, és elsőként Magyarországra érkeztek. Ezekről az eseményekről beszélni kell, és arról is, hogy a kárpátaljai magyarság egy erős lokális identitástudattal rendelkező közösség, amely számos nehéz időszakot és sorsfordulót megélt, de mégis túlélte. Nagyon reménykedünk abban, hogy ezt a nehéz helyzetet is túl fogjuk élni, hiszen a kárpátaljai magyar közösség élni akar és élni is fog” – emelte ki a rendezvény kapcsán Bocskor Andrea, majd hozzátette: „A kárpátaljai magyarok lojális lakosai Ukrajnának, akik szeretnék megőrizni identitásukat, kultúrájukat és anyanyelvüket, és szeretnének békében élni szülőföldjükön. Támogatják továbbá Ukrajna európai integrációját, és remélik, hogy a háború mihamarabb befejeződik.”

A már hagyománnyá vált Kárpátalja Nap a Háború a keleti végeken – az ukrajnai háború hatása a kárpátaljai társadalomra, oktatásra, egészségügyre, kultúrára című panelbeszélgetéssel indult, amely előtt levetítették a TV21 Ungvár által készített Kárpátaljai hétköznapok – 2022 című rövidfilmet. A tízperces kisfilm a kárpátaljai hétköznapokat mutatja be a háború árnyékában, azt, hogyan változott meg az élet Kárpátalján február 24-ét követően. A jelenlegi helyzetet összefoglalja a filmben is elhangzott gondolat: hogy pontosan meddig tart ez a helyzet, azt egyelőre senki sem tudja megmondani. Nem vagyunk könnyű helyzetben Kárpátalján, de az élni akarásunk erős, és szüntelenül azért imádkozunk, hogy minél hamarabb véget érjen ez a borzalom, és élhessük a korábbi békés, ám szerény életünket.

Az ezt követő panelbeszélgetésen Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke betekintést nyújtott az oktatásügy jelenlegi helyzetébe, Oroszi Pál, a Munkácsi Keresztény Egészségügyi Központ orvos-igazgatója az egészségügyben tapasztalható változásokról számolt be. Darcsi Karolina, a II. RF KMF tanára, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa a társadalmi folyamatokra, az elvándorlásra és a háború következményeinek az ifjúságra gyakorolt hatására mutatott rá, míg Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a háborúhoz vezető utat és folyamatokat ismertette.

Az est második részében a Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza című, dalokban bővelkedő produkciót láthatta a közönség Szűcs Nelli és Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színművésznők előadásában, melyben Szűcs Nelli a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjét, Fedák Sárit elevenítette meg. A zenei kíséretet a Zsazsa bandája népzenekar adta.

„Fedák Sári is Kárpátalján született, mint mi. A beregszászi születésű primadonna egyik nagy gyémántunk. Az előadásaimat úgy fűztem föl, hogy ami Sárinak fontos volt, az nekem is, tehát a haza, Isten, a színház, az, ahogy ő működött, ahogy nem kímélve önmagát beletett mindent, hogy az jó legyen, hogy az tetsszen a közönségnek, »az én drága kis közönségemnek«, ahogy ő nevezte” – mondta Szűcs Nelli az előadást követően. Tarpai Viktória a produkció fő gondolatáról, a szülőföld iránt érzett szeretetről és büszkeségről beszélt: „Nagyon-nagyon sok érzés szakad fel ilyenkor, és azt gondolom, hogy a mai helyzetben ez csak még fokozottabban ott van az ember lelkében, a gondolataiban, a mindennapjaiban. Kárpátalja – a szülőföldem, a gyökereim, az erő, a táplálék lelkileg-szellemileg. Nagyon genetikus ez a történet, ott van a zsigereinkben. Nagyon sok olyan ember van, hála Istennek, vagy olyan történet, amelyen keresztül Kárpátalját, annak nagyságát, szépségét, lelkét meg tudjuk mutatni. Ilyen például ez a Fedák-darab is.”

Az est végén a vendégek ízelítőt kaptak a kárpátaljai ízvilágból, amikor megkóstolták a közkedvelt, vidékünkön minden háztartásban ismert ételt, a káposztás paszulyt.

TV21 Ungvár/CsA