Családorvosi rendelő Tiszaújlakon

Felújított épület, jó felszereltség

2023. február 26., 14:40 , 1147. szám

Tiszaújlak főutcáján egy bő százéves épületben működik a nagyközség családorvosi rendelője és a Tiszaújlaki Mentőállomás. Amikor 2016-ban cikkírás végett felkerestem a két egészségügyi intézményt, közös otthonuk elég jó állagú utcai fronttal, de rettenetesen ramaty állapotban leledző udvari homlokzattal fogadott. S bár 2015‒2016 fordulóján az akkor még létezett Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal finanszírozása mellett teljes belső felújítást kapott a rendelő, s a bejárati rész felújításának a tervdokumentációja is elkészült, ám az intézmény bútorai nagyon régiek voltak, az 1996-ban bezárt helybeli kórháztól „örökölték meg” azokat, ráadásul már akkor sem voltak újak. De milyen helyzetben van jelenleg a családorvosi rendelő?

Ma már gyönyörűen kinéző utcai és – ami még fontosabb: udvari – homlokzat üdíti az ide belépők szemét, a bejáratnál pedig tábla hirdeti, miszerint az épület korszerűsítése Magyarország Kormánya támogatásával, a „Kárpátaljai családorvosi rendelők felújításának támogatása” fejlesztési projekt keretében valósult meg a Bethlen Gábor Alap és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány közreműködésével 2018-ban. Így az itt dolgozók ma már kellemesebb körülmények között végezhetik gyógyító munkájukat.

– 1900 bejegyzett páciensünk van, rajtam kívül öt nővér és egy takarítónő alkotja a személyzetet, az ápolónők közt pedig van délelőtti, illetve délutáni ügyeletet ellátó nővér – mutatja be a rendelőt dr. Szvitlana Derbak családorvos. – Mindannyian helyben lakunk, így a beutazással senkinek sincs gondja. Csak a korábban, még az egészségügyi reform előtt itt dolgozó fogorvos járt be a saját személygépkocsijával Feketeardóból a munkahelyére, aki később nyugdíjba ment, de csak pár évig nem volt fogorvos Tiszaújlakon, mivel egy magánfogorvos hamarosan beindította a praxisát, használatba véve a fogorvosi szobát. S nappali kórház is működik a rendelőben, a fizikoterápiás szobában, ahol nyitástól zárásig, kijevi idő szerint reggel 8 órától délután 17 óráig nyújtunk ellátást a betegeknek, szükség esetén akár infúziót adva nekik.

– Milyen a felszereltségük?

– Igen jó. Magától értetődő, hogy van fonendoszkóp, vérnyomásmérő, felnőtt-, illetve csecsemőmérleg, szívfelvételt tudunk készíteni az EKG-berendezéssel, meg tudjuk mérni a szaturációt, a vércukorszintet, elvégezzük az általános vér- és vizeletelemzést, az alapvető szemészeti vizsgálatot, és koronavírus-gyorstesztet is tudunk végezni, elegendő mértékben el vagyunk látva gyorstesztekkel. Természetesen számítógépünk is van. Az összes berendezésünk, felszerelésünk új, a 2018-ban megnyitott Nagyszőlősi Egészségügyi Alapellátási Központtól kaptuk/kapjuk azokat, minden, elsősegélyhez szükséges gyógyszerrel el vagyunk látva, a szükséges védőoltásokat ugyancsak be tudjuk adni, s új bútorokat is kaptunk a központtól, melynek alkalmazottjai a szükséges javítási munkálatokat is elvégzik.

– Említette a koronavírus-gyorstesztet. Miként alakult, alakul a járványhelyzet mostanáig?

– Tavalyelőtt és tavaly sok koronavírusos esetünk volt, 2021-ben volt a legmagasabb a számuk, de újévtől már alig vannak.

– Többnyire milyen betegségekkel fordulnak önökhöz, miért éppen ezekkel a betegségekkel? Amikor pedig az áramszünetes időszakban is folyt még oktatás a helyi középiskolákban, nem emelkedett meg a hűlésekkel önöket felkereső iskolások száma?

– A legtöbb páciensünk magas vérnyomással, illetve szív- és érrendszeri betegségekkel fordul hozzánk. Ez már évtizedek óta így van. Az okok? Egészségtelen életmód, dohányzás, italozás, túl sok zsírt tartalmazó ételek fogyasztása… De emésztőrendszeri, illetve más betegségekkel küzdő emberek is felkeresik a rendelőt. Az áramszünetekben bővelkedő időszak elején viszont, amikor még oktatás folyt a tanintézményekben, nem ugrott meg a hűlések száma az iskolások körében, mivel a tanintézményekben áramfejlesztők is vannak, így működtetni tudták a gázkazánok keverőszivattyúit.

– A rendelő működésében okoztak-e zavart az áramszünetek, illetve maga a háború?

– Amikor éppen áramkimaradás volt a rendelési időben, akkor is fogadtuk a betegeket, viszont nem tudtuk bevinni az adataikat a számítógépbe, illetve az EKG-vizsgálatot sem tudtuk elvégezni. Fűtésünk sem volt. Gázkazánnal fűtünk, de mivel a keverőszivattyú villany nélkül nem működik, az áramszünetek idején leállt a fűtés. A háborúnak ellenben semmilyen hatása sincs a rendelő működésére.

– Az őszi–téli időszakban több betegük van, mint tavasszal és nyáron?

– Igen. A megfázások miatt is.

A nappali kórháznak is otthont adó fizikoterápiás szobában három ágy fogadja az infúzióra szoruló betegeket, négy ágy pedig az elektroforézissel kezelendő pácienseket. Az itt elhelyezett cserepes növények pedig kellemesebbé teszik számukra a környezetet.

– Különböző betegségekkel: hátgerincsérvvel, szívbetegségekkel, gyulladásos bronchitissel küzdő személyeknek adunk infúziót. Nincs olyan nap, amikor nem fordulnának hozzánk páciensek, és gyakran mind a három ágy foglalt – fejti ki a csepegtetőkkel és az elektroforézissel foglalkozó Szarka Okszána nővér. – A négy elektroforézises berendezéssel pedig hűlés, arcüreg-, illetve homloküreg-gyulladás ellen kezeljük a betegeket. Amikor viszont áramszünet volt, a berendezések sem működtek. Egyébként infúzióra többeknek van szükségük, mint elektroforézisre.

– Milyen a személyzet fizetési helyzete? Mint dr. Szvitlana Derbak elmondta, jók a fizetések. De hogy a háborús inflációt mennyire tudják kompenzálni, erre nem tudott válaszolni.

Lajos Mihály