Miről beszélt Blinken és Lavrov?

Bár előzetesen nem tervezték, mégiscsak szót váltott egymással Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-ak indiai külügyminiszteri szintű fórumán március 2-án.

A két tárcavezető még 2022 januárjában, tehát az ukrajnai orosz invázió megindulása előtt beszélt utoljára négyszemközt a svájci Genfben. A hírekből ítélve a mostani találkozó sem volt kifejezetten hivatalos és négyszemközti.

A sajtó amerikai illetékesektől úgy értesült, hogy a beszélgetés tíz percig sem tartott. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova jelezte, hogy Blinken volt az, aki „kapcsolatfelvételt kért Lavrovtól”, és „útközben beszélgettek”.

A Jevropejszka Pravda szerint az amerikai külügyminiszter felszólította az Oroszországi Föderációt, hogy állítsa le a teljes körű ukrajnai háborút és üljön tárgyalóasztalhoz. Blinken megerősítette Lavrovnak, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Ukrajnát „ameddig csak kell”.

„A G20-ak minden tagja és gyakorlatilag minden ország továbbra is viseli az orosz agresszív háború miatti kiadásokat” – tette hozzá.

Szó esett arról is, hogy Oroszországnak szabadon kell engednie Paul Whelan amerikai állampolgárt, aki állítólag kémkedés vádjával került börtönbe. Blinken szerint Washington „komoly javaslatot” tett ebben a kérdésben, amit „Moszkvának el kell fogadnia”.

„Felszólítottam Oroszországot, hogy vonja vissza felelőtlen döntését, és térjen vissza az Új START szerződés végrehajtásához, amely korlátokat szab az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció ellenőrzött nukleáris arzenáljának. Ennek a szerződésnek a kölcsönös betartása mindkét fél érdeke. És ez az, amit az emberek az egész világon elvárnak tőlünk, mint atomhatalmaktól” – közölte az Egyesült Államok külügyminisztere.

Blinken egyben biztosított, hogy Washington a globális politikai fejleményektől függetlenül bármikor készen áll a tárgyalások folytatására Oroszországgal a nukleáris fegyverzet-ellenőrzésről – írta a BBC News Ukrajina.

A külügyminiszternek nem volt az a benyomása, hogy a megbeszélés hatására a közeljövőben változások történnének Oroszország álláspontjában – jelentette ki utólag egy amerikai illetékes, aki nem kívánta ismertetni Lavrov reakcióját. Az orosz „reakcióról” így csak annyit tudunk bizonyosan, hogy Lavrovnak a G20-as találkozó után tartott sajtótájékoztatóján szó sem esett a Blinkennel folytatott beszélgetésről.

A DW ugyanakkor arról számolt be, hogy az Új-Delhiben rendezett G20-as találkozóval egy időben Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes Genfben figyelmeztetett a nukleáris hatalmak közötti közvetlen konfrontáció veszélyére, ha folytatódik az USA és a NATO által követett, szerinte az ukrajnai konfliktus eszkalálására irányuló politika.

„A fegyveres konfrontációban való egyre növekvő részvételük a nukleáris hatalmak katasztrofális következményekkel járó közvetlen katonai összeütközésével fenyeget” – mondta egy leszerelési konferencián.

Rjabkov egy szinte üres teremben beszélt – írja ezzel kapcsolatban az AFP hírügynökség. Felszólalása idején sok nyugati diplomata fotózásra gyűlt össze az ukrán zászló előtt.

Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök február 28-án aláírta azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét az Egyesült Államokkal kötött, a stratégiai támadófegyverek csökkentéséről szóló szerződésben. A megállapodás 2010 áprilisában jött létre, és 2011 februárjában lépett hatályba. Ez volt az utolsó jelentős nukleáris fegyverzet-ellenőrzési megállapodás Oroszország és az Egyesült Államok között. A dokumentum szerint mindkét atomhatalom kötelezettséget vállalt arra, hogy 1 550 egységre csökkenti a nukleáris robbanófejek számát, valamint 700 egységben korlátozza az indítóállásokét és a nehézbombázókét. A szerződés a katonai nukleáris létesítmények kölcsönös ellenőrzését is előírta.

Egyébként a világgazdaság 85%-át és a Föld lakosságának kétharmadát képviselő G20-ak külügyminisztereinek találkozója eredménytelenül, azaz közös nyilatkozat elfogadása nélkül ért véget. Néhány nappal korábban a szervezet pénzügyminisztereinek találkozóján sem sikerül megegyezni közös állásfoglalásról, mivel Oroszország és Kína nem volt hajlandó elfogadni a dokumentumnak az ukrajnai háborút elítélő pontjait.

(zzz/dw.com/bbc.com/eurointegration.com)