Törvény készül a GMO-k szabályozásáról

A Legfelső Tanács a GMO-k (genetikailag módosított organizmusok) forgalmáról szóló törvény elfogadására készül, ami Ukrajnának az európai integráció keretében vállalt kötelezettségei közé tartozik. A munka során a dokumentum a gazdálkodók kérésére jelentős változásokon ment keresztül.

A prémium piac elvesztésének kockázata

A géntechnológiai tevékenység állami szabályozásáról, valamint a genetikailag módosított organizmusok és genetikailag módosított termékek forgalmának állami ellen­őrzéséről az élelmezésbiztonság biztosítása érdekében című, 5839. számú törvényjavaslatot a parlament 2021. augusztus 5-én iktatta, ám a képviselők csak 2022. november 16-án fogadták el első olvasatban – emlékeztet összeállításában a korrespondent.net. Idén januárban a Legfelső Tanács Agrár- és Földpolitikai Bizottsága kerekasztal-megbeszélést tartott, amelyen minden érdekelt fél kifejthette véleményét a törvényjavaslattal kapcsolatban. A mezőgazdasági termelők bírálták a dokumentumot. Az Ukrajnai Országos Agrártanács (VAR) képviselői például megjegyezték, hogy napjainkban mindenekelőtt a GM-növények illegális termesztésének kérdését kellene megoldani. Hiszen egyetlen ilyen fajta sincs bejegyezve, ugyanakkor a termelők szerint Ukrajna agrárágazatában a GMO-k „árnyékszegmense” egyes mezőgazdasági növények tekintetében jelentős, a leggyakrabban termesztett közülük a szójabab.

„Az uniós csatlakozási előkészületek részeként olyan törvényt kell elfogadnunk, amely európai szabályokat és szabályozást állapít meg a piacunkon a GMO-kra vonatkozóan. Ugyanakkor az ilyen szabályok kifejezetten a legális termelőkre vonatkoznak. Esetünkben kiemelt figyelmet kell fordítani a GMO illegális forgalmának ellenőrzésére. Ukrajnában jelenleg nem állnak rendelkezésre hatékony eszközök az ilyen ellenőrzésre, ennek eredményeként illegálisan termesztett, génmódosított mezőgazdasági növények vannak a piacon. Ezeknek az eszközöknek a hiánya jelentős kockázatot jelenthet a hazai agráripari ágazat számára” – jelezte Dmitro Kohan, a VAR elnökhelyettese.

A mezőgazdasági termelők felhívták a figyelmet, hogy a törvény az első olvasat utáni formájában csak árthat. Hiszen a génmódosított gabonanövények termesztési tilalmának feloldása az EU és Kína prémiumpiacának elvesztéséhez vezethet, ahol az ilyen termékek forgalma meglehetősen szigorúan szabályozott.

Mint Mikola Horbacsov, az Ukrán Gabonaszövetség (UZA) elnöke az apk-informnak kifejtette, Ukrajna gabonatermésének mintegy 35 százalékát az EU országaiba exportálja, ahol szigorúan szabályozzák a génmódosított termékek forgalmát, termesztésük pedig szinte minden európai országban tilos. Ezért az európai importáló országok megfelelő tanúsítványt követelnek az ukrán exportőröktől a gabonájuk GMO-mentességéről. Hasonló a helyzet Kínában is, ahol az ukrán gazdák szintén jelentős hányadát értékesítik a kukoricának, az árpának és a szójababnak.

Másfelől pedig a GMO-s gabona ára a világon 10‒20%-kal alacsonyabb, vagy ennél is olcsóbb. Vevőt találni is nehéz az ilyen termékre. Szinte lehetetlen eladni az ilyen kukoricát. Csak a szója és a repce esetében vannak kisebb piaci rések, mert ezeket – többek között Európában – bioüzemanyag előállítására használják fel.

„Ily módon felbecsülhető, hogy csak a GM-termékek alacsonyabb árából származó veszteségek elérhetik az 1,5‒2 milliárd dollárt, és amennyiben nem sikerül értékesíteni az ilyen termékeket, a kár még nagyobb lesz. Ennélfogva a GMO-k ukrajnai termesztésének lehetővé tételével azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük gabonatermékeink két fő értékesítési piacát. Az értékesítési piacok elvesztése pedig egyenlő az országon belüli túltermeléssel, a devizabevételek elmaradásával és ennek következtében a költségvetési veszteségekkel. Sok termelő csődjét is előidézheti a hazai piac túltelítése a GM-termékek értékesítési piacának hiánya miatt” – mondta az UZA elnöke.

Az Ukrajnai Vetőmagszövetség (NAU) részéről úgy fogalmaztak, egyes piaci szereplőkben az a vélemény alakult ki a törvénytervezetnek az első olvasatban történt elfogadása után, hogy annak nem a GM-termékek ellenőrzése a célja, hanem a népszerűsítésük. Hiszen a GMO-k kezelésének tökéletlen jogi szabályozása lehetetlenné teszi a géntechnológiával módosított termékek forgalmának hatékony állami ellenőrzését, és megteremti az előfeltételeket illegális ukrajnai használatukhoz.

Jelentős változások

A képviselők és hivatalnokok „meghallották” az agrártermelőket, majd március 21-én a parlament szakbizottsága újra megvizsgálta a szóban forgó törvényjavaslatot, amelyben már jelentős változásokat eszközöltek – köztük az ágazati szövetségek által javasoltakat is – és előkészítették a dokumentumot a második olvasatban való tárgyaláshoz.

A változások érintik a jogszabályban használt terminológiát, pontosítják egyes hatóságok jogköreit, ami az eljárások és dokumentumformák jóváhagyását illeti; bővültek az információknak a nyilvánosság számára való hozzáférhetőségére vonatkozó normák; pontosítottak a GMO-k kezelésével kapcsolatos jogszabályok megsértéséért viselt felelősséget illetően; meghatározták a GMO-k emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatása kockázatának értékelésére vonatkozó kritériumokat; tiltást vezettek be egyes GMO-kultúrákra: teljes tilalom a kukorica forgalmára, öt évre szóló tilalom a cukorrépa és a repce termesztésében, valamint csak az Európai Unióban elfogadott GMO-k felhasználásának engedélyezése attól kezdve, hogy Ukrajna az EU tagja lett.

Majd a piac

Olha Sevcsenko, Ukrajna Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Állami Szolgálatának megbízott vezetője az agropolit.com-nak elmondta, hogy Ukrajnában engedélyezni fogják a GMO-termékek forgalmazását, de a GMO-források kötelező regisztrációjával. Hogy melyekre vonatkozik ez pontosan, azt az alsóbb szintű szabályozás fogja meghatározni. Általában pedig a GMO-k alkalmazásának kérdése az ilyen termékek iránti kereslettől fog függni.

Hasonlóan vélekedett Ivan Csajkivszkij parlamenti képviselő is a growhow.in.ua-nak nyilatkozva: „Az államnak ellenőriznie kell a GMO-termékek felhasználását, különösen a mezőgazdasági szektorban, és szabályozni az ilyen termékek forgalmát. Aztán majd a piac, a kereslet és a kínálat értékel, és kialakítja a gazdasági mutatókat, amelyek vagy jövedelmezőek lesznek a mezőgazdasági termelők számára, vagy nem. Így a vonatkozó törvény elfogadásával a parlament betölti fő funkcióját: megteremti a feltételeket, és közelíti az ukrán jogszabályokat az európaiakhoz. A piac pedig szabályozni fogja a jövedelmezőség és a célszerűség kérdését.”

A törvény csak az első lépés

„Az első mezőgazdasági növény genetikai módosítását 1983-ban hajtották végre dohányon. Negyven év alatt a géntechnológia jelentős haladást ért el, számos országban elterjedtek a GM-növények és az azokból származó termékek. Hetvenegy ország határozza meg és szabályozza törvényi szinten a GM-növényeket, ebből 29 termeszti, 42 pedig hivatalosan importálja, köztük 26 európai uniós ország. A Nemzetközi Agro-biotechnológiai Alkalmazások Beszerzési Szolgálata (ISAAA) szerint 2019-ben 29 országban 190,4 millió hektáron termesztettek GM-növényeket, a GM-növények részaránya a világ teljes szántóterületének 14%-a volt” – mondta el Roman Szlasztyon, az Ukrán Agrárgazdasági Vállalkozások Klubjának (UKAB) főigazgatója az Ekonomicsna Pravdának.

Szerinte a parlament előtt lévő törvénynek az elfogadása csak az első lépés a GMO-kérdés uniós követelményeknek megfelelő rendezése felé. A továbbiakban három éven belül – a törvény hatálybalépéséig – több mint 20 eljárást, kritériumrendszert, működési rendet és szabályozást kell jóváhagyni, létre kell hozni az engedélyek, a vizsgálati és forgalomba hozatali regisztrációs kérelmek publikus nyilvántartását, a kifogásolási eljárásokat és azok kivizsgálásának rendjét.

(pszv/korrespondent.net/epravda.com.ua/growhow.in.ua)