„Gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan!” – Föld-napi programsorozat a Rákóczi-főiskolán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Biológia és Kémia, Földtudományi és Turizmus Tanszékének, valamint a Fodor István Kutatóközpont közös szervezésében április 18–20-án méltatták a Föld napját.

„Csak egy Földünk van, vigyázzunk rá!” – ez a gondolat és egyben felszólítás évek óta végigkíséri a Föld-napi rendezvényeket. Viszont nem elegendő, ha csak elméleti síkon foglalkozunk bolygónk megőrzésével, sokkal fontosabb a tevőlegesség. Ennek fényében a programsorozat első napján a szervezők tájszépítő és környezetvédő szemétszedési alkalmat szerveztek a Beregszász melletti bányatavak körül. A biológia és kémia, valamint a földtudományi és turizmus tanszéknek mintegy hatvan, a környezetükért tenni akaró diákja vett részt a szemétszedésen április 18-án.

„Az elmélet mellé mindig feltétlenül szükséges valamilyen gyakorlati, kézzel fogható oktatási minta, hogy a diákok testközelből is érzékeljék az emberi szemetelés súlyát” – hangsúlyozta Kohut Erzsébet, a II. RF KMF Biológia és Kémia Tanszékének vezetője, valamint hozzátette: „Gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan! Nem tehetjük meg, hogy az óceánokat megtisztítjuk minden szeméttől, viszont nekünk ugyanannyi szemetünk van, tehát a mi feladatunk és kötelességünk a lokális környezetünket rendben tartani.”

A résztvevőknek akadt dolguk bőven, hiszen az út mentét és a tópartot is elborította a szemét.

Sirokai Kudron László mesterképzésen tanul a főiskola biológia szakán. Közel egy éve tanulmányozza ezeknek a tavaknak a madárvilágát. Azt mondja, a Kárpátalján gyakran előforduló fajok, például a szárcsa, a tőkésréce és a búbosvöcsök mellett számos ritka és értékes madár pihen meg a tónál vonulás közben. Az itt található gazdag madárvilágra és a sok kidobott háztartási hulladékra László hívta fel a tanárai figyelmét. Ezért döntöttek ennek a szakasznak a megtisztítása mellett.

Hatalmas károkat okoz tehát a természetnek és végérvényben az embernek is – biológiai szakkifejezéssel élve – a Homo sapiens felelőtlen egyedeinek környezetkárosító viselkedése, a szemetelés.

Azt, hogy ebben mi, emberek vagyunk a ludasok, a takarítás közben talált leletek bizonyítják. A nap folyamán közel hetven zsák szemetet gyűjtött össze a tanárok és diákok alkotta csapat. A zsákoknak egy része Viktor Bucsinszkij, a Színes Tartályok ökológiai mozgalom vezetőjének köszönhetően újrahasznosításra kerül. A használhatatlan szemét elszállításáról Orosz Géza, a Beregszászi Városi Tanács alpolgármestere gondoskodott.

„A hulladékok nagy része a háztartásokból származik, de az ipar is komoly okozója a problémának. Ezek a hulladékok az olajszennyezéstől a különböző tisztítószerekig, zsíroldókig és más vegyi anyagokig mindenfélét tartalmazhatnak, és a táplálékláncba bejutva a hatásait még nem is ismerjük teljesen” – mutatott rá dr. Hadnagy István, a II. RF KMF Biológia és Kémia Tanszékének docense.

Az akciójuk üzenete egyértelmű: a környezetszennyezés beláthatatlan következményekkel jár, és káros, visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el a természetben.

A programsorozat gyakorlati része ezzel véget ért, ám ezt követően – a többnapos program részeként – április 20-án a szervezők könyvbemutatóval egybekötött filmvetítésre invitálták az érdeklődőket, melynek központi témája vizeink élővilága volt.

A rendezvényen a jelenlévőket Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora köszöntötte.

„Kaptunk egy gyönyörű bolygót ajándékba a Teremtőtől, és sajnos gyakran nem felelős gazdaként, hanem felelőtlen bitorlóként viselkedünk vele. A Föld napja rendezvénysorozatot is részben az hívta életre, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az a gazdagság, amely a Földet jellemzi, nem feltétlenül állandó. Vigyáznunk kell rá, mert a felelősség a miénk!” – emelte ki beszédében.

A köszöntőt követően bemutatták A Beregdédai Tóvár Ornitológiai Rezervátum élővilága és élőhelyi viszonyai című monográfiát. A kötet szerzői Kolozsvári István, Andrik Éva, Hadnagy István, Ljubka Tibor, Csoma Zoltán és Kohut Erzsébet. A szerzők egyenként bemutatták az általuk szerkesztett fejezet főbb részeit. Megismerhettük az adatgyűjtések módszereit, a terület természetrajzi, vízrajzi jellemzőit, a vizek minőségi állapotát, növényvilágát, szitakötő- és madárfaunáját.

A tudományos felmérésre azért is szükség volt, mert az érintett területen régen végeztek hasonló kutatásokat.

„Fontosnak tartjuk, hogy a közvetlen környezetünk természeti értékeit kutassuk, hiszen meggyőződésünk, hogy nem fog ide jönni senki, és nem végzi el helyettünk ezt a munkát, hiszen mi itt élünk, és számunkra fontos az, hogy mi vesz bennünket körül, és milyen a jelenlegi állapota” – fogalmazott Kohut Erzsébet.

A könyvbemutatót követően a jelenlévők megtekinthették a Múlt és jelen – Vizeink az ember kezében című magyar ismeretterjesztő filmet.

TV21 Ungvár/K. K.