A „törvénytelen gyermek” örökléséről

2023. május 7., 14:31 , 1157. szám

„A férj nem volt jóban a feleségével és a két felnőtt gyerekével, ezért szinte mindenét a szeretőjétől született törvénytelen lányára hagyta a végrendeletében. Lehetséges, hogy a bíróság ezt annyiban hagyja, és a feleség gyermekei nem kapnak semmit, mert a szeretőnek jut minden?”

– A felfogás, miszerint a bejegyzett házasságból született gyermekek jogosultak örökölni a szüleik után, s nem a „törvénytelen gyermek”, erkölcsileg talán indokolható, a törvény azonban más logikát követ.

Ha az öröklés szempontjából vizsgáljuk a kérdést. Felhívnám a figyelmet, hogy a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1235. cikkelyének 1. pontja értelmében az örökhagyó bárkit – magánszemélyt vagy „a polgári jogi kapcsolatok egyéb résztvevőit” (például jogi személyt) – megtehet örökösévé. Ha magánszemélyt tesz meg örököséül, nincs jelentősége annak, hogy családi, rokoni szálak kötik-e hozzá, vagy sem, azaz akár idegen ember is lehet örökös.

A család felől közelítve: igenis megteheti a férj, az apa, hogy nem valamelyik családtagját nevezi meg örökösének a végrendeletében. Ugyanakkor a Ptk. 1235. cikkelyének 3. pontja kimondja, hogy az örökhagyó nem foszthatja meg az öröklés jogától azokat a személyeket, akik kötelező részre jogosultak az örökségből.

A Ptk. 1241. cikkelyének 1. pontja szerint kötelező részre jogosultak az örökhagyó kiskorú, fiatalkorú, nagykorú munkaképtelen gyermekei, munkaképtelen özvegye és munkaképtelen szülei. Ők a végrendelet tartalmától függetlenül igényt tarthatnak a hagyaték azon részének a felére, amely törvény szerinti öröklés esetén – vagyis amennyiben nem születik végrendelet – megilletné őket. A törvény ugyanakkor hozzáteszi: a bíróság – figyelembe véve a kötelező részre jogosult örökösök és az örökhagyó kapcsolatát, valamint egyéb, az eset szempontjából jelentőséggel bíró körülményeket – csökkentheti a kötelező rész mértékét.

Összefoglalva: amennyiben a végrendelet a törvényekben megállapítottak szerint rendelkezik a kötelező részre jogosultak (esetünkben a gyerekek és a feleség) vonatkozásában, a bíróságnak nem lesz jogalapja érvényteleníteni a végrendeletet, s a „törvénytelen gyermek”örököl. Sőt, ha a bíró úgy ítéli meg – tekintettel a családtagok közötti nézeteltérésre –, akár csökkentheti is a kötelező rész mértékét.

A kérdést a gyermek öröklése szempontjából is érdemes megvizsgálni. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy törvény szerinti öröklés esetén – azaz végrendelet hiányában – az örökhagyó gyermekei jogosultak örökölni. A Ptk. 1261. cikkelye az örökösök első körét meghatározva egyszerűen csak úgy fogalmaz: az „örökhagyó gyermekei”, vagyis nem tesz különbséget „törvényes” és „törvénytelen” gyermekek között. Szerintem ez félreérthetetlenül jelzi a jogalkotó hozzáállását a gyermekek örökléséhez. Lássuk be, adott esetben ez a megközelítés is indokolt lehet jogilag és erkölcsileg egyaránt, hiszen szüleik döntéseiért, tetteiért nem a gyerekeknek kell viselniük a felelősséget. Éppen ellenkezőleg: az őket világra hozó szülők tartoznak értük felelősséggel.

Vitatkoznék azzal a kérdésben szereplő megállapítással is, hogy ilyen esetben „a szeretőnek jut minden”. A szülő jogai a gyermek örökségének elfogadása és a hagyaték kezelése tekintetében is alaposan körülírtak és korlátozottak.

A Ptk. 1269. cikkelyének 3. pontja értelmében a tizennegyedik életévét betöltött személy jogosult az örökség elfogadása iránti kérelmet benyújtani szülei vagy gondviselője hozzájárulása nélkül. Vagyis csak a 14. életévét be nem töltött kiskorú, cselekvőképtelen személy nevében nyújtják be az örökség elfogadása iránti kérelmet a szülei. Az 1268. cikkely 4. pontja ráadásul kimondja: a törvény úgy tekinti, hogy a kiskorú vagy fiatalkorú örökös elfogadta az örökséget, amennyiben nem kérvényezte a közjegyzőnél, hogy megtagadja a hagyaték elfogadását.

Lemondani az örökségről viszont nem egyszerű ilyenkor. A Ptk. 1273. cikkelye értelmében a fiatalkorú, azaz 14–18 éves személy csak szülei és a gyámhatóság hozzájárulásával mondhat le az örökségéről. A 14 év alatti gyermekek esetében a szülők csak a gyámhatóság hozzájárulásával mondhatnak le a hagyatékról.

A közjegyzőségről szóló törvény 67. cikkelye értelmében, ha az örökös kiskorú vagy fiatalkorú személy vagyoni jogai védelme érdekében a közjegyző értesíti az örökös lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot az öröklési igazolás kiadásáról.

A 73. cikkely szerint a lakóépület, egyéb ingatlan címe vagy az egyik fél lakóhelye szerint illetékes közjegyző a gyámhatóság kérelmére elidegenítési tilalmat rendelhet el a gyermek jogai és érdekei védelmében.

A Családi törvénykönyv (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.) 173. cikkelyének 1. pontja kimondja, hogy a szülők és a gyermekek önállóan is lehetnek ingatlantulajdonosok.

A Cstk. 177. cikkelye értelmében a kiskorú gyermek tulajdonát a szülők külön felhatalmazás nélkül kezelik. Azonban a szülők kötelesek gondoskodni a gyermek vagyonának megőrzéséről és az ő érdekében történő felhasználásáról. Ha a kiskorú gyermek önállóan meg tudja határozni szükségleteit és érdekeit, a szülők az ő vagyonát e szükségletek és érdekek figyelembevételével kezelik.

A Cstk. 177. cikkelyének 2. pontja egyebek mellett megtiltja a kiskorú gyermek szüleinek, hogy szerződéseket kössenek a közjegyzői bejegyzést és állami nyilvántartást igénylő ingatlan vagyonnal kapcsolatban a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy írásos kötelezettségvállalásokat adjanak ki a gyermek nevében.

A fiatalkorú (14 év feletti) gyermek saját nevében köthet szerződést az ingatlan vagyonával kapcsolatban, azonban csak szülei írásos, közjegyző által hitelesített beleegyezésével, valamint a gyámhatóság hozzájárulásával.

A gyermek ingatlanával kapcsolatos ügyletek lebonyolítására a gyámhatóság egy hónapon belül, alapos ellenőrzés után ad engedélyt abban az esetben, ha meggyőződik arról, hogy biztosítva lesz a gyermek lakhatáshoz való joga.

A Cstk. 177. cikkelyének 8. pontja értelmében a kezelés megszűnését követően a szülők kötelesek visszaadni a gyermeknek az általuk kezelt vagyont, továbbá az abból származó bevételt. A 9. pont szerint, ha a szülők nem megfelelően teljesítették a gyermek vagyonának kezelésével összefüggő kötelezettségeiket, kötelezhetők a gyermeknek okozott vagyoni kár megtérítésére, valamint a gyermek vagyonának kezeléséből származó bevétel visszafizetésére.

Mint látható, a törvényalkotó igyekszik minden oldalról körülbástyázni a gyermekek jogát örökségükhöz.

hk