Református felzárkóztató cigány misszió Badalóban

A különböző keresztény missziók nagyon fontos tevékenységet végeznek a társadalom minden rétegében. A mindenható élő Isten igéjén alapuló és a rajta keresztül megvalósuló szolgálat nagyon sok áldással jár. Amit minden helybeli jóváhagy, hogy a település 650 fős roma közössége és a badalói magyarság mindig békében élt egymással, sőt sokszor vették igénybe a másik szakmai hozzáértését, tudását, munkáját, jóindulatát. Előtte néhány gyülekezeti tag rendszeresen szervezett házi bibliaórákat kicsiknek és nagyoknak egyaránt, amelyek nagyon áldásosak voltak, és több éven át tartottak alkalmakat, viszont a szervezett gyülekezeti élet és az istentisztelet hiányzott a közösségből. A kezdetekről, az azóta eltelt időszakról, a jelenlegi viszonyokról, foglalkozásokról, programokról Sápi Zsoltot, a Badalói Református Egyházközség lelkészét kérdeztük.

– Hogyan kezdett Badalóban szervezetten működni a cigány misszió?

– 2012-ben szembesültem azzal a ténnyel, hogy addig Badalóban előttem egyetlen lelkész sem szervezte meg a cigány közösségen belül a gyülekezeti életet, csak elvégezte a temetési és keresztelői szolgálatokat. Voltak kísérletek házi bibliaórák megtartására néhány gyülekezeti tag részéről, de ezek nem működtek, és hamar abba is maradtak.

Még abban az évben, a Derceni Önkéntes Tűzoltóságtól, Zsukovszky Miklós esperes úr jóvoltából kaptunk egy katonai sátrat, ahol elkezdhettük az istentiszteletek megtartását. Ma már ez elképzelhetetlen nagyon sok ember és lelkészek számára is, hiszen azóta már roma közösségi házak, óvodák, templomok épültek, és rendezett körülmények közt folyhat a szolgálat. 2012 telén volt, amikor 0 Celsius-fok volt a sátorban, de megtartottam az istentiszteletet, és legalább 30 cigány testvér volt jelen. Sajnos az idő vasfoga 3 év alatt megette a sátort, és ezután 3 éven keresztül házaknál tartottam az alkalmakat.

– Milyen célokat tűzött ki a roma misszió Badalóban?

– A misszió egyik lényeges feladata, hogy eljuttassa az evangéliumot a cigány közösség számára is, hogy Jézus Krisztusban megváltott életet kapjanak. A másik lényeges feladata, hogy felelős egyháztagokat kell felnevelnünk a missziói szolgált során. Erre jó példa az, ahogyan először az Úr Jézus tanította, „nevelte” a tanítványait, hogy a későbbiekben a Szentlélek erejével együttesen felelős tagokká váljanak a Krisztus testében. És végül, hogy az igehirdetés és a tanítás által élő gyülekezet jöjjön létre, hogy mindezek által a Szentháromság Istene dicsőíttessék már itt a földön.

– Néhány éve a református óvoda is megépült. Mit jelent ez a gyerekek számára?

– Kicsiknek és nagyoknak egyaránt nagy öröm, hogy működik a református óvoda. Fontos lépés ez a közösség számára, hiszen az utánpótlás zavartalan fejlődéséről van szó. Kívül-belül gyönyörű az óvoda, ahova öröm járni, és amikor hazamennek, boldogan mondhatják el a szüleiknek, hogy mit tanítottak a gyermekintézményben. Hála legyen az Istennek, hogy megtapasztaljuk: szeret minket az Úr, a gyerekekből pedig olyan felnőtt emberek válnak, akik hasznára lesznek a társadalomnak, Istennek, az ő gyülekezetének. Mivel ez lenne a célja az egyházi óvodáknak, ezért evangéliumi szemléletű oktatásra-nevelésre van szükségük a gyerekeknek, hogy megismerjék a Mindenható Isten szeretetét. A gyermeki lélek még nagyon fogékony, érdeklődő, és ez jó lehetőséget teremt a nevelőknek, hogy a bibliai történteken keresztül megismerjék az Urat. Jó lehetőség a szülőknek is, hogy amíg a gyermek óvodában van, addig elmehetnek dolgozni.

– Milyen alkalmak vannak?

– Minden vasárnap délután istentisztelet. Minden hónap utolsó vasárnapján ifjúsági istentisztelet is. Minden szombat délután ifi alkalmak kicsiknek és nagyoknak egyben. Minden szombat délelőtt családlátogatás. Az óvodai nevelésen kívül működik egy tanoda az általános iskolásoknak is. Minden nyáron evangelizációs hét, ami egyhetes tábort jelent a fiataloknak, illetve még családi napot is tartunk.

– Hogyan működik a tanoda? Mi a célja a cigány gyerekek életében?

– A roma tanoda hétfőtől péntekig tart délutánonként, az iskolai oktatást követően. Badalóban 24 roma származású tanuló vesz részt a programban. A tanoda az általános iskolai tanulmányaikat végző gyermekek számára nyújt hatalmas segítséget. Ez önkéntesen vehető igénybe. Társadalmi felzárkózást segítő, a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó oktatás és nevelés is egyben. Elmondhatom, hogy óriási eredményei vannak a tanodának, az oda járó gyerekek mindegyike lépést tud tartani az iskolai oktatással, ami akár a továbbtanulásuk felé is hatalmas lépést jelenthet. Emellett a társadalomba való beilleszkedésük is a program után könnyebben megy. A tanoda további célja még az életpálya-építés elősegítése. Olyan magaviseletre neveljük a tanulókat, amely keresztyén gondolkodást is feltételez, tehát ennyiben több egy puszta napközis foglalkozásnál.

– Hogyan zajlanak az ifjúsági foglalkozások, milyen programok vannak azon belül?

– Azt tudni kell, hogy jelen pillanatban a 650 fős cigány közösségből csupán háromszázan vannak itthon. Viszont mi hálát adunk azokért is, akik itthon vannak. A felzárkóztatási program az ifjúsági alkalmon valósul meg szombatonként. Ez alatt az idő alatt átveszünk egy bibliai igeszakaszt, amit megbeszélünk a fiatalokkal, és én megpróbálom az igei üzenetet feléjük közvetíteni. Ezt követően énekeket tanulunk, dicsőítünk és aztán ügyességi játékokat szervezünk. Viszont a legfontosabb, hogy ige nélkül nem tartható meg egyetlenegy ifjúsági alkalom sem, amit ők már megszoktak és szeretnek is.

Ez az igei rész. Minden második szombaton pedig próbálunk azokkal a gyerekekkel is foglalkozni, akik nem járnak tanodába, viszont ifire jönnek. Számukra indult el az a felzárkóztatási program, amelyen megpróbáljuk interaktív játékokkal az ő beilleszkedési képességüket is fejleszteni. Például nekik el kell játszani azt, hogy milyen egy napi rutinjuk, és ha abból egy elem kimarad – mondjuk fogmosás vagy bármi más –, akkor mi azt pótoljuk, és rávezetjük őket, hogy ez egy fontos mindennapi elem.

Emellett ezek a foglalkoztató programok kiemelik a helyi sajátosságokat, és a gyerekek szükségleteire építve megmutatjuk ennek a korosztálynak – ami egyébként nagyon vegyes, mert nem mindig ugyanazok járnak –, hogy milyen a helyes öltözködés, vagy például, ha kimegyünk a kertbe, hogyan kell a krumplit elvetni. A másik fontos dolog, hogy szeretnénk náluk elérni, hogy részt vegyenek az iskolai oktatásban is, megmutatjuk a számukra, hogy mennyire nagy szükségük van rá.

Megpróbáljuk a világot eléjük tárni, bevezetjük őket a számítógépes online világba. Olyan teret mutatunk nekik, ami ismeretlen a számukra, mert egyiküknek sincs telefonja, számítógépe, illetve sokuknak még televíziója sincs. Szeretnénk kitágítani a látásukat.

Nagyon szeretnénk segíteni őket ennek a felzárkóztatási programnak a keretein belül, illetve arra is rávezetni, hogy valamilyen szakmát akarjanak majd a jövőben választani, tanulni. Próbáljuk rávezetni őket, hogy pl. a lányok válasszák maguknak a fodrász szakmát, vagy bármilyen hasonló ágazatot, a fiúk a kőműves, szobafestő stb. szakmát. Bármit, ami segíthet nekik az életben boldogulni.

Célként tűztük ki azt is, hogy ezek a fiatalok hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, integrálódjanak, mert Isten ugyanúgy szereti őket is, és én hiszem azt, hogy nagyon sok talentummal vannak megáldva ezek a fiatal cigány gyerekek, akik talán nem is tudnak róla, és ezeken az alkalmakon szeretnénk eléjük tárni azt, hogy „neked van értéked, van talentumod, te egy fontos ember vagy és értékes. Legyen önbizalmad, hogy ezeket az értékeket felismerd és kamatoztasd, ne ásd el”.

A különböző támogatásoknak köszönhetően ezekre az alkalmakra általában mindig készülünk szendvicsekkel, sütikkel, viszünk nekik tisztálkodási szereket, és még ajándékot is kapnak. Viszont nem az ajándékkal akarjuk őket odahívni, vonzani, hanem az Isten igéjével és magával a programokkal.

Már eljutottunk odáig, hogy ha mondjuk nem kapnak ajándékot, akkor is jönnek legközelebb is. Azért ez nagy dolog a roma szolgálatban.

Tehát nagyon fontos, hogy foglalkozzunk velük, mert tényleg szeretetteljesen akarunk egymás mellett élni, mert mindnyájan itthon, Kárpátalján tervezzük a jövőnket.

– Mennyien vannak jelen egy-egy alkalmon?

– Az istentiszteleteken a háború előtt átlagosan 60-an voltak, néha 70 ember is összegyűlt, viszont most körülbelül 40-en vagyunk az alkalmakon. Az tanodába 24-en járnak, az ifjúsági alkalmakon pedig 15 fiatal van rendszeresen jelen. Az óvodába pedig körülbelül 20 gyermek jár.

Dankai Péter