A hadkötelesek munkahelyi nyilvántartásáról

„Elbocsáthatnak, ha nem mutatom be a munkahelyemen a katonakönyvemet?”

– A munkaszerződés felbontásának lehetséges okait a Munkatörvénykönyv 36. cikkelye tartalmazza. Ezek között nem szerepel, hogy a katonakönyv hiánya vagy „be nem mutatása” oka lehet a munkaszerződés felbontásának. Arról sem rendelkeznek a törvények, hogy elbocsátható a munkavállaló, ha nem áll nyilvántartásba a territoriális toborzó és szociális támogatási központban.

Ugyanakkor a katonai nyilvántartásról rendelkező, tavaly decemberben elfogadott új szabályozás („Порядок організації та ведення військового обліку призовників, військовозобов’язаних та резервістів”, затверджено постановою Кабінету Міністрів України від 30 грудня 2022 р. № 1487 – a továbbiakban: Szabályzat) a katonai nyilvántartás megszervezéséért az állami és önkormányzati szervek, a vállalatok, szervezetek és intézmények vezetőit teszi felelőssé, a nyilvántartás vezetését pedig a személyzeti kérdésekkel foglalkozó dolgozók, személyzeti osztályok kötelezettségévé teszi. A Szabályzat 34. pontjának utolsó előtti bekezdése szerint az illetékeseknek kötelességük tájékoztatni a territoriális toborzó és szociális támogatási központokat és egyéb hatóságokat a hadkötelesek nyilvántartásával kapcsolatos kérdésekről, többek között arról is, ha a sor- vagy hadkötelesek nem tesznek eleget a katonai nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeiknek (például nem mutatják be a katonakönyvüket a munkahelyi felelősnek).

Másfelől, A hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról szóló törvény (Закон України „Про військовий обов’язок і військову службу”) értelmében a katonai nyilvántartásba állás a lakóhely szerint illetékes territoriális toborzó és szociális támogatási központban, a központnak a nyilvántartás szempontjából jelentőséggel bíró adatokban (például lakcím, munkahely) bekövetkezett változásokról időben történő tájékoztatása változatlanul a sor- vagy hadköteles személy feladata és kötelessége. Az e téren elkövetett mulasztásért a polgár felelősségre vonható.

Ami viszont témánkba vágó újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a hatóságok szabálysértésként értelmezik a munkaszerződés megkötését a munkavállalóval (diák, hallgató felvételét az oktatási intézménybe) a katonakönyv vagy egyéb nyilvántartási dokumentum bemutatása nélkül. A Szabályzat már említett 34. pontja ugyanis előírja, hogy az állami szervek, a helyi önkormányzati szervek, vállalkozások, intézmények és szervezetek a személyes katonai nyilvántartás vezetése céljából munkára vagy tanulásra való felvételkor ellenőrizzék, hogy a polgárok rendelkeznek-e katonai nyilvántartási okmánnyal. A 34. pont második bekezdése pedig rögzíti: a sorkötelesek, hadkötelesek és tartalékosok felvétele munkára (tanulásra), személyes nyilvántartásba vételük a munkahelyen csak a járási (városi) territoriális toborzó és szociális támogatási központokban való nyilvántartásba vételüket követően történik.

Gondolható, hogy odafigyelnek ezekre a kérdésekre az érintett tisztviselők, mivel a Szabályzat 87. pontja értelmében felelősségre vonhatók a védelmi, mozgósítási kiképzési és mozgósítási jogszabályok megsértése miatt, többek között olyan „sorkötelesek, hadkötelesek és tartalékosok felvételéért, akik nem szerepelnek a katonai nyilvántartásban”.

hk