Tart a Vérke-csatorna mederkotrása
Kérik a lakosságot, hogy ne engedjék a jövőben szennyvizüket a csatornába
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának anyagi támogatásával tart a Beregszászt is átszelő Vérke-csatorna medrének kotrása. A sok esetben speciális gépeket is igénylő feladatot a magyarországi Békés Drén Kft. végzi. A munkálatokról Huszár Pétert, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselőjét, valamint Orosz Géza alpolgármestert kérdeztük.
Huszár Péter képviselőtől megtudtuk: „A Kisbégány környékén mezei utakon járók már korábban is tapasztalhatták, hogy a torkolatától kezdve tart a Vérke-csatorna medrének kotrása. A balazsériak már egy hónappal korábban találkozhattak a munkagépekkel. Mostanra elérték a munkálatokkal Beregardót. Már eddig is túljutottak problémás szakaszokon, mint például Balazséron a két híd közötti szakasz, ahol a beépítés miatt nagyon nehéz volt megközelíteni a csatorna partját, de megtalálták rá a megoldást. Nemsokára beérnek a munkagépek Beregszász házai közé, ami a legnehezebb feladatot jelenti. Eddig az iszapot, nádat kirakták a csatorna partjára, a városban viszont, ahol erre nincs lehetőség, el fogják szállítani. Jártunk kint Babják Zoltán polgármester úrral, és tanúsíthatjuk, hogy a két nappal korábban kiszedett iszapnak nincs kellemetlen szaga. El kell érnünk, hogy a mederben folyamatosan áramoljon a víz, akkor megszűnik majd a Vérke okozta bűz. A városban különösen nehéz feladat lesz a kotrás, hisz sok helyen mindkét oldalról a mederig el van kerítve a Vérke partja, mert azok magánkertek. Ezeken a helyeken csak speciális gépekkel oldható meg a meder kitisztítása, hisz azokon a szakaszokon nem tudnak a parton haladni a munkagépek. Az iszaposodás első számú oka, hogy a vízi növényzet belerohad. A jövőben a partok és a meder kaszálását is meg kell majd oldanunk. Ugyanakkor a Vérkébe vezetett szennyvízcsöveket is fel kell számolnunk, mert ellenkező esetben kidobott pénz a mostani mederkotrásra elköltött magyarországi támogatás. Mindenkinek csinálnia kell egy emésztőgödröt, oda kell bekötnie a szennyvizét. Véleményem szerint erre csak bírsággal tudná rábírni a lakosokat, olyan mértékű bírsággal, amelynek ösztönző ereje van. A város lakóinak is meg kell érteniük, hogy ha mi nem vigyázunk a környezetünkre, akkor rajtunk kívül senki nem fog rá vigyázni. Az idősebbek nosztalgiával emlegetik, hogy a Strand utcában lehetett a Vérkében fürödni, s rajtunk is múlik, hogy megint olyan tiszta legyen a Vérke vize, mint egykor. Nagyon sokat kellett kilincselni a polgármesternek és másoknak is ahhoz, hogy a mostani mederkotrás a Vérke teljes hosszában megvalósuljon. Közös érdekünk, hogy a Beregszászon átfolyó csatorna ne egy nyitott szennyvízcsatorna legyen ezentúl. Talán nem utópisztikus elképzelés, hogy a központi szakaszokon megint csónakázhatunk majd, mint nagyszüleink. Természetesen az esővizet továbbra is bele lehet majd vezetni, de a szennyvizet nem.”
Orosz Géza alpolgármester elmondta: „Beregszász város területén hivatalosan 29, 6 km szennyvízcsatorna van, ami tényszerűen még több is lehet ennél, hisz több csatornaszakasznak most van folyamatban az átadása. Mindez a város területének kb. 33 százalékát fedi le. A város többi részén a szennyvízelvezetés nincsen megoldva, ott emésztőgödrök vannak. A bajt az okozza, hogy a Vérkéhez közel lakók engedély nélkül, közvetlenül bevezették a szennyvízcsövüket a Vérkébe. A mostani tisztítás során ez láthatóvá fog válni, bármilyen mélyre is ásták le a szennyvízcsövet. Amennyiben ezeket az illegális bekötéseket nem számoljuk fel, négy éven belül megint feltöltődik majd a meder. Ráadásul jelenleg a Vérke egy nyitott, felszíni szennyvízcsatorna, ami közegészségügyi, járványügyi szempontból is megengedhetetlen.
A Vérke csatorna teljes hossza a Borzsától a Szernye csatornáig 36 kilométer, ebből 9,6 kilométer van Beregszász város belterületén. A magyar állam támogatásának köszönhetően tudjuk most teljes hosszában kitisztítani a Vérke medrét. Közbeszerzési pályázaton egy magyarországi cég, a Békés Drén Kft. nyerte el a kivitelezés lehetőségét, akik a Kárpátaljai Vízügyi Vállalattal és magyarországi szakemberek felügyelete alatt végzik a munkát. A projekt három évvel ezelőtt kezdődött vizsgálatokkal, tervezéssel, s most végre elkezdődhetett a kivitelezés is.”
Orosz Géza alpolgármester elmondta még, hogy legutóbb a mostanihoz hasonló mederkotrás a Vérke teljes hosszán 1956 és ’59 között volt. Azóta csak kisebb szakaszokon próbálkoztak, de annak semmilyen hatása nem volt a Vérke egészére. A mostani nagyon nagy munka, amiért hálásak az anyagi forrást biztosító magyar államnak.
Badó Zsolt
