Folytatódtak a konzultációk a kárpátaljai magyarság jogairól

2023. szeptember 19., 19:15 , 1177. szám

Az utóbbi napokban többször is hírt adott az ukrán média a lényegében befagyott ukrán–magyar kapcsolatokról. „Olvadásról” egyelőre szó sincs, a háttérben folynak a tárgyalások, hogy legalább a kisebbségi jogok kérdésében dűlőre jussanak a felek.

Megtalálni a nyelvi egyensúlyt

Múlt héten a Financial Times adta hírül Olha Sztefanisinára, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesre hivatkozva, hogy kijevi tisztviselők kétoldalú tárgyalásokat kezdenek Magyarországgal és Romániával, hogy megegyezzenek az ukrán és a kisebbségi nyelvek egyensúlyáról a középiskolákban.

A Jevropejszka Pravda emlékeztet, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme egyike annak a hét ajánlásnak, amelynek teljesítését az Európai Bizottság elvárja Kijevtől, mielőtt megkezdődnének a tárgyalások Ukrajna EU-tagságáról.

„Módosítjuk a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályokat, és szükség esetén további módosításokat is végrehajthatunk, de először [kétoldalú] tárgyalásokat kell folytatnunk” – idézi a portál Sztefanisinát.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megerősítette, hogy az „etnikai kisebbségek közül való ukrajnaiaknak” kellő terjedelemben kell tanulniuk az ukrán nyelvet, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott régiókon kívül is folytathassák tanulmányaikat vagy elhelyezkedhessenek. Elmondta, hogy a jelenlegi szabályok, amelyek bevezették az ukrán nyelv kötelező oktatását, jól működnek: „Meglett az egyensúly, és ez működik. Tehát valóban értékelnünk kell ezt” – fogalmazott.

Nehéz párbeszéd Magyarországgal

Alig néhány nappal később a Szabadság Rádió közölt terjedelmes interjút Sztefanisinával, amelyben szintén felmerült az uniós csatlakozási tárgyalások, a tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott ajánlások teljesítése kapcsán a nemzeti kisebbségek helyzetének kérdése.

„Hasonlóképpen sokat tettünk például a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok terén is. Elfogadtunk két nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt, be lett vezetve a nemzeti kisebbségekről szóló állami program.

Szeptember 15-én Budapesten egyeztetésre kerül sor Ukrajna és Magyarország között az oktatási kérdésről: ez nagyon fontos. A teljes körű háború kitörése óta ez a második ilyen konzultációs forduló. Elképzelheti, hogy ez egy bonyolult folyamat, de zajlik. És ez nagyon jelentős mutató számunkra. Azért emelem ki Magyarországot, mert ezzel az országgal a legnehezebb a párbeszéd. De természetesen nem feledkezhetek meg például Görögországról, Romániáról és Bulgáriáról, mint olyan országokról, amelyekkel mindezeket a változtatásokat kidolgoztuk, és amelyek támogatták ezeket” – mondta el Sztefanisina.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes úgy vélte, van haladás a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon, bár konkrétumokat nem említett.

„Van haladás. Sőt, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a függetlenség napja előtt Magyarország elnöke Ukrajnában tartózkodott. Még Kárpátalját is felkereste, volt Kijevben, találkozott az elnökkel. Ezért a szeptember 15-én Budapesten zajló egyeztetés egyben az elnökök közötti kétoldalú tárgyalás kibontakoztatása is. Ez, úgy gondolom, Magyarország politikai pozíciójára való tekintettel már nagy áttörés. Remélem, hogy a konzultációk eredménnyel járnak. A mai napon az oktatási tárca arról tájékoztatott, hogy számos kérdésben megállapodás született” – jelezte Sztefanisina.

Az államtitkár optimista

A Magyar–Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport szeptember 15-i, negyedik üléséről Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára számolt be.

Az MTI tudósítása szerint Magyar Levente kiemelte, a tanácskozás napirendjének legfontosabb témája a kárpátaljai magyarok jogaihoz kapcsolódó ügyek rendezése volt. Hozzátette: az ukrán állam az elmúlt években számos olyan intézkedést vezetett be, amely korlátozza a kárpátaljai magyarság anyanyelven való tanulásának a jogát. Ezt a témát Magyarország évek óta napirenden tartja, „ez annyira fontos nekünk, hogy Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozását, közeledését is blokkoltuk” – emlékeztetett Magyar Levente.

Most is elmondták az ukrán félnek, hogy ebben nem lesz változás, ha nem történik érdemi elmozdulás ezen jogok visszaállítása terén – közölte, hozzátéve: az, hogy ez miként valósulhat meg, erről szólnak a technikai egyeztetések.

Magyar Levente azt mondta, az előzetes jelzések alapján optimista. Ha nem is tudnak minden apró részletben most megállapodásra jutni, de megegyezhetnek egy olyan útitervben, amely belátható időn belül elvezethet oda, hogy ezen kérdéseket lerendezettnek tudhatják.

(szcs/eurointegration.com.ua/radiosvoboda.org/MTI)